Valerij Abiszalovics Gergijev

orosz karmester

Valerij Abiszalovics Gergijev (oroszul Валерий Абисалович Гергиев, Moszkva, 1953. május 2. –) oszét származású orosz karmester. A szentpétervári Mariinszkij Színház igazgatója és művészeti vezetője, a szentpétervári Fehér Éjszakák Fesztivál művészeti vezetője.

Valerij Gergijev
A Time 100 gálán, 2010-ben
A Time 100 gálán, 2010-ben
Életrajzi adatok
Születési névValerij Abiszalovics Gergijev
Született1953. május 2. (70 éves)[1][2][3][4][5]
Moszkva[6]
IskoláiSzentpétervári Konzervatórium
Pályafutás
Műfajokklasszikus zene, opera, balett
Aktív évek1978-tól
Hangszerzongora
Díjak
  • Hero of Labour of the Russian Federation
  • Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland
  • Golden Medal for Merit to Culture
  • Medal "In Commemoration of the 300th Anniversary of Saint Petersburg"
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend 3. fokozata
  • A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály
  • Szent Meszrop Mastoc érdemrend
  • Barátságért Érdemrend
  • a francia Becsületrend tisztje (2007. április 1.)
  • Order of Alexander Nevsky
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja
  • Grand Officer of the Order of Merit of the Italian Republic
  • Medal "For the Liberation of Palmyra"
  • Uatsamonga Order
  • Order of Friendship
  • Bölcs Jaroszlav érdemrend 5. osztálya
  • Felkelő Nap-rend harmadik osztálya
  • Knight of the Order of the Netherlands Lion
  • II. Lipót-rend parancsnoka
  • Order "Danaker"
  • Dank Medal
  • Jubilee Medal "300 Years of the Russian Navy"
  • Oroszország népművésze
  • Ukrajna Népi Művésze
  • Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic
  • Honoured Worker of Kazakhstan
  • Szentpétervár díszpolgára
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1993)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1994)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1998)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (2001)
  • az Oroszországi Föderáció Állami Díja (2015)
  • Order of Holy Prince Daniel of Moscow 2nd class
  • Order of Holy Prince Daniel of Moscow 3rd class
  • Order of St. Vladimir the Equal-to-the-Apostles
  • Golden Mask
  • Wolfert van Borselenpenning (1999)
  • Herbert von Karajan zenei díj (2006)
  • Bene Merito
  • Dresdner Musikfestspiel-Preis (2010)
Tevékenységkarmester
KiadókDecca Records

Valerij Gergijev weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valerij Gergijev témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Gergijev Moszkvában született oszét családban, apja Abiszal Zaurbekovics Gergijev, anyja Valeria Tamara Tyimofejevna Lagkujeva (Tatarkanovna), két lánytestvére van. Vlagyikavkazban (akkori nevén Ordzsonikidze) nőtt fel, ott járt a Csajkovszkijról elnevezett zeneiskolába, ahol Zarema Lolajeva irányításával zongorázni tanult. 1968-tól 1972-ig a helyi Ordzsonikidze Művészeti Iskolában (ma Valerij Gergijev Művészeti Iskola) tanult tovább, de a zongora mellett Anatolij Briszkinnél karmesteri tanulmányokat is folytatott. Gergijev apja a fiú 14 éves korában szívrohamban, 49 évesen elhunyt. 1972-ben a leningrádi Rimszkij-Korszakov Konzervatóriumban folytatta zenei tanulmányait Ilja Muszin karmesternél. Még tanulmányai alatt, 1976-ban megnyerte a moszkvai karmesterversenyt és ugyanabban az évben a berlini Herbert von Karajan karmesterversenyt is (mindkét esetben második helyezettként, az első díjat nem adták ki).[7][8][9][10]

1977-ben fejezte be zenei tanulmányait, és a Kirov Színházban Jurij Tyemirkanov vezető karmester asszisztense lett.[7] 1978-ban mutatkozott be karmesterként, Prokofjev Háború és béke című operáját vezényelve.[8] 1981 és 1985 (vagy 1986) között vezette az Örmény Állami Szimfonikus Zenekart, miközben dirigálta a vezető szovjet zenekarokat is.[9] 1988-ban, miután Tyemirkanov a Leningrádi Filharmonikus Zenekarhoz távozott, Gergijev fölényesen megnyert pályázat révén a Kirov Színház (1992-ben kapta az Állami Akadémiai Mariinszkij Színház nevet) igazgatója lett (pályázott még Mariss Jansons, Dmitrij Kitajenko és Gennagyij Rozsgyesztvenszkij is).[7][10] A leningrádi színházban már első évében tematikus fesztivált hirdetett meg: először Muszorgszkij operáiból szervezett előadássorozatot, majd a következő években Csajkovszkij, Prokofjev és Rimszkij-Korszakov következett. Az orosz szerzők művei mellett egyik nagy vállalkozása volt 2003-ban Wagner Nibelung gyűrűje operatetralógiájának német nyelvű bemutatása.[10]

Határozott egyéniségével, néha diktatórikusnak mondott munkastílusával a Mariinszkij zenekarát a világ egyik legjobb zenekarává tette,[7] a színházat pedig a világ vezető operaházai közé emelte, és Oroszországon kívül is sikerrel szerepeltette.[9]

1985-ben mutatkozott be külföldön: Jevgenyij Kiszin zongoraművésszel, Makszim Vengerov és Vagyim Repin hegedűművészekkel szerepelt a Lichfieldi Fesztiválon, majd nyugati fellépései az 1990-es évek elején indultak be.[11] 1991-ben például a müncheni Bajor Állami Operaházban Muszorgszkij Borisz Godunovját mutatta be, Johannes Schaaf rendezésében. Ugyanebben az évben mutatkozott be Amerikában, a San Franciscó-i Opera Háború és béke előadásával.[9] 1992-ben a Metropolitan Operában vezényelte Verdi Otellóját (itt 1997-ben az ő számára hozták létre az állandó vendégkarmesteri címet).[10] A következő időben dirigálta a világ legjobb filharmonikus zenekarainak nagy részét (Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar, San Franciscó-i Filharmonikus Zenekar, amszterdami Concertgebouw zenekara, Londoni Filharmonikus Zenekar, római Santa Cecilia Akadémia Zenekara, Bostoni Szimfonikus Zenekar, Chicagói Szimfonikus Zenekar, Clevelandi Szimfonikus Zenekar, Londoni Szimfonikus Zenekar, Tokiói NHK Szimfonikus Zenekar, Berlini Filharmonikus Zenekar stb.).[9] 1995 és 2008 között a Rotterdami Filharmonikusok állandó vendégkarmestere, 2007 és 2015 között a Londoni Szimfonikus Zenekar vezető karmestere volt.[11] 2015-ben a Müncheni Filharmonikusok vezetője lett.[8] 2016 májusában, „Imádkozzatok Palmüráért – A zene életre kelti az ősi romokat” címmel hangversenyt adott a Mariinszkij Színház zenekarával az Iszlám Államtól (ideiglenesen) visszafoglalt Palmüra amfiteátrumában.[12]

1993-ban a Nemzetközi Klasszikus Zenei Díj nevű szervezet Gergijevet az Egyesült Királyságban az év karmesterének nyilvánította.[10] Gergijev napjaink egyik legkeresettebb,[7] legjelentősebb karmestere.[11] „Valerij Gergijev vitathatatlanul korunk egyik legfontosabb, legbefolyásosabb és leghatékonyabb karmestere” – mondta róla Hans-Georg Küppers müncheni kulturális tanácsadó, a Müncheni Filharmonikusok vezető karmesterévé kinevezésekor.[8]

2005-ben a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara tiszteletbeli karmestere lett, majd a következő évben elnyerte Stockholmban a Polar Music Díjat. 2001-ben tiszteletbeli doktor lett a Szentpétervári Állami Egyetemen, 2010 áprilisában pedig dékánná választották. 2010-ben a Time magazin a 100 legbefolyásosabb ember között szerepeltette.[10]

Támogatja a fiatal művészek pályakezdését, ő fedezte fel Anna Nyetrebkót, segítette többek között Olga Borogyina és Dmitrij Hvorosztovszkij karrierjét. Erre a célra (is) 2003-ban saját jótékonysági alapítványt hozott létre.[10]

Mihail Misusztyin miniszterelnök 2023. december 1-jén kelt rendeletével kinevezte a Moszkvai Nagyszínház igazgatójának. Továbbra is művészeti vezetője maradt a Mariinszkij Színháznak.[13]

Magánélete szerkesztés

Két lánytestvére közül Larisza Abiszalovna Gergijeva zongoraművész, Oroszország és Ukrajna népművésze, a Mariinszkij Színház Fiatal Énekesek Akadémiájának művészeti igazgatója, Szvetlana pedig bátyja személyi asszisztense. 1999-ben feleségül vette az akkor 19 éves Natalja Dzsebiszovát, gyermekeik Abiszal (2000), Valerij (2001) és Tamara (2003). Gergijev egy korábbi, Lena Osztovics filológusnővel – aki a leningrádi konzervatóriumban dolgozott – folytatott kapcsolatából született 1985-ben Natasa nevű lánya.[7][10]

Valerij Gergijev pénzügyileg is rendkívül sikeres, 2012-ben a Forbes című üzleti magazin szerint a legsikeresebb orosz zenész volt, az azóta eltelt években is Oroszország leggazdagabb és legbefolyásosabb kulturális személyisége.[7][10] 2022-ben Alekszej Navalnij, orosz ellenzéki vezető, videón foglalta össze Gergijev politikai szerepvállalását, és mutatta be hatalmas gazdagságát, beleértve számos ingatlant Olaszországban, az Egyesült Államokban és Oroszországban. Vagyonának jelentős része azonban Yoko Nagae Ceschina, egy japán származású, olasz milliárdos özvegyétől származik, aki korábban is nagy összegekkel támogatta Gergijevet és a Mariinszkij Színházat.[14][15][16]

Nagy futballrajongó, támogatja a szentpétervári Zenyit és a vlagyikavkazi Alanyija labdarúgóklubot.[17]

A politikában szerkesztés

Politikai okok miatt – külföldön – néha tiltakozások és demonstrációk céltáblájává válik. Ennek oka a Putyinhoz fűződő szorosabb kapcsolata és politikájának támogatása. Gergijev 2012-ben részt vett Putyin harmadik elnökválasztási kampányában. Ugyanebben az évben a Putyin-adminisztráció mellé állt a Pussy Riot együttes ellen.[18] 2013-ban a Metropolitan Operában és a Carnegie Hallban, majd Londonban is LMBT aktivisták léptek fel a Putyin-féle. és a Gergijev által is támogatott melegellenes lépéseket Oroszországban. Gergijev nyilatkozatban tagadta a vádakat: „Helytelen azt sugallni, hogy valaha is támogattam a melegellenes jogszabályokat, és minden munkám során minden ember számára egyenlő jogokat tartottam fenn.”[19] 2014-ben több orosz művész és kulturális szereplő mellett Gergijev is aláírt egy nyílt levelet, melyben támogatták a Krím félszigetnek az Orosz Konföderációhoz való csatolását.[20][21] Emiatt éles kritikák érik. Gergijev szerint nem írta alá a levelet. Gidon Kremer, Martha Argerich és Daniel Barenboim közös koncerttel demonstrált ellene.[22]

A 2022-es ukrajnai orosz inváziót követően a Rotterdami Filharmonikus Zenekar bejelentette, hogy nem szerepelteti Gergijevet szeptemberi fesztiválján, ha nem hagyja abba Putyin támogatását. A milánói Scala is levelet küldött neki, amelyben arra kérte, hogy nyilvánítsa ki támogatását a békés ukrajnai megoldás mellett. A New York-i Carnegie Hall bejelentette, hogy lemondta a Mariinszkij Színházi Zenekar két májusi előadását, amelyeket Gergijev vezényelt volna, és a Bécsi Filharmonikusok is lemondták a Gergijevvel tervezett ötkoncertes amerikai turnét. 2022. március 1-jén Dieter Reiter, München polgármestere bejelentette Gergijev elbocsátását a Müncheni Filharmonikusok éléről.[23][24][25]

Felvételei szerkesztés

Gergijev rengeteg hang- és videófelvételt készít, kiemelten foglalkozik az orosz-szovjet zeneszerzők műveinek feldolgozásával. Rögzítette Muszorgszkij majd minden operáját, Prokofjev minden szimfóniáját, zongora- és hegedűversenyét, több operáját, Csajkovszkij szinte teljes életművét, Sosztakovics minden versenyművét, szimfóniáját, Scsedrin szimfonikus műveit és operáit. Emellett felvételeket készített – többek között – Bartók, Borogyin, Brahms, Debussy, Wagner, Verdi, Donizetti, Mahler (minden szimfóniája), Ravel, Rimszkij-Korszakov, Stravinsky műveiből. Hangversenyeinek zenei palettája ettől még szélesebb.[9][26] 2009-ben létrehozta a Mariinszkij saját lemezkiadóját, így a zenekar saját maga határozhatta meg felvételi repertoárját.[10]

* Listák a 2019 végi állapot szerint.

Hangfelvételek szerkesztés

A táblázatban a Kirov Színház Zenekara szerepel mindaddig, amíg a lemezborítókon is ezt tüntették fel, annak ellenére, hogy az operaházat már 1992-ben Mariinszkijre nevezték vissza.[27]

Videofelvételek szerkesztés

A felvételek VHS-re, DVD-re, illetve BluRayre készültek.[27][28]

Év Cím Zenekar Kiadó
1992 Csajkovszkij: A diótörő Kirov balett és zenekar Sony
1993 Muszorgszkij: Borisz Godunov Kirov
1994 Csajkovszkij: A pikk dáma Kirov Philips
1994 Muszorgszkij: Hovanscsina Kirov
1996 Prokofjev: A tüzes angyal Kirov Polygram
1998 Verdi: A végzet hatalma Mariinszkij Arthaus
2003 Borogyin: Igor herceg Kirov Philips
2007 Opera Highlights Volume I (többen) több Arthaus
2007 Rossini: A reimsi utazás Mariinszkij Opus Arte
2007 Csajkovszkij: A diótörő Mariinszkij Decca
2007 Csajkovszkij: Hattyúk tava Mariinszkij balett és zenekar Decca
2007 New Year's Eve in St. Petersburg Mariinszkij balett és zenekar Belair Classiques
2007 New Year's Concert at Mariinsky Theatre Concert Hall, St. Petersburg Mariinszkij Belair Classiques
2008 Csajkovszkij: Anyegin Metropolitan Decca
2009 Berlioz: Benvenuto Cellini Bécsi Filharmonikusok Naxos
2010 Muszorgszkij: Borisz Godunov Kirov Philips
2010 You Cannot Start Without Me: Valery Gergiev – Maestro Több zkr Bel Air
2010 Parsifal – The Search for the Grail Mariinszkij Tony Palmer Films
2010 Brahms: Német requiem Rotterdami Filharmonikus Zenekar BIS
2011 Csajkovszkij: 4., 5. és 6. szimfónia Mariinszkij Mariinsky
2011 Berlioz: A trójaiak Orquestra de la Comunitat Valenciana C Major Entertainment
2011 Mahler: 4. és 5. szimfónia World Orchestra for Peace C Major Entertainment
2011 Valery Gergiev at the Abu Dhabi Festival World Orchestra for Peace C Major Entertainment
2012 Salzburg Festival 2012: Opening Concert Bécsi Filharmonikusok EuroArts
2012 Csajkovszkij: A diótörő Mariinszkij balett és zenekar Warner Classics
2013 Solti Centenary Concert World Orchestra for Peace ArtHaus Musik
2014 Proms: The UNESCO Concert Peace World Orchestra for Peace C Major Entertainment
2014 Prokofjev: Rómeó és Júlia Mariinszkij balett és zenekar Mariinsky
2015 Ravel: Daphnis et Chloé Londoni Szimfonikus Zenekar LSO
2015 The Searchers of the Grail Kirov Arthaus
2015 Sosztakovics összes szimfóniája és versenyműve Mariinszkij ArtHaus
2015 Prokofjev: Hamupipőke Mariinszkij balett és zenekar Mariinsky
2015 Gala Mariinsky II Mariinszkij ArtHaus Musik
2016 Sosztakovics: A „Háború” szimfóniák Kirov EuroArts
2016 Stravinsky: Tavaszi áldozat; Tűzmadár Mariinszkij Bel Air
2016 Live from the 2016 BBC Proms at the Royal Albert Hall (Behzod Abdurajmov, Alekszej Petrenko) Müncheni Filharmonikusok Naxos
2017 Rimszkij-Korszakov: Az aranykakas Mariinszkij Mariinsky
2017 Rimszkij-Korszakov: Mese Szaltán cárról Mariinszkij Mariinsky
2018 Sommernachtskonzert (Summer Night Concert) 2018 Bécsi Filharmonikusok Sony
2018 Prokofjev összes szimfóniája és versenyműve Mariinszkij Arthaus
2018 Gergiev At the Proms Müncheni Filharmonikusok Naxos
Verdi: Attila Mariinszkij Mariinsky
A Tribute to Krzysztof Penderecki (+Charles Dutoit, Krzysztof Urbański) ? Accentus
Scsedrin: The Left-Hander Mariinszkij Mariinsky
In Rehearsal & Performance, Vol. 2 (többen) több EuroArts
Nobuyuki Tsujii at White Nights Mariinszkij EuroArts
Strauss: Az árnyék nélküli asszony Mariinszkij Mariinsky
Stravinsky: Tűzmadár Mariinszkij Euroarts
Prokofjev: Szemjon Kotko Mariinszkij Mariinsky
Prokofjev: A játékos Mariinszkij Mariinsky
Prokofjev: Háború és béke Mariinszkij ArtHaus Musik

Jegyzetek szerkesztés

  1. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Brockhaus (német nyelven)
  4. Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Davos 2014 Participant List
  6. Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. a b c d e f g O’Mahony
  8. a b c d München
  9. a b c d e f Cosmopolis
  10. a b c d e f g h i j Lenta
  11. a b c Duchen
  12. Palmyra
  13. Валерий Гергиев назначен на пост директора Большого театра вместо Владимира Урина (bbc.com/russian, 2023-12-02. Hozzáférés: 2023-12-02)
  14. Alekszej Navalnij: Дирижёр путинской войны. youtube (oroszul) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  15. Anna Tarassova: The Maestro’s ATM: Alexei Navalny’s team investigates the finances of Valery Gergiev. van-magazine.com (angolul) (2022. április 14.) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  16. Elisabetta Andreis: Valery Gergiev, il tesoro immobiliare a Milano e l’eredità Ceschina: il maestro russo ha 20 palazzi sul mercato. milano.corriere.it. (olaszul) Corriera De Serra (2021) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  17. ntv
  18. Alex Ross: Imperious: The problem with Valery Gergiev. newyorker.com (angolul) (2013. október 28.) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  19. Mark Brown: Valery Gergiev concert picketed by gay rights supporters. theguardian.com. (angolul) The Guardian (2013. október 7.) (Hozzáférés: 2022. május 30.)
  20. afp/BaM: Auch Stars wie Valery Gergiev schwören Putin Treue. Die Welt Online, 2014. március 12. (Hozzáférés: 2015. szeptember 28.)
  21. Christine Lemke-Matwey: Dirigent Valery Gergiev. Putins Liebling. In: Die Zeit. Nr. 20/2014.
  22. csm
  23. Hernández, Javier C.. „Valery Gergiev, a Putin Ally, Fired as Chief Conductor in Munich”, The New York Times, 2022. március 1. (Hozzáférés ideje: 2022. március 1.) (amerikai angol nyelvű) 
  24. Гергиев отстранен от должности главного дирижера Мюнхенского оркестра. EurAsia Daily. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  25. Munich Philharmonic sacks conductor Valery Gergiev over failure to denounce Putin. The Guardian, 2022. március 1. (Hozzáférés: 2022. március 1.)
  26. Mariinsky
  27. a b Allmusic
  28. Presto

Források szerkesztés

További információk szerkesztés