Vörs

magyarországi község Somogy vármegyében

Vörs község Somogy vármegyében, a Marcali járásban. Hivatalosan, levédetve „a Kis-Balaton fővárosa”. Vörsön található Európa legnagyobb templomban épített beltéri betleheme, amely a karácsonyi ünnepek idején több tízezer látogatót vonz a településre. A Szent Márton Európai Kulturális Útvonalat az Európai Tanács 2005-ben kiemelkedő jelentőségű európai kulturális úttá nyilvánította. Vörs az ennek nyomán kialakított Via Sancti Martini hálózat egyik állomása. Vörsön megtekinthető még Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma és a híres vörsi tájház ia.

Vörs
Vörs címere
Vörs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállásközség
PolgármesterDeák Tamás (független)[1]
Irányítószám8711
Körzethívószám85
Népesség
Teljes népesség469 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Terület22,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 46″, k. h. 17° 16′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 46″, k. h. 17° 16′ 14″
Vörs (Somogy vármegye)
Vörs
Vörs
Pozíció Somogy vármegye térképén
Vörs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vörs témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Érdekességként elmondható, hogy a falu 2000-ben országos tűzoltótalálkozót szervezett, 2001-ben az első kihelyezett kormánygyűlés helyét adta, vendégül látva az 1998-2002 között hivatalban lévő első Orbán-kormány tagjait és Orbán Viktor miniszterelnököt.

Fekvése szerkesztés

Vörs Somogy vármegye északnyugati csücskében, Keszthelytől és Hévíztől 12-17, Zalakarostól 20 kilométerre található. A község zsáktelepülés, aszfaltozott úton csak a 7501-es útból leágazó 75 102-es úton (a Kossuth utca felől) lehetséges a megközelítése. Vonattal a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon érhető el, amelynek egy megállóhelye van itt.

Története szerkesztés

Vörs Árpád-kori település. Nevét 12931364 között említették először oklevelek mint a Hahót nemzetség Buzád ágának birtokát. 1496-ban a Csányi családnak volt itt földesúri joga. Az 1536. évi adólajstromban Wers írásmóddal szerepel. 1563-ban a török kincstári adólajstrom szerint csak 6, 15731574-ben pedig csak 4 házból állt. Birtokosai 1583-ban Csányi Bernát, 15981599-ben János, 16261627-ben Bakó Farkas, 1660-ban pedig Sárkány Miklósné voltak. 1703 körül pedig már Festetics Pál birtokában találjuk. 1715-ben csak 8 háztartást írtak benne össze. 17261733-ban Festetics Kristóf, 1767-ben Csányi Ferenc, Imre és Györgyné, 1776-ban pedig Csányi Ferenc és Imre birtoka volt, a 19. század elején pedig gróf Festetics György és Sallér Judit, a 20. század elején herceg Festetics Tasziló volt a nagyobb birtokosa.

A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott.

1910-ben 1005 lakosából 1004 magyar, ebből 987 római katolikus, 11 izraelita volt.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Farkas László (független)[3]
  • 1994–1998: Farkas László (független)[4]
  • 1998–2002: Farkas László (független)[5]
  • 2002–2006: Farkas László (független)[6]
  • 2006–2010: Farkas László (független)[7]
  • 2010–2014: Farkas László (független)[8]
  • 2014–2019: Deák Tamás (független)[9]
  • 2019-től: Deák Tamás (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
459
482
479
511
452
482
469
2013201420152018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 6,6% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 60,7%, református 1,2%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,5% (29,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei szerkesztés

Közép-Európa legnagyobb Betleheme szerkesztés

A legelső Betlehem 1948-ban lett megépítve. A falubeliek kezdeményezésére lebontották ideiglenesen a Jézus Szíve oltárt a templomon belül, majd annak helyére egy kisebb Betlehemet építettek. Ma már több mint 60 négyzetméteren meg lehet tekinteni a gipszből, emberi és állati figurákat leszámítva csak természetes anyagokból készülő óriási Betlehemet. A minden évben teljesen máshogy berendezett építmény az adventi időszakban több tízezer embert vonz. A beltéri betlehem a Szent-Márton templomban

Avar–magyar temető szerkesztés

Az avar–magyar kontinuitás egyik bizonyítékaként tartják számon, Költő László régész tárta fel.

Szent Márton-templom szerkesztés

Szent Márton tiszteletére szentelt, ma műemléki védelem alatt álló római katolikus templom 1720-ban épül késő barokk stílusban,[11] nevezetes barokk stílusú tornyát 1845-ben kapta. Mai formáját 1906-ban nyerte el. Főoltárának közepén Szent Márton könyvet és fehér ludat tartó szobra áll. A kereszthajóban az Amiens-i jelenetet ábrázoló modern üvegablak van. A templom előtti Szentháromság-szobor talpazatán Szent Domonkos, Szent Vendel és a kezét áldásra emelő Szent Márton püspök szobra látható. 1948 óta advent első vasárnapjára a templomban építik fel Európa legnagyobb természetes anyagokból, mohából, zuzmókból, élethű figurákból készülő beltéri híres betlehemét, amely Európa egyik, ha nem a legnagyobb templomon belüli betleheme.[12]

Talpasház (tájház) szerkesztés

A híres vörsi tájház története 1961-ig vezethető vissza, akkor még 6 darab füstőskonyház talpasház volt található a Dózsa utcában. A jelenleg egyedül maradt Talpasházat 2015-ben az oktatási és Kulturális Minisztérium Vendégváró tájházak című pályázat keretének köszönhetően felújított utolsó ház. A Kis-Balaton hagyományos használati eszközeit, elsősorban a népi halászati módszerekhez kapcsolódó szerszámokat, a táj népi építészetét, a lápból élő pákászok életmódját ismerhetjük meg a talpasházat meglátogatva.

Tűzoltómúzeum szerkesztés

Magyarország első vidéki tűzoltómúzeuma, amely 1983-ban nyílt meg a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Somogy megyei tűzoltó parancsnokság és a budapesti Tűzoltó Múzeum összefogásával. A terem középpontja igazi ritkaság, egy Geittner és Rausch-féle kézi működtetésű kocsifecskendő és egy Köhler-féle benzinmotoros szer található a sok már különleges tárgy mellett.

A gólya, a település egyik szimbóluma szerkesztés

A Vörsön fészkelő fehér gólyák egyike a 2000-es években azzal vált híressé, hogy 13 éven keresztül minden tél végén az első Magyarországra érkezett gólya volt. Érkezési időpontja ebben az időszakban február 23-26 között volt; a helyiektől idővel saját nevet is kapott, Charlie-nak nevezték el.[13] 2020 február 11-én ismét Vörsön szállt le a Kele névre elkeresztelt – szintén Fekete István, a berki ember név után elkeresztelt Tüskevár ABC melletti fészekben – Magyarország első gólyája. [14]

A bödönhajókészítés központja szerkesztés

A balatoni halászokat a 19. században Vörs látta el bödönhajóval, mivel a környékbeli erdőkben „csónaknak termett” évszázados tölgyeket találtak. Ebben a században – 30-40 évig – egyedül Vörsnek voltak olyan erdői, hogy a Balaton halászatához szükséges bödönhajó szükségletét egymaga el tudta látni. Ezért Vörsön mindenhol lehetett ilyen halászhajót találni, pedig a 19. század végén már egyetlen másik balatonmelléki faluban nem volt fellelhető. Végül ahogy a technológia fejlődött, már a vörsiek sem készítettek új hajókat. A történelemkönyvek szerint Szabó János készítette az utolsó bödönhajókat 1897-ben Vörsön keszthelyi halászok számára.[15]

Vörs az irodalomban szerkesztés

  • Vörs az egyik helyszíne Lipták Gábor A feltámadt betyár című, s a balatonfüredi író Amiről a vizek beszélnek című novelláskötetében szereplő novellájának.
  • Fekete István Hajnal a Nádban című versét Vörsön írta 1953-ban.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  5. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Vörs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  10. Vörs Helységnévtár
  11. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  12. Így épül a híres vörsi betlehem. kapos.hu, 2015. november 26. (Hozzáférés: 2015. november 27.)
  13. Vigmond Erika: Meghalt Charlie, a vörsiek híres gólyája. sonline.hu, 2011. március 30. [2019. november 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  14. Ismét Vörsön szállt le Magyarország első gólyája, Kele. (Hozzáférés: 2021. február 12.)
  15. Bödönhajó története és készítése. (Hozzáférés: 2021. február 12.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés