Vérzés

A vér fokozatos elvesztése

A vérzés a vér elvesztése, a vér kilépése a keringési rendszerből.[1][2] A vérzés felléphet a testen belül (belső vérzés), azaz a véredényekből szivárgó vér a testen belül marad; illetve külsőleg - akár valamely természetes nyíláson (szájüreg, fül, orr, hüvely, végbélnyílás), akár a bőr sérülésén át. A jelentős vérveszteséget hipovolémiának,[3] a teljes vérmennyiség elvesztését elvérzésnek (exsanguinatio)[4] nevezik.[5] Egy egészséges felnőtt ember a teljes vérmennyiség 10-15%-ának elvesztését képes elviselni komolyabb egészségügyi következmények nélkül. Véradáskor a véradó (donor) vérmennyiségének 8-10%-át veszik le.[6]

Vérzés
Vérző emberi ujj
Vérző emberi ujj

LatinulHaemorrhagia
AngolulBleeding,
Hemorrhaging, Haemorrhaging
Osztályozás
BNO-10R58.
BNO-9456.20
Leírás
Érintett szervekErek, bőséges vérellátású szervek
EtiológiaÉrsérülés, véralvadási zavar
Kockázati tényezőkAlvadásgátlók alkalmazása, ellátatlan külső és belső sérülések, balesetek, értágulatok
Főbb tünetekJól látható külső vérzés. Belső vérzésnél sápadtság, vérnyomásesés, szomjúság, általános rosszullét, eszméletvesztés
DiagnosztikaKülső vérzésnél közvetlen észlelés, belső vérzésnél a páciens állapota, fizikális és labor vizsgálatok, képalkotó eljárások
SzövődményekA vérzés helyétől függ (pl. szívtamponád, hasüregi vérzés, emésztőrendszeren belüli vérzés, agyi vérzés stb.)
KezelésElső segélyként leszorítás kézzel, majd szorító-, de inkább nyomókötés, folyadék itatása. Vérpótlás/Vérátömlesztés+Infúzió. Végleges megoldásként a sérült érszakasz helyreállítása vagy érprotézises pótlása. A véralvadászavarok megfelelő kezelése.
KórjóslatA vérzés mértékétől és a sérült érszakasz helyzetétől függ.
MegelőzésA kockázati tényezők kerülése, magas vérnyomás karbantartása. Véralvadásgátlók helyes és ellenőrzött adagolása.
MedlinePlus000045
A Wikimédia Commons tartalmaz Vérzés témájú médiaállományokat.

Osztályozása szerkesztés

 
A szubkonjunktivális vérzés gyakori és viszonylag enyhébb komplikációja a lézeres szemműtéteknek.
 
A linitis plastica[7] - egyfajta gyomorrák - endoszkópos képe, melyből vér szivárog.

Egészségügyi Világszervezet szerkesztés

A WHO egy egységes osztályozási skálát készített a vérzés súlyosságának meghatározására.[8]

WHO egységes osztályzás táblázatban összefoglalva

Grade 0 nincs vérzés
Grade 1 pontszerű vérzés;
Grade 2 enyhe vérveszteség (klinikailag jelentős);
Grade 3 nagy vérveszteség, vérátömlesztés szükséges (súlyos);
Grade 4 legyengülést okozó vérveszteség; retinális, vagy agyi vérzés; halálos kimenetelű

Vérveszteség szerkesztés

Az American College of Surgeons által kidolgozott Advanced Trauma Life Support (ATLS) négy részre tagolja a vérzést.[9]

  • I. osztályú vérzés a teljes vérmennyiség 15%-ának elvesztéséig. Általában nincs változás az életjelekben és az esetek többségében nem szükséges folyadékbevitel.
  • II. osztályú vérzés a teljes vérmennyiség 15-30%-ának elvesztéséig. A páciens szívverése gyakran felgyorsult, a szisztolés és diasztolés vérnyomások közti különbség beszűkül. A szervezet igyekszik kompenzálni a perifériás érszűkület. A bőr sápadttá, és hideg érintésűvé kezd válni. A betegek viselkedése enyhén megváltozhat. Általában szükséges a folyadékbevitel, élettani sóoldat vagy Ringer-laktát oldat[10] formájában; vérátömlesztés azonban általában nem szükséges.
  • III. osztályú vérzés a teljes vérmennyiség 30-40%-ának elvesztéséig. A beteg vérnyomása csökken, a szívverése megemelkedik. A perifériás hipoperfúzió (sokk), úgymint a kapilláris átáramlás rosszabbodik, és a mentális állapot romlik. Vérátömlesztés és folyadékbevitel általában szükséges.
  • IV. osztályú vérzés a teljes vérmennyiség +40% elvesztése. A szervezet eléri kompenzációjának határát, agresszív folyadékbevitelre van szükség a halál elkerüléséhez.

Ez a rendszer lényegében megegyezik a hypovolémiás sokk fázisainak osztályozásával.

A kiváló fizikai és érrendszeri formában lévő egyének kompenzációs mechanizmusai hatékonyabbak lehetnek a vérkeringés összeomlása előtt. Ezért ezek a betegek megtévesztően stabil állapotúaknak tűnnek, életjeleikben minimális zavarokkal; habár perifériás perfúziójuk rossz. Az idős betegek, vagy a krónikus betegségben szenvedők vérveszteséggel szembeni toleranciája kisebb lehet, kevésbé képesek kompenzálni; és lehetséges, hogy gyógyszert szednek - például béta-blokkolókat, amelyek potenciálisan tompítják a szív-és érrendszeri választ. Ezen betegek vizsgálata odafigyelést igényel.

Eredete szerkesztés

  • Szájüreg
    • Vérhányás (hematemézis) - friss vér hányása.
    • Vérköhögés (hemoptízis) - vér felköhögése a tüdőből.
  • Végbél
    • Hematokézia - rektális vérzés
  • Kiválasztó szervrendszer
    • Vérvizelés (hematuria) - vér a vizeletben, húgyúti vérzésből eredően.
  • Agykoponya
    • Koponyaűri vérzés - vérzés a koponyában.
    • Cerebrális vérzés - az agyszövet állományára is kiterjedő koponyaűri vérzés.
    • Intracerebrális vérzés - az agyban lévő véredény megrepedése által bekövetkező vérzés az agy állományában.
    • Pókhálóhártya alatti vérzés(subarachnoidealis vérzés) (SAH) - a pókhálóhártya alatti résben/térben jelenlevő vérre utal, amely patologikus folyamat eredménye. A gyakran használt orvosi szakkifejezés, a SAH a nem traumás vérzésekre utal.
  • Tüdő
    • Tüdővérzés (Pulmonalis hemorragia), ismétlődő kisebb vérzések következménye pulmonalis hemosiderosis
  • Nőgyógyászati
  • Vérzés az emésztőrendszer felső szakaszából (nyelőcső vénatágulatból, gyomor- és nyombélfekélyből).

Okai szerkesztés

A vérzés oka lehet traumás sérülés, mögöttes egészségügyi állapot, vagy ezek kombinációja.

Traumás sérülés szerkesztés

A traumás vérzés oka valamilyen sérülés, melyekből több különbözőt különböztetünk meg. Ezek a következők:

  • Horzsolás - egy idegen test keresztirányú mozgása a bőrön, általában nem hatol a hám alá.
  • Felsértés - a horzsoláshoz hasonlóan a bőr mechanikai károsodása okozza, de előfordulhat mögöttes egészségügyi ok.
  • Vérömleny (Hematoma) - a véredények sérülése, amely a vér helyi felgyülemléséhez vezet.
  • Tompa seb - szabálytalan seb, amelyet egy tompa tárgy okoz, amely áthatol a kemény szöveten a lágy szövetig.
  • Metszés - éles eszközzel behatolás a test szövetébe, vagy egy szervbe; például szikével orvosi beavatkozás, műtét során.
  • Szúrt seb - olyan tárgy okozza, amely áthatol a bőrön, és az alatta lévő szöveteken; például szög, tű vagy kés.
  • Zúzódás - (Contusio) a bőrfelület alatti szövet károsodása, amelyet tompa trauma okoz.
  • Szakított seb - (Laceratio) extrém nagy erő behatás okozza, hatása nem jelentkezik azonnal.
  • Lőtt seb - lőfegyver lövedéke okozta seb, amely magában foglalhat két külső sérülést (belépés és kilépés), illetve a kettő közti összefüggő sebet.

A sérülés mintája, értékelése és kezelése változik a keletkezési mechanizmustól függően. Tompa trauma a fájdalom és a belső szervek rázkódás miatti működészavara által kiváltott sokkhatáson keresztül is okoz sérülést: az energia egy adott területen oszlik el. A sérülések közvetlenül általában nem láthatóak, a sértetlen bőr komoly sérüléseket és belső vérzéseket is elrejthet. Az áthatoló trauma követi a kárt okozó idegen test útját. Mivel ez esetben az energia fókuszáltabb, ezért kis energia is jelentős sérülést idézhet elő. A test bármely szerve - beleértve a csontokat és az agyat - megsérülhet és vérezhet. A vérzés ténye nem mindig látható azonnal; a máj, a vese és a lép vérzésekor a hasüregbe jut(hat) a vér. Az egyetlen látható jel a vérveszteség. Egy testi nyílásból - például végbélnyílás, fül, orr - eredő vér jelezhet belső vérzést, erre azonban nem lehet támaszkodni. Az orvosi eljárásból eredő vérzések ugyanebbe a kategóriába esnek.

Kóros állapot szerkesztés

Az „orvosi vérzés” megjelölés a mögöttes kóros állapot okozta vérzésre (pl.: olyan esetek, amikor a vérzést nem közvetlenül a trauma váltotta ki) utal. A vér alapvetően három módon juthat ki a véredényekből:

Bizonyos betegségek hajlamossá teszik a betegeket a vérzésre. Ez azt jelenti, hogy hatással vannak a szervezet normális vérzéscsillapító képességére. A vérzéscsillapító rendszer több komponenst foglal magában; fő összetevői a vérlemezkék, és a véralvadás folyamata.

A vérlemezkék a vér apró alkotóelemei, amelyek dugót alkotnak a véredények falán, így állítva meg a vérzést. A vérlemezkék emellett számos anyagot termelnek, amelyek serkentik a vérrög képződést. A megnövekedett vérzési kockázat egyik leggyakoribb oka a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszereknek (NSAID) való kitettség. Ezen gyógyszerek alaptípusa az aszpirin, amely gátolja a tromboxán képződését. Az NSAID-k gátolják a vérlemezkék aktiválódását, így megnövelik a vérzés idejét és kockázatát. Az aszpirin hatása irreverzibilis, ennélfogva a gátló hatás mindaddig jelen van, amíg a vérlemezkék újra nem termelődnek (körülbelül tíz nap). Egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint például az ibuprofén és rokon szerek, reverzibilis hatásúak, ezért a vérlemezkékre gyakorolt hatásuk nem olyan hosszantartó.

Számos úgynevezett alvadási faktor komplex módon lép kölcsönhatásba egymással, hogy vérrögöt képezzen. Ezen alvadási faktorok hiányát a klinikai vérzéshez társítják. Például, a VIII-as faktor (Antihemofíliás globulin A) hiánya okozza a klasszikus vérzékenységet (hemofília A), míg a IX-es faktor (Christmas faktor) hiánya a "Christmas betegséget" (hemofília B). A VIII-as faktor antitestjei a VII-es faktort (Proconvertin) is inaktiválhatják, és vérkiválást okozhatnak, amelyet nagyon nehéz kontrollálni. Ez egy ritka állapot, amely legnagyobb valószínűséggel idősebb betegeknél és az autoimmun betegségben szenvedőknél fordul elő. A von Willebrand betegség egy másik gyakori vérzéses rendellenesség.[14] Ennek oka a von Willebrand faktor hiánya, vagy abnormális működése, amely a trombociták aktivációjáért felel. Egyéb faktorok hiánya - például a XIII-as faktor vagy VII-es faktor - alkalmanként előfordul, de nem jár súlyos vérzéssel, és nem olyan gyakran diagnosztizált.

A NSAID gyógyszerek mellett, a vérzések másik gyakori oka a warfarinhoz (Coumadin és mások) köthető. Ezt a gyógyszert szigorúan kell ellenőrizni, mert a vérzés kockázatát jelentősen megnöveli, azáltal, hogy más gyógyszerekkel kölcsönhatásba lép. A warfarin hatása, hogy gátolja a K-vitamin termelést a bélben. A K-vitamin elengedhetetlen a II-es, VII-es, IX-es és X-es alvadási faktorok májban történő termelődéséhez. A warfarin tartalmú antibiotikumok megölik a K-vitamin termelő bélbaktériumokat; így a vitamin és a véralvadási faktorok szintje is lecsökken.

A vérlemezkék hiánya trombocita transzfúziót; míg az alvadási faktorok hiánya friss fagyasztott plazma, vagy specifikus alvadási faktor transzfúzióját teheti szükségessé.

Vérzéstípusok és ellátásuk szerkesztés

A vérzés típusa szerint lehet artériás, vénás, kapilláris és belső vérzés.[15]

Ellátása szorítókötéssel, nyomókötéssel, fedőkötéssel történhet, melyeknél a fertőtlenítés és a sterilitás kiemelten fontos.

Vérzés a kultúrában szerkesztés

A drámák, krimik és háborús filmek szereplői gyakran erőszakos halált halnak, és a drámai hatás fokozására sok esetben vérzést is bemutatnak. Ezek során praktikusan művért szoktak alkalmazni, amely nem alvad meg.

A katolikus vallásban a Jézus végtagjain ejtett Szent Sebeket gyakran vérzéssel ábrázolják.

Kapcsolódó lapok szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Bleeding című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vérzés témájú médiaállományokat.
  1. BleedingHealth (angol nyelven). Healthline. (Hozzáférés: 2007. június 17.)[halott link]
  2. A vérzések fajtái és ellátásuk (magyar nyelven)
  3. Hipovolémia. (Hozzáférés: 2012. július 19.)
  4. enwikin - Bleeding
  5. elvérzés (angol nyelven). Reference.com. (Hozzáférés: 2007. június 18.)
  6. Blood Donation Information. UK National Blood Service. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 18.)
  7. Gyomorrák (angol nyelven)
  8. Webert KE, Cook RJ, Sigouin CS, et al.: The risk of bleeding in thrombocytopenic patients with acute myeloid leukemia (angol nyelven), 2006;91:1530-1537[halott link]
  9. Manning, JE. "Fluid and Blood Resuscitation" in Emergency Medicine: A Comprehensive Study Guide. McGraw-Hill: New York, 227. o. (2004) 
  10. Ringer-laktát oldat (magyar nyelven)
  11. enwikin - Complication
  12. Liberty G, Hyman JH, Eldar-Geva T, Latinsky B, Gal M, Margalioth EJ (2008. December). „Ovarian hemorrhage after transvaginal ultrasonographically guided oocyte aspiration: a potentially catastrophic and not so rare complication among lean patients with polycystic ovary syndrome”. Fertil. Steril. 93 (3), 874–879. o. DOI:10.1016/j.fertnstert.2008.10.028. PMID 19064264.  
  13. Tályog (magyar nyelven)
  14. von Willebrand betegség (magyar nyelven). [2014. augusztus 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  15. Operational Medicine (angol nyelven). Departement of the Navy - Bureau of Medicine and Surgery (2001)