Vezuvián
A vezuvián a szilikátok osztályába tartozó ásványfaj. Alternatív elnevezése: idokrász (eidosz = forma, alak; krasze = keverék). Elnevezésének eredete a Vezúvból származik (Vesuvius).
| Vezuvián | |
 | |
| Vezuvián ásvány | |
| Általános adatok | |
| Képlet | Ca10Mg2Al4(SiO4)5(Si2O7)2(OH)4 |
| Kristályrendszer | tetragonális |
| Ásványrendszertani besorolás | |
| Osztály | Szilikátásványok |
| Alosztály | Szoroszilikátok |
| Azonosítás | |
| Megjelenés | zömök, prizmás vagy dipiramisos |
| Szín | vöröses, zöldes, ritkán sárgás vagy szürkéskék |
| Fény | üveg- vagy gyantafényű |
| Átlátszóság | áttetsző és átlátszó |
| Törésmutató | nω = 1,703–1,752 nε = 1,700–1,746 |
| Pleokroizmus | enyhe |
| Keménység | 6,5 |
| Hasadás | rossz |
| Törés | kagylós vagy szabálytalan |
| Sűrűség | 3,35-3,45 g/cm³ |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vezuvián témájú médiaállományokat. | |
Kémiai összetétele szerkesztés
Változata szerkesztés
Változata a mangánvezuvian (névváltozata: mangánidokrász), melyben mangánösszetevő is található. Fizikai jellemzői megegyeznek a vezuvián esetében tapasztaltakkal, de a vöröses árnyalata erősebb és kémiailag attól eltér.
Szerkezete szerkesztés
Kristályrácsa SiO4-tetraédereket és Si2O7-csoportokat is tartalmaz, így szerkezete a nezo- és a szoroszilikátok közötti átmenetnek tekinthető.
Megjelenési formái, genetikája szerkesztés
Termete zömök prizmás vagy dipiramisos, romdodekaéder-szerű (gránátoéderes) jellegű. Külsőleg nagyon hasonlít a grosszulárhoz (a gránátcsoport tagja), azzal gyakran orientált összenövésben jelenik meg.
Jellegzetes kontaktmetamorf ásvány, különösen mészkő kontaktusán, illetve mész-szilikát szaruszirtben (szkarn) gyakori. Ritkábban kristályos pala repedéseiben, üregeiben is előfordul. Emellett a katametamorf zóna magas hőmérsékletén is létrejön.
Rokon ásványfajok szerkesztés
- grosszulár
- a gránátcsoport egyes ásványai
Források szerkesztés
