Védeny

község Ausztriában, Burgenland tartományban

Védeny (németül Weiden am See) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban a Nezsideri járásban.

Védeny (Weiden am See)
Védeny
Védeny
Védeny címere
Védeny címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományBurgenland
Rangmezőváros
JárásNezsideri járás
Alapítás éve1338
PolgármesterWilhelm Schwartz (ÖVP)
Irányítószám7121
Körzethívószám02167
Forgalmi rendszámND
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség2426 fő (2018. jan. 1.)[1]
Népsűrűség66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság127 m
Terület32,5 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′, k. h. 16° 52′Koordináták: é. sz. 47° 55′, k. h. 16° 52′
Védeny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Védeny témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Nezsidertől 9 km-re nyugatra a Fertő északi partján fekszik.

Története szerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek. 1944-ben a bádeni kultúra településének nyomait tárták itt fel. Az Unterfeld nevű településrészen két, a mosoni kultúrához tartozó kora bronzkori sír került elő. A temetkezés környékén számos római kori lelet is előkerült. További kora bronzkori temetkezésre bukkantak a Nezsider felé eső községhatár mellett. 1939-ben egy római kőszarkofág került itt elő a 2. – 3 . századból.

A mai települést 1338-ban említik először „Weyden” alakban. Nevét általában a középfelnémet „bi den Widen” (a fűzfánál) kifejezésből származtatják. 1413-ban a falu a pozsonyi székeskáptalan birtoka volt. 1413 és 1848 között Védeny a környék néhány településével együtt a győri székeskáptalanhoz tartozott. 1588-ban Rudolf királytól vásártartási jogot és címert kapott. A szőlészet és borászat már a 16. század második felében a védenyi családok egyik fő bevételi forrása volt, csúcspontját a 17. században érte el.

Vályi András szerint „VÉDENY. Weiden. Mezőváros Mosony Várm. földes Ura a’ Győri Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik épen a’ Fertő’ partyán, Nizsidertől 1/4, Gálostól 1/2, Gatától 1 órányira; határjának fele hegyes, és dombos, más része pedig egyenes; hegyes helyein szőlejik vagynak, a’ lápon pedig változtatva, hol búzát, hol rozsot, hol pedig tavaszit vetnek; erdeje kitsiny, réttye, legelője kevés, Fertö tavában halászattya, és nádgya van, piatza Nizsiderben.”[2]

Fényes Elek szerint „Védeny, (Weiden), német m.v. Moson vmegyében, a Fertő tava mellett, 913 kath. lak., paroch. templommal. Erdeje kicsiny. Szőlőhegye igen jó és becses fejér bort terem, s 1431 kapára terjed. A lakosok birnak 31 3/ urb. telek után 320 h. második, 827 h. harmadik, 63 hold negyedik osztálybeli fekete agyag szántóföldet, s 57 h. rétet, s több káposztás kerteket. Birja a győri káptalan, s ut. post. Moson.”[3]

1910-ben 1091, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Moson vármegye Nezsideri járásához tartozott. A település mai is híres borairól és több évszázados borkultúrájáról, borospincéiről.

 
Védeny - Szentháromság templom

Nevezetességei szerkesztés

  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1782 és 1786 között épült barokk stílusban. A barokk főoltár, a szószék és az orgona 1790-ben az Ágoston rendi atyák brucki kolostortemplomából kerültek ide.
  • A plébánia épülete 1743-ból származik.
  • A templom mögötti Szentháromság-oszlop a 18. században készült.
  • A Pestisoszlop a Szentháromság, Szent József és Nepomuki Szent János szobraival 1745-ben készült.
  • Az Immaculata-oszlop a földgömbön álló Szűzanya alakjával a 18. század második felében készült.
  • A Pieta és a Tisztítótűz ábrázolásával készített nagy kőkereszt a 19. század elején készült.
  • Az Ecce Homo-oszlopot 1617-ben állították.
  • A Rosenberggasse 2. falmélyedésében látható Pieta-szobor a 18. század közepéről származik.
  • Az uradalmi magtár épületét 1824-ben a győri székes káptalan építtette.
  • A faluban hetente Borhegy-kirándulást szerveznek az ide látogatóknak.

Külső hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.