Vas(II)-szulfid

Kémiai azonosítók
Vas(II)-szulfid


Más nevek	ferro-szulfid
CAS-szám	1317-37-9
PubChem	14848
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	FeS
Moláris tömeg	87,911 g/mol
Megjelenés	Fekete színű, szilárd
Sűrűség	4,84 g/cm³^[1]
Olvadáspont	1195 °C^[1]
Oldhatóság (vízben)	gyakorlatilag oldhatatlan^[1]
Veszélyek
EU osztályozás	(nincsenek veszélyességi szimbólumok)^[1]
R mondatok	nincs R-mondat^[1]
S mondatok	nincs S-mondat^[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A vas(II)-szulfid a vas kénnel alkotott vegyülete, szulfidja. Szürkésfekete vagy sötétszürke színű. Ha megolvasztják, fekete színű lesz. Vízben gyakorlatilag oldhatatlan, az oldhatósági szorzata 10⁻¹⁸ körüli.

Kémiai tulajdonságai szerkesztés

Ha a vegyületet magasabb hőmérsékletre hevítik, elemeire bomlik. Ha hidrogén vagy szén jelenlétében hevítik, vassá redukálódik. A szénnel való redukció egyenlete:

\mathrm {2\ FeS+C\rightarrow 2\ Fe+CS_{2}}

Magasabb hőmérsékleten redukálják bizonyos fémek (például magnézium, kalcium, mangán) is.

\mathrm {FeS+Mn\rightarrow Fe+MnS}

Híg savak oldják, ekkor kén-hidrogén fejlődik. Feloldódik az olvadt vasban is. Ha a vas lehűl, a vas(II)-szulfid kikristályosodik, és emiatt a vas rideggé, törékennyé válik. A vasgyártáskor ezt úgy kerülik el, hogy a vashoz mangánt adagolnak. A vas-szulfid a mangán hatására (az előző reakcióegyenlet szerint) mangán-szulfiddá alakul, ami nem rideg.

Előfordulása a természetben szerkesztés

A vegyület a természetben több ásvány formájában is előfordul, ez többféle összetételt és többféle kristályszerkezetet is jelent. Az alábbi vas(II)-szulfid ásványok ismertek:

Ásványnév	Képlet	Kristályrendszer
pirrotin	Fe_1-xS	monoklin
mackinawit	Fe_1+xS	tetragonális
troilit	FeS	hexagonális
pirit	FeS₂	köbös
markazit	FeS₂	rombos
greigit	Fe₃S₄	köbös

Előállítása szerkesztés

Laboratóriumban kén- és vaspor keverékének intenzív hevítésével állítható elő. A folyamat során a kén megolvad, a reakcióelegy pedig felizzik.

\mathrm {Fe+S=FeS}

Vas(II)-szulfid keletkezik vas(II)- vagy vas(III)-sók oldatából kén-hidrogén hatására. Vas(III)-sók esetén először vas(III)-szulfid (Fe₂S₃) keletkezik, majd ez azonnal vas(II)-szulfiddá redukálódik. Nagy mennyiségben előállítható vashulladékok kénnel vagy pirittel való összeolvasztásával.

Felhasználása szerkesztés

Laboratóriumokban kén-hidrogén fejlesztésére használják. Alkalmazzák kerámiák készítésekor is.

Források szerkesztés

Erdey-Grúz Tibor Vegyszerismeret
Nyilasi János: Szervetlen kémia

Hivatkozások szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f A vas(II)-szulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 27. (JavaScript szükséges) (angolul)

[GESTIS-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f A vas(II)-szulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. december 27. (JavaScript szükséges) (angolul)

[1]