Vela Učka

falu Horvátországban

Vela Učka (olaszul: Montemaggiore d'Istria) falu Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Abbáziához tartozik.

Vela Učka
Az Učka-alagút és a Vela Draga híd
Az Učka-alagút és a Vela Draga híd
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeTengermellék-Hegyvidék
KözségAbbázia
Jogállásfalu
PolgármesterIvo Dujmić
Irányítószám51414
Körzethívószám(+385) 051
Népesség
Teljes népesség41 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság950 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 07″, k. h. 14° 11′ 59″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 07″, k. h. 14° 11′ 59″
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Fiume központjától 20 km-re nyugatra, községközpontjától 10 km-re délnyugatra a Tengermelléken, az Isztria-félsziget északkeleti részén az Učka-hegységben fekszik.

Története szerkesztés

A római uralom előtt területe a libur nép hazája volt, majd a rómaiak után a keleti gótok és a bizánciak uralma következett. A szlávok a 7. században érkeztek ide, azután a frankok uralma következett. A 12. században területe az aquileai pátriárka fennhatósága alá került. A 14. században került a Habsburgok kezére, akik egészen 1918-ig uralmuk alatt tartották. A településnek 1869-ben 132, 1910-ben 137 lakosa volt. Az I. világháború után az Olasz Királyság szerezte meg ezt a területet, majd az olaszok háborúból kilépése után 1943-ban német megszállás alá került. 1945 után a területet Jugoszláviához csatolták, majd ennek széthullása után a független Horvátország része lett. A településnek 2011-ben 39, a hozzá tartozó Mala Učkának mindössze egy lakosa volt.

Lakosság szerkesztés

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 132 108 109 117 137 208 163 106 98 106 62 46 35 30 39

Nevezetességei szerkesztés

Határában található az 5062 méter hosszú Učka-alagút, az A8-as autópálya alagútja.

A Molinarska Draga - Podmaj régészeti övezet[4] magában foglalja a Mala peć, Ovčja peć, Sklepova peć és Svinjska peć, Rupe I. és Rupe II. lelőhelyeket, az őskori Babin Grob dombot és Maji-Podmaji területét. Ez utóbbi terület magában foglalja az ószláv szakrális eredetű, rituális célokra használt magaslatokat, Podmaj falujában pedig egykori pásztortelepek maradványai találhatók. Alapvetően az összes felsorolt lelőhelyet megvizsgálták, és koruk a paleolit korszaktól a késő ókorig nyúlnak vissza.

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés