Valka
Valka (németül: Walk, észtül: Läti-Valga) város Lettországban, közvetlenül az észt határ mellett. A határ észt oldalán fekvő Valga településsel 1920-as szétválasztásukig egy várost alkottak. Vidzeme tájegység északi szélén, Rigától 157 kilométerre északkeletre található.
Valka | |||
A Szent Katalin-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lettország | ||
Tájegység | Vidzeme | ||
Alapítás éve | 1584 | ||
Irányítószám | LV-4701 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 4582 fő (2023. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 14,2 km² | ||
Időzóna | UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 57° 46′ 31″, k. h. 26° 01′ 17″Koordináták: é. sz. 57° 46′ 31″, k. h. 26° 01′ 17″ | |||
Valka weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Valka témájú médiaállományokat. |
Története szerkesztés
A települést a Rigából Dorpatba (Tartu) és Pszkovba vezető kereskedelmi útvonal védelmére a rigai püspök létesítette 1226-ban. A Kardtestvérek és a dorpati püspökség közötti határviták megoldásaként 1286-ban a rigai érsek a Pedele folyó mentén húzta meg a rend és a püspökség közötti határvonalat.
Valka 1584-ben Báthory István királytól kapott városi kiváltságokat. A kardot tartó kezet ábrázoló címert is Báthory István adományozta Valka/Valga városának.
A livóniai háborút lezáró pluszai béke értelmében 1626-ban a város svéd fennhatóság alá került. 1710-ben a nagy északi háborúban Oroszország foglalta el Valkát és egészen 1920-ig, az önálló balti köztársaságok létrejöttéig az Orosz Birodalom része maradt.
A város gazdasága 1889-ben a Riga–Pszkov-vasútvonal átadását követően indult fejlődésnek, fontos vasúti csomóponttá vált.
A balti államok 1918-ban kivívott függetlenségét követően a várost mind Észtország, mind Lettország magának követelte. A határvitát 1920. július 1-jén Stephen G. Tallents angol ezredes zárta le. A rigai érsek által 1286-ban megállapított határvonalat jelölte meg határként, és ezzel kettéosztotta a várost. Lettországhoz a város jelentéktelen, 80-100 házat számláló nyugati része került. A határ meghúzását követően Észtország a város keleti részéről 2500 lettet költöztetett át a város lettországi oldalára.
A várost átszelő államhatár 20 éven át, egészen 1940-ig állt fenn, ekkor, miután a Molotov–Ribbentrop-paktumnak megfelelően a balti államok a Szovjetunió részévé váltak, a várost ismét egyesítették.
1991-ben a balti államok ismételt függetlenné válását követően újra felépítették a határt. Miután Észtország és Lettország is csatlakozott a schengeni egyezményhez ez a határ ismét elvesztette jelentőségét.
Lakossága szerkesztés
Lakosok száma | 2964 | 4872 | 8200 | 6579 | 6413 | 6157 | 5221 | 4852 | 4527 | 4582 |
1920 | 1959 | 1991 | 2002 | 2006 | 2009 | 2013 | 2016 | 2020 | 2023 |
Látnivalók szerkesztés
Valka legnevezetesebb látnivalója az 1777-ben épült Szent Katalin evangélikus templom.
Valka testvérvárosai szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Iedzīvotāju skaits pēc tautības reģionos, pilsētās, novados, pagastos, apkaimēs un blīvi apdzīvotās teritorijās gada sākumā (pēc administratīvi teritoriālās reformas 2021. gadā) 2021 - 2022. Central Statistical Bureau of Latvia. (Hozzáférés: 2023. október 3.)