Uszinszk

Uszinszk (oroszul: Усинск) város Oroszországban, Komiföldön. Egyike az kőolajbányászatra alapított jelentős városoknak. Neve a folyónévből származik.

Uszinszk (Усинск)
Uszinszk címere
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Komiföld
Rang	város
Városi jogokat kapott	1984
Irányítószám	169710, 169711, 169712
Körzethívószám	82144
Testvérvárosok	Lista Narjan-Mar
Népesség
Teljes népesség	38 376 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
Uszinszk Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 65° 59′ 59″, k. h. 57° 32′ 29″65.999772222222, 57.541422222222
Uszinszk Pozíció Komiföld térképén
Uszinszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszinszk témájú médiaállományokat.

Lakossága: 40 827 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvése

Komiföld északkeleti részén, Sziktivkartól 757 km-re északkeletre, az Urál előhegyeihez közel fekszik, az északi sarkkörtől 90 km-re délre. Az Usza (a Pecsora mellékfolyója) torkolatától keletre, a folyó jobb oldali partja közelében a helyezkedik el.

A Komiföldet átszelő Kotlasz–Vorkuta vasúti fővonal Szinya állomásáról kiinduló vasúti szárnyvonal végpontja.

Története

Hosszan tartó geológiai, geodéziai kutatómunka után a mai Uszinszk vidékén, a Kolva alsó folyásánál lemélyített fúrásból 1962 őszén olaj tört fel. További részletes feltáró munka után 1969-ben döntés született a tyiman–pecsorai hatalmas olajkészletek kiaknázásáról.

A települést 1966-ban alapították. Eredetileg az Usza partján készültek felépíteni, de végül a parttól néhány km-re fekvő, az áradástól biztonságosabbnak tartott, nyáron mocsárral borított területet választották. A munka 1970 tavaszán faházak építésével kezdődött. Öt évvel később adták át rendeltetésének az első négyemeletes panelépületet. Az Uszinszki járás megalapításakor a települést járási székhellyé, 1984-ben pedig várossá nyilvánították.

Népesség

• 1979-ben 19 513 lakosa volt.
• 1989-ben 47 219 lakosa volt.
• 2002-ben 45 358 lakosa volt, melynek 60,5%-a orosz, 11,5%-a ukrán, 8%-a tatár, 5,6%-a komi, 2,8%-a baskír.
• 2010-ben 41 100 lakosa volt, melynek 65,8%-a orosz, 8,4%-a ukrán, 7,8%-a tatár, 5,7%-a komi, 2,7%-a baskír.

Gazdasága

A térségben három óriás- és több kisebb vállalat folytat olajkitermelést. További vállalatok geológiai feltáró munkával, a kitermelt kőolaj elszállításával, a fúrótornyok és az olajbányászat számára nyújtott különféle szolgáltatással foglalkoznak. A város közelében, a Kolva bal partján olajfinomító épült. Az ország legészakibb fekvésű olajfinomítóját 2011 nyarán helyezték üzembe.

Közlekedés

A Szinyából kiépített szárnyvonal révén a településnek vasúti összeköttetése van Komiföld és az ország távoli városaival. A vasút építését 1974-ben kezdték meg, az Uszán (a város mellett) átívelő 1305 m hosszú vasúti hidat 1979-ben adták át a forgalomnak.

Távolsági autóút azonban nem épült, kiépített közutak csak a környék falvaihoz és az olajfúró objektumokhoz vezetnek. A falvakba menetrendszerű autóbuszjáratok indulnak. A repülőtér 2,5 km hosszú kifutópályája harmad- és negyedosztályú repülőgépek fogadására/indítására alkalmas; 2014-re tervezték korszerűsítését.

Oktatás, kultúra

1998 óta a városban működik az Uhtai Állami Műszaki Egyetem fiókintézménye, ahol az olajágazati vállalatok számára képeznek szakembereket, közgazdászokat, programozó-mérnököket.

A városnak központi kiállítóterme, nemzetiségi kulturális központja és központi kultúrháza van. Utóbbiban kapott helyet a városi helytörténeti múzeum is. A sportolási lehetőségek között fedett uszodája és szintén fedett jégkorongcsarnoka említhető.

Források

• Goroda Rosszii. Enciklopegyija (orosz nyelven). Moszkva: Izd. Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994) 
• Uszinszk (orosz nyelven). Leonyid Tomov. [2015. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 13.)
• szerk.: A. I. Turkin: Toponyimicseszkij szlovar Komi ASZSZR (orosz nyelven). Sziktivkar: Komi Könyvkiadó (1986) 
• Goroda Rosszii (orosz nyelven). Citiesofrussia.ru. [2015. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 3.)