Várhely
Várhely (románul Sarmizegetusa, korábban Gradiște, németül Burgort, latinul Ulpia Traiana, Colonia Dacica, Sarmizegetusa) falu Romániában, Hunyad megyében.
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Várhely (Sarmizegetusa) | |
 | |
| A polgármesteri hivatal épülete | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Hunyad |
| Község | Várhely |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 337415 |
| SIRUTA-kód | 91063 |
| Népesség | |
| Népesség | 474 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 30′ 55″, k. h. 22° 46′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 30′ 55″, k. h. 22° 46′ 57″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Hátszegtől 17 km-re délnyugatra, a Vaskapu keleti előterében fekszik.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét a határában látható romokról kapta. Román elnevezése a dákok királyi székhelyének nevéből való.
A dákok királyi városának elnevezése eredeti alakjában nem ismert. Görögök, illetve rómaiak saját hallásuk szerint rögzítették a szóban forgó település nevét. Fél tucatnyi, eltérően lebetűzött változat ismert belőle. Ptolemaiosz könyvében például a hely megnevezése Zarmizegethousa (Ζαρμιζεγεθουσα), latin forrásokban Sarmizegetusa (feliratokon), Sarmategte (Tabula Peutingeriana), Sarmazege (Ravennai Névtelen Geográfus).
A szóban forgó név tartalmát többen próbálták megfejteni, úgy tűnik, nem sok sikerrel. A dákok nyelvét indoeurópai nyelvekkel, például a szanszkrittal vetették össze.
Gheyn szófejtése szerint Sarmizegetusa jelentése Meleg folyó városa. – Zarmi (szanszkrit gharma: meleg) és zeget (szanszkrit sarjana, baktriai harezâna: folyik). A várost, állítja a szerző, a közeli Sargetia (Sztrigy) folyóról nevezték el a dákok.
Tomaschek szerint Sarmizegetusa értelme: Élet világával fényeskedő palota. – Zarmya (szanszkrit harmya: palota), zegeth (szanszkrit jagat, jigat: megy, mozgékonyság, élet világa) és usa (fényt árasztó, égő).
Története szerkesztés
Ősidők óta lakott település. A rómaiak Dacia meghódítása után határában építették fel a tartományi fővárost, mely Traianus császár neve után az Ulpia Traiana nevet kapta. Az egykor gazdag város a rómaiak 3. századi kivonulása után a népvándorlás viharának esett áldozatul.
1910-ben 1043, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hunyad vármegye Hátszegi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 1544 lakosából 1535 román, 6 magyar és 3 német volt.
Látnivalók szerkesztés
- Határában húzódnak a rómaiak által a 2. században épített Ulpia Traiana Sarmizegetusa romjai, melyek 600×540 m-es területet kerítenek be. Jól láthatók a fórum és az amfiteátrum romjai.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Gheyn, J. M. M., van Den [1886]: Les Populations danubiennes: études d’ethnographie comparée. Extrait de la Revue des questions scientifiques. Bruxelles.
- Tomaschek, W. (1883): Les restes de la langue dace. Le Muséon. Revue internationale 2 (3): 393–410.
.svg){kind=small}
