Vandrák András

bölcseleti doktor, evangélikus kollégiumi tanár, pedagógiai szakíró, filozófus

Vandrák András (Csetnek, 1807. január 24.Eperjes, 1884. szeptember 14.) bölcseleti doktor, evangélikus kollégiumi tanár, pedagógiai szakíró, filozófus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Vandrák András
Vasárnapi Ujság 1867. 489. l.
Vasárnapi Ujság 1867. 489. l.
Született1807. január 24.
Csetnek
Elhunyt1884. szeptember 14. (77 évesen)
Eperjes
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásabölcseleti doktor,
pedagógus
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Vandrák András gazdatiszt és Choma Zsuzsánna fia. Csetneken született, ahol Kindisz és 12 éves korától Henriczy Mihály jeles pedagógusok voltak tanárai; Csetnekről Kassára ment német nyelvet tanulni, majd Rozsnyóra, innét Eperjesre, ahol Karlovszky Zsigmond és Greguss Mihály tanították. Eperjesen befejezvén tanulmányait, 1828. július 21-én kitűnő eredménnyel tette le Tiszolcon a papjelölti vizsgát, mely akkor egyszersmind a tanárképesítő vizsga is volt. Két évi nevelősködés után 1830-ban indult Jenába, hol kocsin, hol gyalog, hogy az ottani egyetemen befejezze tanulmányait. 1831-ben került ismét vissza Eperjesre; itt azonnal alkalmazták a magasabb osztályokban előadandó magyar irodalomra. 1833. augusztus 8-án bölcseleti tanárrá választatott meg. Két osztályban (VII. és VIII.) kellett előadnia a logikát, pszichológiát, metafizikát, esztétikát, latin és magyar irodalmat (160 forint fizetés- és a csekély tanpénzért), de még a matézist és fizikát is. Később a teológián és jogakadémián is alkalmaztatott. Magánneveléssel is foglalkozott későbbi korában is; e tekintetben kitűnőbb tanítványai voltak: a Kubinyi, Thuránszky, Dessewffy, Baloghy, Máriássy és Szirmay családokból. 1845-ben Trencsén, 1847-ben Árva és 1848-ban Sáros megyék a táblabírák sorába iktatták. A Magyar Tudományos Akadémia 1847. december 29-én választotta levelező tagjának. 1870-ben megbízatott a magyar protestáns gimnáziumok szervezetének kidolgozásával, (mint olyan, aki részt vett az 1842. évi acsai egyetemes tanügyi értekezleten) s annak határozatait, tervét kidolgozta. 1858-ban a jenai egyetem 25 évi jubileuma alkalmából a bölcselet doktorává avatta fel. Ez alkalomból, többek közt Arany János verssel üdvözölte. 1881-ben ő felsége a Ferenc József-rend lovagkeresztjével díszítette fel. 1883. szeptember 15-én ülte meg az eperjesi kollégium félszázados tanári működésének örömünnepét. Meghalt 1884. szeptember 14-én Eperjesen. A Magyar Tudományos Akadémiában 1885. december 21-én Vécsey Tamás tartott fölötte emlékbeszédet.

Írásai szerkesztés

Egyházi tárgyú dolgozatai jelentek meg a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban (1843-48) és a Prot. Jahrbücher für Österreichban. Cikkei az Athenaeumban (1841. X. Az eperjesi magyar társaság dolgában), a Prot. Jahrbücherben (1854. I. Das evang. Distriktual-Kollegium in Eperjes); a Reden u. Trauergedichte bei dem Begräbniss... Jos. Mich. Schwarz. Kaschau, 1858. c. munkában. (Emlékbeszéd magyarul); az Akadémiai Értesítőben (1860. A személylegesség, alanyiság, a tárgyilagosság fogalmai tudományos becsének kellő mértékrei leszállítása), az eperjesi evang. kollegium Értesítőjében (1878. Az erkölcsi világ lényege és fontossága kivált a társadalomban, 1879. Az aesthetikai világ lényege s culturális fontossága, 1882. Az emberi tudat és hit világa bölcseleti szempontból).

Művei szerkesztés

  • Lelkileges embertan, vagyis physicai anthropologia, kézikönyvül oskolák számára. Eperjes, 1841. (Magyar és latin címmel és szöveggel. 2. kiadás: «Lélektan a bölcsészet tanuló ifjuság számára» c. Uo. 1847.; 3. újonnan szerkesztett és javított kiadás: «Lélektan mint gymnasiumi kézikönyv» c. Uo. 1863).
  • A philosophiai ethika elemei. Vezérfonalul... Lőcse, 1842. (2. átdolg. kiadás: «Bölcseleti erkölcstan» cz. Eperjes, 1865.).
  • Elemi logika. Köztanításnáli vezérfonalul. Eperjes, 1844. (Nyom. Lőcsén),
  • Vandrák András eperjesi tanár 1833-tól 1858-ig volt tanítványainak névsora. Eperjes, 1858.
  • Tiszta logika, felgymnasiumi tanulók számára. Uo. 1861. (2. teljesen átdolgozott kiadás, 3. kiadás. Uo. 1867).
  • Bölcseleti jogtan. (Észjog), Vezérfonalul a nyilvános leczkékben. Uo. 1864.
  • Emlékbeszéd Krajzell Andrásról. Uo. 1867.
  • Az eperjesi egyházkerületi ág. hitv. evangelikus collegium multjának és jelen állapotjának vázlatos rajza. Uo. 1867. (Angolul: ford. Dallos Gyula és Pulszky Ágost. Pest, 1864.).
  • Magyarhoni ev. gymnasiumok szervezése. Hely n., 1870.

Kéziratban szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Tököly Gábor: Ki kicsoda Rozsnyón. Somorja, Méry Ratio, 1999.
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., Akadémiai Kiadó, 1994.
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  
  • Hamza Gábor: Emlékezés Vandrák Andrásra (1807-1884), a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjára. http://mta.hu/ix-osztaly/jubileumi-megemlekezesek-106146