Urbán Ernő

(1918–1974) magyar költő, író, újságíró

Urbán Ernő (Sárvár, 1918. szeptember 4.Budapest, 1974. szeptember 19.[4]) Kossuth- (1952) és József Attila-díjas (1971) magyar költő, író, újságíró.

Urbán Ernő
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja Vahl Ottó felvétele
Az 1971-es Körkép antológiában megjelent portréja
Vahl Ottó felvétele
Született1918. szeptember 4.[1]
Sárvár
Elhunyt1974. szeptember 19. (56 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
GyermekeiUrbán Ágnes
Urbán Gabriella
SzüleiUrbán Lajos
Foglalkozása
Tisztsége
  • párttitkár (1945–1945, Magyar Kommunista Párt)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1953. május 17. – 1962. november 5.)
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (1937–1941)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető (CC-243. fülke)[2][3]

A Wikimédia Commons tartalmaz Urbán Ernő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Urbán Lajos lapszerkesztő fia.[5] A Kőszegi Szent Benedek-rendi Katolikus Ferenc József Gimnáziumban érettségizett (1936).[6] Ezt követően 10 hónapig Pannonhalmán bencés novícius volt. 1937–1941 között – az Eötvös Collegium tagjaként – a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–francia szakon végzett. 1941-től házitanár, egy grófi családnál nevelő, szellemi szükségmunkás, könyvügynök, végül titkár egy vállalatnál. 1943-tól katona volt. 1945-ben részt vett a földosztásban és az MKP tagja lett. Előbb járási párttitkár, majd a párt központi vezetősége propagandaosztályának munkatársa. 1946–1950 között a Szabad Föld munkatársa, majd segédszerkesztője volt. 1947-től a Szabad Nép és a Népszabadság főmunkatársa. 1953-ban a Csillag szerkesztőségének tagja volt. 1959-ben a Falusi Vasárnap című hetilap főszerkesztője, egyidejűleg a Művészeti Alap irodalmi szakosztályának elnöke.

Sírja a Farkasréti temetőben található.[4]

Munkássága szerkesztés

1939-ben jelentek meg első írásai a Pester Lloydban, majd az Élet, a Napkelet, az Ünnep, a Híd és a Sorsunk közölte verseit és elbeszéléseit. Újságíróként széles körű tapasztalatokat szerzett a falusi élet átalakulásáról, ezeket örökítette meg írásaiban.

Színházi munkái szerkesztés

Szerzőként szerkesztés

  • Tűzkeresztség (1951-1953)
  • Gál Anna diadala (1951)
  • Baj van Rómeóval (1952)
  • A kincs (1952-1953)
  • Uborkafa (1953, 1982)
  • Párviadal (1954)
  • A nagy baklövés (1968)
  • Fő a csomagolás! (1971)

Műfordítóként szerkesztés

  • Gyakonov: Házasság hozománnyal (1950-1951)
  • Visnyevszkij: Feledhetetlen 1919 (1952)

Művei szerkesztés

 
1974-ben, a Magvető Zsebkönyvtár sorozatban megjelent Írott malaszt könyvének hátoldalán (Csigó László felvétele)
  • Ének a Dunakorzón (versek, 1942)
  • Maszat Miska (mese, 1942)
  • Bikk-Makk Matyi (mese, 1942)
  • A piros csillag meséje (verses mese, 1945)
  • Kikelet (verses elbeszélés gyermekeknek, 1946)
  • Népdal és népköltészet (tanulmány, 1947)
  • Móricz Zsigmond (esszé, 1947)
  • Mindenttudó kicsi könyv (mese, 1948)
  • A magyar nép eredete (tanulmány, 1948)
  • Csillag a Rábán (elbeszélés, 1948)
  • Díszparasztok árulása (politikai publikáció, 1948)
  • Tündérmajor (versek, 1950)
  • Tuskó Dani (verses mese, 1950)
  • Ezüstkard (verses mese, 1951)
  • Gál Anna diadala (dráma, 1951)
  • Az igazmondó Nepomuk (elbeszélés, 1952)
  • Tűzkeresztség (dráma, 1952)
  • Pálfordulás (elbeszélés, 1952)
  • Szén Szulimán és a három pajtás kalandjai (verses elbeszélés, 1952)
  • Csete István igazsága (elbeszélés, 1952)
  • Uborkafa (színmű, 1953)
  • Kemény dió (elbeszélés, 1953)
  • Tere-fere (elbeszélés, 1955)
  • Pirkadás (önéletrajzi regény, 1955)
  • Kutyaszorító (regény, 1956)
  • Forgószél (kisregény, 1958)
  • Szamba hercegnő (kisregény és elbeszélés, 1958)
  • Földközelben (riportok, 1959)
  • Jó mulatást! (kisregények, karcolatok, anekdoták, 1959)
  • Aranyfüst (regény, 1960)
  • Árnyék és sugarak (regény, 1961)
  • A nagy kaland (regény, 1963)
  • Színe és visszája, avagy a levágott ujjak esete (regény, 1964)
  • A krónikás tollával (elbeszélés, 1964)
  • Menyasszonytánc (filmregény, 1964-1965)
  • A kazamaták titka (ifjúsági regény, 1967)
  • Írott malaszt (regény, 1967, 1974)
  • A láthatatlan barikád (elbeszélés, 1968)
  • A Szahara szíve (úti beszámoló, 1969)
  • Bumeráng (regény, 1969)
  • Pörben a világgal (elbeszélés, 1970)
  • Világunk varázsa (riportok, 1974)
  • Eleven történelem (riportok, 1975)
  • Nemcsak kenyérrel - Az 1001. kilométer (kisregény, 1976)
  • Desrecendo (hátrahagyott versek, 1981)

Műfordításai szerkesztés

Filmjei szerkesztés

Díjai, elismerései szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16127/16207.htm, Urbán Ernő, 2017. október 9.
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. a b Gyászjelentése
  5. Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  6. Iskolai értesítők, Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1936

Források szerkesztés

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999 ISBN 9-638157-91-7
  • Urbán Ernő; összeáll. Tilcsikné Pásztor Ágnes; Berzsenyi Megyei Könyvtár, Szombathely, 1985 (Vasi életrajzi bibliográfiák)
  • Kozák Péter: Urbán Ernő. www.nevpont.hu (2018) (Hozzáférés: 2022. március 16.)

További információk szerkesztés