Vaskomját
Vaskomját (németül Kemeten) község Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban,
| Vaskomját (Kemeten) | |||
 | |||
| Katolikus plébániatemplom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Burgenland | ||
| Rang | község | ||
| Járás | Felsőőri járás | ||
| Alapítás éve | 1475 | ||
| Polgármester | Wolfgang Koller (SPÖ) | ||
| Irányítószám | 7531 | ||
| Körzethívószám | 03352 | ||
| Forgalmi rendszám | OW | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1493 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 305 m | ||
| Terület | 20,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 16° 09′ 10″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 59″, k. h. 16° 09′ 10″ | |||
| Vaskomját weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskomját témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése szerkesztés
Felsőőrtől 6 km-re délnyugatra a Strém-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
Vaskomját határában a mai településtől nyugatra található erdős hegyháton egykor vár állhatott, melyre a "Burggrabenbach" és a "Burgstallberg" földrajzi nevekből lehet következtetni. A mai települést 1475-ben "Komyath" néven említik először, a Baumkirchnek család szalónaki uradalmához tartozott.[2] 1484-ben a Káldy család tulajdona, majd 1574-től a Batthyányaké. Lakói 1580 körül evangélikusok lettek. A reformáció idején a nyugat-magyarországi evangélikusok egyik központja volt. A katolikus hitre áttért Batthyányi Ádám a többi birtokához hasonlóan az itteni templomot is erőszakkal visszafoglalta. Az 1647. évi országgyűlésen az evangélikus rendek ennek visszaadását is követelték, de nem kapták meg. A 18. században Vaskomját is az ellenálló falvak közé tartozott. A megnövekedett robotterhek egyre nagyobb nyomást gyakoroltak a lakosságra. Sérelmeiket többször is elpanaszolták a szalónaki uradalomnak. Ezeken a körülményeken nem sokat változtatott az 1767-es urbárium sem. Mivel a kirótt kötelezettségeket Vaskomját sem teljesítette 1776-ban az uradalom itteni alattvalóval szemben is eljárást folytatott. Ez a 19. század elején is megismétlődött. 1805-ben és 1809-ben francia csapatok szállták meg a községet. Mivel ellátásuk, elszállásolásuk a lakosságra hárult ez még inkább növelte az amúgy is elviselhetetlen terheket.
Vályi András szerint " KOMJÁT. Kemetten. Német falu Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Lödöshöz közel, mellynek filiája, határjának síkon fekvő része termékeny, réttyei jók; fájok elég van, eladásra is jó módgyok van."[3]
Fényes Elek szerint " Komját, (Kommeten), német falu, Vas vmegyében, a szalónaki uradalomban, 800 kath. 234 evang. lak., kath. paroch. templommal, szép erdővel, hegyes sovány határral."[4]
Vas vármegye monográfiája szerint " Komját, nagy falu, melynek 255 háza és 1372 németajkú lakosa van. Vallásuk r. kath., ág. ev. és ev. ref. A körjegyzőség székhelye. Postája helyben, távírója Felső-Eör."[5]
1898-ban a település hivatalos nevét Vaskomjátban állapították meg. 1910-ben 1567, túlnyomórészt német lakosa volt. Az első világháborúban 43 helyi lakos esett el. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Felsőőri járásához tartozott. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett. 1938-ban az Anschlußt követően Vaskomjátról 200 romát telepítettek ki haláltáborokba, ahonnan mindössze öten tértek vissza. A második világháborúnak a településen rajtuk kívül még 120 halálos áldozata is volt, akik főként a fronton estek el. A háború után megkezdődött az újjáépítés, ebben az időszakban összesen 170 ház épült fel a községben. Megépült az elektromos és a vízvezeték és a csatornahálózat. Sportpálya és ravatalozó épült. 1962-ben elkészült az új iskolaépület. 1985-ben bővítették a község központot. Könyvtár, postahivatal, tűzoltószertár, orvosi rendelő létesült.
Nevezetességei szerkesztés
- Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 18. század második felében épült, 1967-ben átépítették, úgy hogy a neoromán berendezést eltávolították, csak Szent István és Szent Imre 1770 körül készített szobrai maradtak meg. Szent Miklós szobra 1500 körül készült.
- A vadászok Szent Hubertus-kápolnája.
- A Saubergkápolna az azonos nevű magaslaton.
- A temető keresztje a legmagasabb ilyen alkotás a környéken.
Külső hivatkozások szerkesztés
- Vaskomját a dél-burgenlandi települések honlapján
- Vaskomját az Osztrák Statisztikai Hivatal honlapján
- Rövid ismertető Archiválva 2010. november 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az SC Kemeten sportklub honlapja Archiválva 2009. szeptember 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Geomix.at
- A helyi zenekar weboldala[halott link]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
