Valga (Észtország)

	Valga
	Városháza épült 1865
; Valga címere	; Valga zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Észtország
Megye	Valga
Alapítás éve	1584
Irányítószám	EE-68203
	Népesség
Teljes népesség	12 319 fő (2023. jan. 1.)
	Földrajzi adatok
Terület	16,54 km²
Időzóna	UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 57° 46′ 37″, k. h. 26° 01′ 52″Koordináták: é. sz. 57° 46′ 37″, k. h. 26° 01′ 52″
	Valga weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Valga témájú médiaállományokat.

Nem tévesztendő össze a következővel: Valga (Spanyolország).

Valga város Észtország déli határa mentén, Valga megye és Valga község székhelye. 1920-as szétválasztásukig Valga és az észak-lettországi Valka egy várost alkottak, ma testvérvárosi kapcsolatot ápolnak. Valga területe 16,5 km², Valkáé 14,2 km²; népesség szempontjából szintén Valga rendelkezik több lakóval.

Elhelyezkedés szerkesztés

Észtország legdélibb városa. Valga utak és vasutak csomópontjában fekszik. Szerepe a vasút terén jelentősebb, nemzetközi vasúti elágazás. A város távolsága Tartutól 89 km, Pärnutól 144 km, Tallinntól 244 km, valamint Rigától 175 km.

Története szerkesztés

A települést a Rigából Dorpatba (Tartu) és Pszkovba vezető kereskedelmi útvonal védelmére 1226 a rigai püspök létesítette. A Kardtestvérek és a Dorpati Püspökség közötti határviták megoldásaként 1286-ban a Rigai Érsek a Pedell patak mentén húzzta meg a rend és a püspökség közötti határvonalat.

Valka 1584-ben Báthory Istvántól kapott városi kiváltságokat. A kardot tartó kezet ábrázoló címert is Báthory István adományozta Valka/Valga városának.

A Livóniai háborút lezáró Pluszai béke értelmében, 1626-ban, a város svéd fennhatóság alá került. 1710-ben a nagy északi háborúban foglalta el Oroszország Valkát és egészen 1920-ig az önálló balti köztársaságok létrejöttéig az Orosz Birodalom része.

A város gazdasága az 1889-ben a Riga – Pszkov vasútvonal átadását követően indult fejlődésnek. Fontos vasúti csomóponttá válik.

A balti államok 1918-ban kivívott függetlenségét követően a várost mind Észtország mind Lettország magának követelte. A határvitát 1920. július 1-jén S.G. Tallents angol ezredes zárta le. A Rigai érsek által 1286-ban megállapított határvonalat jelölte meg határként és ezzel kettéosztotta a várost. Lettországhoz a város jelentéktelen 80-100 házat számláló nyugati része került. A határ meghúzását követően Észtország a város keleti részéről 2500 lettet költöztetett át a város lettországi oldalára.

A várost átszelő államhatár 20 éven át, egészen 1940-ig állt fenn, ekkor, miután a Molotov–Ribbentrop-paktumnak megfelelően a balti államok a Szovjetunió részévé váltak, a várost ismét egyesítették.

1991-ben a balti államok ismételt függetlenné válását követően újra felépítették a határt. Miután Észtország és Lettország is csatlakozott a schengeni egyezményhez ez a határ ismét elvesztette jelentőségét.

„A második világháború végén és után, 1944–1949 között Valgában működött a Szovjetunió egyik hadifogolytábora, amelyben német katonatisztek mellett magyar hadifoglyokat is elhelyeztek (a kutatások szerint 54 magyar – zömében tiszt – raboskodott itt, közülük huszonheten itt vannak eltemetve).”^[2]