A verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak (Passeriformes) a madarak osztályának legnagyobb fajszámú rendje. Közös jellemzőjük az alsó gégefő (syrinx) használata a hangadáshoz.

Verébalakúak
Evolúciós időszak: Eocén - jelen
Azúrpinty (Passerina amoena)
Azúrpinty (Passerina amoena)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Passeriformes
Linnaeus, 1758
Alrendek
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Verébalakúak témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Verébalakúak témájú médiaállományokat és Verébalakúak témájú kategóriát.

A verébalakúak családjainak számát az egyes rendszerezések eltérően határozzák meg, az összes lehetséges felosztást figyelembe véve összesen 100 különböző családról beszélhetünk. Mivel azonban a legtöbb rendszerezés ezek egy részét összevonja, általában ennél kevesebb család szerepel bennük. A világ madárfajainak mintegy 60%-a, 5355 faj a verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendjébe tartozik.

Ezek a madarak nap mint nap körülvesznek minket: pacsirtafélék, fecskefélék, rigófélék, cinegefélék, seregélyfélék, pintyfélék, verébfélék, valamint a varjúfélék a rend jellegzetes képviselői. Közös jegyük a hangképző szervük azonos felépítése, ülő-, illetve fogólábuk formája (három előre és egy hátrafelé néző lábujjal), valamint a tollak elrendezése a szárnyukon és a farkukon. A hangjuk fontos szerepet játszik a költőterületük (territóriumok) kijelölésekor és még a párok egymásra találását is elősegíti. Ezért találjuk a verébalakúak között a legjobb énekeseket.

Az énekesmadarak közül évente 25 millió példány esik áldozatul a vadászatnak, noha számos védett madárfaj is található köztük.[1]

Rendszerezés szerkesztés

A rend az alábbi alrendeket, alrendágakat és családokat foglalja magában taxonómiai sorrendben (a különböző rendszerezésekben szereplő valamennyi család).

Acanthisitti szerkesztés

A Acanthisitti alrendjébe az alábbi családot sorolják:

Királygébics-alkatúak szerkesztés

A királygébics-alkatúak (Tyranni) alrendjébe az alábbi alrendágakat sorolják:

Verébalkatúak szerkesztés

A verébalkatúak (Passeri) alrendjébe az alábbi alrendágakat és öregcsaládokat sorolják:

Alternatív rendszerezés szerkesztés

A Sibley–Ahlquist-féle madárrendszertan szerint a verébalakúak rendje csak a következő 48 családot foglalja magában:

ausztrálfakúsz-félék, ausztrálposzáta-félék, ausztráltimália-félék, avarjárófélék, álcsuszkafélék, billegetőfélék, bogyókapófélék, bülbülfélék, cinegefélék, cinegelégykapó-félék, csonttollúfélék, csuszkafélék, fakuszfélék, fazekasmadár-félék, fecskefélék, fedettcsőrűfélék, földihangyászfélék, gébicsfélék, gólyalábúvarjú-félék, hangyászmadárfélék, karélyospompásrigó-félék, királygébicsfélék, királykafélék, kokakófélék, lantfarkúmadár-félék, légykapófélék, lombgébicsfélék, lugasépítő-félék, mézevőfélék, nektármadárfélék, óvilági poszátafélék, őszapófélék, pacsirtafélék, pápaszemesmadár-félék, pintyfélék, pittafélék, ricsókafélék, selyemgébicsfélék, seregélyfélék, szuharbújófélék, szúnyogevőfélék, tündérkékmadár-félék, tündérmadárfélék, varjúfélék, verébfélék, vízirigófélék, Paramythiidae, Sapayoidae.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés


Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

  • Királygébics-alkatúak - az egyes családok rövid bemutatása, illetve a családok egy-egy jellegzetes fajának fotója
  • Verébalkatúak:
    • Corvida - az egyes családok rövid bemutatása, illetve a családok egy-egy jellegzetes fajának fotója
    • Passerida - a családok egy-egy jellegzetes fajának fotója