Wikipédia

Veszélyes áruk

Veszélyes árunak nevezzük azokat az áruféleségeket (anyagokat és tárgyakat), amelyek a szállításuk során tűz- és robbanásveszélyt, egészségkárosító (főként maró, mérgező) hatást vagy környezetkárosító tulajdonságokat hordoznak, s amelyeket ilyenként azonosít valamely közlekedési ágazat veszélyes áru szállítási szabályzata.

A veszélyes árukat a szabályzatokban leírt módon valamely UN-számhoz (magyarul ENSZ-szám), s a hozzá kapcsolódó helyes szállítási megnevezéshez (idegennyelvi megnevezéseit lásd a megjegyzésben[* 1]), illetve ezáltal egy áruosztályba sorolják be, vagyis osztályozzák.


Osztályozás szerkesztés

A UN szerinti osztályok jelöléséhez speciális szimbólumokat használnak. Ezen kívül maguk az áruk az úgynevezett UN-számmal szerepelnek egy adatbázisban, ahol a veszélyességi osztály szerint, a mennyiségtől függő veszélyek és egyéb hasonló kritériumok szerint osztályozzák őket.

Veszélyességi osztályok
  1. osztály Robbanóanyagok és robbanóanyagot tartalmazó tárgyak
  2.1. osztály Gyúlékony gázok
  2.2. osztály Nem gyúlékony, nem mérgező gázok
  2.3. osztály Mérgező gázok
  3. osztály Gyúlékony folyékony anyagok
  4.1. osztály Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, szilárd érzéketlenített robbanóanyagok
  4.2. osztály Öngyulladó anyagok
  4.3. osztály Vízzel gyúlékony gázokat képző anyagok
  5.1. osztály Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok
  5.2. osztály Szerves Peroxidok
  6.1. osztály Mérgező anyagok
  6.2. osztály Fertőzőveszélyes anyagok
  7. osztály Radioaktív anyagok
  8. osztály Maró (korrozív) anyagok
  9. osztály Különböző veszélyes anyagok és tárgyak

Az egyes közlekedési ágazatok veszélyes áru szállítási szabályzatai:

  • Közúton: ADR (a francia „Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route”, azaz „Európai egyezmény a veszélyes áruk közúti szállításáról” rövidítése)
  • Vasúton: RID
  • Belvízi közlekedésben: ADN
  • Tengerhajózásban: IMDG kódex
  • Légi közlekedésben: ICAO TI / IATA DGR

A felsorolt előírások mindegyikének alapjait az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áru szállítására - Minta szabályzat” (röviden: ENSZ mintaszabályzat) és az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áru szállítására - Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve” [röviden: Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve) adja.

ADR szerkesztés

Az ADR a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodást jelenti. Az ADR-t a Megállapodás és a hozzá csatolt két melléklet (nevezetesen az „Általános előírások és a veszélyes anyagokra és tárgyakra vonatkozó előírások” című A melléklet, illetve „A szállítóeszközökre és a szállításokra vonatkozó előírások” című B melléklet) alkotja. Az ADR megállapodást 1957-ben Genfben kötötték, s Magyarország 1979-ben csatlakozott hozzá. Az A és a B Melléklet rendelkezéseit kétévenként igazítják a tudományos, ill. technológiai fejlődéshez.[1]).

Az ADR európai uniós hatálybalépését a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] rendelte el. Az irányelv mellékletében tartalmazza, hogy az egyes uniós tagállamok milyen belföldi eltéréseket írtak elő.

Az ADR belföldi alkalmazására a 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet.[3]

RID szerkesztés

A RID a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat, amelyet a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függeléke ír elő. Az ADR-rel összehangolt szövegének hatályos változatát a RID 2011-et a 2011. évi LXXX. törvény[4] hirdette ki.

A RID európai uniós hatálybalépését a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról szóló, 2008. szeptember 24-i 2008/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv[2] rendelte el. Ez az irányelv mellékletében tartalmazza, hogy az egyes uniós tagállamok milyen belföldi eltéréseket írtak elő.

A RID belföldi alkalmazását a 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet[5] rendeli el és teszi könnyebbé. Itt kell még megemlíteni, hogy a Záhonytól keletre határt lépő szállítmányokra az SZMGSZ sajátos veszélyes áru fuvarozási rendelkezéseket is tartalmaz.

ADN szerkesztés

(The European Agreement concerning the International Carriage of Dangerous Goods by Inland Waterways (ADN))[6]

A veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló Európai megállapodás 1941-ben jött létre és nemzetközi jogforrásként alkalmazzák.[7]

Az Európai államok a belvízi hajózásánál ezt tekintik irányadónak. A Dunán történő veszélyes áru szállítás tekintetében az ADN-D, A Rajna esetében ADN-R tartalmazza, a rájuk vonatkozó többletszabályokat. Az ADN-t a következő a országok alkalmazzák: Franciaország, Németország, Olaszország, Luxemburg, Bulgária, Horvátország, Csehország, Hollandia, Szlovákia, Oroszország.

IMDG Kódex szerkesztés

Az IMDG Kódex, vagyis a Veszélyes Áruk Nemzetközi Tengerészeti Kódexe (angolul: International Dangerous Goods Code, röviden: IMDG Code) az 1978. évi Jegyzőkönyvvel módosított „Életbiztonság a tengeren” tárgyú 1974. évi Nemzetközi Egyezmény (röviden: SOLAS 1974/1978) „Veszélyes áruk szállítása” című VII. fejezete „A” részének a küldeménydarabos veszélyes áru szállításra vonatkozó kódexe. Az IMDG Kódex tengeri környezetvédelmi előírásrendszerének jogi alapjait az 1978. évi jegyzőkönyvvel módosított „A hajók által történő tengerszennyeződés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény” (röviden: MARPOL 1973/1978) III. melléklete adja.

ICAO TI/IATA DGR szerkesztés

  • Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet Veszélyes Áruk Légi Szállításának Biztonságát szolgáló Műszaki Utasítások (International Civil Aviation Organization Technical Instructions for the Safe Transport of Dangerous Goods by Air; röviden: ICAO TI)
  • Nemzetközi Légi Fuvarozási Egyesület Veszélyes Áru Szabályzata (International Air Transport Association Dangerous Goods Regulations; röviden: IATA DGR)

Az ICAO TI az ú.n. Chicagói Egyezmény 18. Annexe, amelyet az 1971. évi 25. tvr. és a 20/1997.(X.21.) KPM rendelet tett közzé.

Bár az ICAO TI az elsődleges jogforrás, s ebből készül az IATA DGR is, mégis a légitársaságok az üzleti szabályzataik alapján a IATA DGR betartása a fontos.

Megjegyzések szerkesztés

  1. ↑ A helyes szállítási megnevezés idegen nyelveken: angolul: Proper Shipping Name, németül: Richtiger Technischer Name, franciául: Nom d'expédition appropriée, olaszul: Nome di spedizione appropriato

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ 2015. évi LXXXIX. törvény a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről – a 2015 decemberében hatályos változat. A következő várhatóan 2017 nyarán jelenik meg.
  2. ↑ a b Az Európai Parlament és a Tanács 2008/68/EK irányelve (2008. szeptember 24.) a veszélyes áruk szárazföldi szállításáról. (Többször módosult.)
  3. ↑ 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról
  4. ↑ 2011. évi LXXX. törvény a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke 2011. évi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetbe foglalt szövegének kihirdetéséről in: Magyar Közlöny, 2011/73, 2011. június 14.[halott link]
  5. ↑ 62/2013. (X. 17.) NFM rendelet a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról
  6. ↑ ENSZ Európai Gazdasági Bizottság > Közlekedés > Munkaterületek > Veszélyes áruk > Jogi eszközök és ajánlások > ADN
  7. ↑ 2015. évi LXXXIV. törvény a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodáshoz (ADN) csatolt Szabályzat kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról – Körülbelül kétévente lecserélődik, így a következő változat előreláthatóan 2017 nyarán jelenik meg.

Források szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszélyes áruk témájú médiaállományokat.
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Veszély-szimbólumok témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veszélyes_áruk&oldid=24355136”