Veleševec
Veleševec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Orle községhez tartozik.
| Veleševec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Orle |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Ivan Petko |
| Irányítószám | 10411 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 369 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 36,07 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 100 m |
| Terület | 14,03 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 39′ 00″, k. h. 16° 16′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 00″, k. h. 16° 16′ 01″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Veleševec témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Zágráb központjától 30 km-re, községközpontjától 4 km-re délkeletre a Száva jobb partján, a folyó egyik holtága mellett fekszik. Természeti környezete különösen szép, melyet északkeletről a Száva, délnyugatról a Szávát és az Odrát összekötő csatorna, valamint erdők határolnak. A falu központja a Száva holtágából kialakult tó mellett félkörívben fekszik, mely a horgászok kedvelt helye.
Története szerkesztés
Veleševec plébániáját 1790-ben alapították, plébániatemplomát 1871-ben építették. 1857-ben 875, 1910-ben 1092 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Nagygoricai járásához tartozott. 1996-ban az újonnan alapított Orle községhez csatolták. 2001-ben a falunak 506 lakosa volt.
Lakosság szerkesztés
| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 875 | 879 | 856 | 979 | 1010 | 1092 | 1056 | 1034 | 966 | 948 | 914 | 758 | 652 | 576 | 506 |
Nevezetességei szerkesztés
Szent Péter apostol tiszteletére szentelt plébániatemploma[3] a horvát neogótikus építészet egyik legkiválóbb és legismertebb alkotása. A templom 1869 és 1871 között épült a cseh származású építész Karel Řivnáč tervei szerint. Berendezésének legnagyobb része is az 1870-es években készült. Három oltára körül a késő romantika egyik legreprezentatívabb képviselője a főoltár. Orgonája 1874-ben Heferer zágrábi műhelyében épült. A padok, a szószék, a keresztelő medence és a gyóntatószékek szintén ebben az időben készültek. A templom belső díszítése 1885-ben a belső festéssel fejeződött be, mely a zágrábi festő és építész August Posilović alkotása, aki sikeresen ötvözte a népi és a gótikus elemeket. A festés figurális része később, valószínűleg a 20. század elején készültek. Különösen nevezetes a "Szent" Zvonimir királyt az egyesített horvát állam első királyát ábrázoló kép, mivel őt az egyház nem nyilvánította szentté. 1993-ban a templom új toronysisakot kapott és a háborúban megsérült orgonáját renoválták. A templom búcsúnapján június 29-én a hívek hagyományos körmenetet tartanak.
Kultúra szerkesztés
A falu népi együttesét a "Glas Posavine" együttest 1997-ben alapították, ma 25 tagja van. Az együttes a település énekes és táncos hagyományait ápolja. Fellépnek a különböző népzenei fesztiválokon, melyek közül kiemelkedik a Goricai esték és a falu búcsúja.