VfL Wolfsburg (női csapat)

	VfL Wolfsburg
	Csapatadatok
Teljes csapatnév	Verein für Leibesübungen; Wolfsburg-Fußball GmbH
Székhely	Wolfsburg, Németország
Alapítva	2003. július 1.
Klubszínek
Stadion	AOK Stadion; 5 200 fő
Vezetőedző	Tommy Stroot
Elnök	Hans-Dieter Pötsch
Bajnokság	Bundesliga
	Nemzeti sikerek
Bajnok	7 alkalommal
Kupagyőztes	9 alkalommal
	Nemzetközi sikerek
Bajnokok Ligája	2 alkalommal
	Csapatmezek
	Hivatalos honlap
	VfL Wolfsburg honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz VfL Wolfsburg témájú médiaállományokat.

A VfL Wolfsburg egy német sportegyesület, amelynek van női labdarúgó szakosztálya is, amely a német női első osztályban szerepel. 2001. május 24-én alapult meg a VfL Wolfsburg Fußball GmbH társaság,^[1] ami 2003-ban alapította meg a Wolfsburg női labdarúgó csapatát.^[1]

2012-13-as labdarúgó szezonban mesterhármast értek el azzal, hogy megnyerték a Bajnokok Ligáját,^[2] a Bundesligát^[3] és a német kupát.^[4]

Klubtörténet szerkesztés

A Slavia Praha ellen felálló csapat a 2018. március 28-i BL-mérkőzésen.
Felső sor, balról: Tessa Wullaert, Isabel Kerschowski, Sara Björk Gunnarsdóttir, Jakabfi Zsanett, Almuth Schult, Nilla Fischer.
Alsó sor, balról: Lena Goeßling, Noëlle Maritz, Joelle Wedemeyer, Ewa Pajor, Lara Dickenmann.

1973-ban megalapították a Wolfsburg Eintracht VfR nevű együttes. A klub legnagyobb sikere az 1984-es kupadöntő volt, amelyen 2-0-ra kaptak ki a SSG 09 Bergisch Gladbach csapatától. A VfR tagja volt 1990-ben a női Bundesliga alapítóinak. 1997-ig szerepeltek az az Északi bajnokságban, miután csődbe ment a csapat. A Wendschotter SV és a WSV Wolfsburg egyesülésével a Regionalliga Nordban folytatták tovább. 21 győzelemmel és 1 vereséggel rögtön egy szezon után visszajutottak a Bundesligába és 121 gólt szereztek és mindössze 1 gólt kaptak a szezon során.

2003-ban VfL Wolfsburg néven alapult újjá a szakosztály. 2005-ben a Bundesliga 2-be kerültek, miután kiestek az élvonalból, de egy szezon után rögtön visszajutottak, valamint Martina Müller 36 góljával liga rekorder lett.

2012-13-as szezonban megnyerték a Bajnokok Ligáját az Olympique Lyon ellen, valamint a Bundesligát és a német labdarúgókupát az 1. FFC Turbine Potsdam ellen 3-2-re. A következő szezonban az első csapat lett a női labdarúgásban, amely megvédte a Bajnokok Ligája címüket. 2014. június 8-án az 1. FFC Frankfurt elleni bajnoki mérkőzésen 12 464 szurkoló volt kint a stadionban, ami új rekord lett.^[5] A bajnokságot ismét sikerült megnyerniük. A 2014-15-ös idényt a Bayern München mögött egy ponttal lemaradva fejezték be a bajnokságban, míg a kupát második alkalommal hódították el.^[6]

2015-től már nem a VfL-Stadion am Elsterweg-ben léptek pályára hazai közönség előtt, hanem az AOK Stadionban.^[7] A 2016-17-es, a 2017-18-as és a 2018-19-es szezonban sorozatban háromszor lettek bajnokok, és sorozatban ötször hódították el a kupát.^[8]

Játékoskeret szerkesztés

2024. január 18-i állapotnak megfelelően.^[9]

#	Poszt	Név
1	K	Merle Frohms
2	V	Lynn Wilms
4	V	Kathrin Hendrich
5	KP	Lena Oberdorf
6	V	Dominique Janssen
7	KP	Chantal Hagel
8	KP	Lena Lattwein
9	CS	Ewa Pajor
10	KP	Svenja Huth
11	CS	Alexandra Popp ( )
14	V	Nuria Rábano
15	V	Németh Diána
16	V	Camilla Küver

#	Poszt	Név
17	KP	Kristin Demann
19	CS	Fenna Kalma
21	CS	Rebecka Blomqvist
22	K	Lisa Schmitz
23	KP	Sveindís Jane Jónsdóttir
24	V	Joelle Wedemeyer
25	CS	Vivien Endemann
27	KP	Riola Xhemaili
28	CS	Tabea Sellner
29	KP	Jule Brand
30	K	Anneke Borbe
31	V	Marina Hegering
32	K	Kiara Beck

Sikerek szerkesztés

UEFA Női Bajnokok Ligája : 2

2012–13, 2013-14

Bundesliga : 7

2012–13, 2013-14, 2016-17, 2017-18, 2018-19, 2019-20, 2021-22

Bundesliga 2 : 1

2005–06

Német női labdarúgókupa : 9

2012–13, 2014–15, 2015–16, 2016–17, 2017–18, 2018–19, 2019–20, 2020–21

Korábbi híres játékosok szerkesztés

Nemzetközi kupaszereplések szerkesztés

UEFA Női Bajnokok Ligája szerkesztés

Szezon	Bajnokság	Forduló	Csapat	Otthon	Idegenben	Össz.
2012–13	UEFA Női Bajnokok Ligája	Tizenhatoddöntő	Unia Racibórz	5–1	6–1	11–2
		Nyolcaddöntők	Røa	4–1	1–1	5–2
		Negyeddöntők	Rosszijanka	2–1	2–0	4–1
		Elődöntők	Arsenal	2–0	2–1	4–1
		Döntő	Olympique Lyon	1–0
2013–14		Tizenhatoddöntő	Pärnu JK	14–0	13–0	27–0
		Nyolcaddöntő	LdB Malmö	2–1	3–1	5–2
		Negyeddöntők	Barcelona	3–0	2–0	5–0
		Elődöntők	Turbine Potsdam	0–0	4–2	4–2
		Döntő	Tyresö FF	4–3
2014–15		Tizenhatoddöntő	Lillestrøm	2–1	1–0	3–1
		Nyolcaddöntő	Neulengbach	7–0	4–0	11–0
		Negyeddöntők	Rosengård	1–1	3–3	4–4
		Elődöntők	Paris Saint-Germain	0–2	2–1	2–3
2015–16		Tizenhatoddöntő	Spartak Subotica	4–0	0–0	4–0
		Nyolcaddöntő	Chelsea	2–0	2–1	4–1
		Negyeddöntők	Brescia	3–0	3–0	6–0
		Elődöntők	Frankfurt	4–0	0–1	4–1
		Döntő	Olympique Lyon	1–1 (3–4 tiz.)
2016–17		Tizenhatoddöntő	Chelsea	1–1	3–0	4–1
		Nyolcaddöntő	Eskilstuna	3–0	5–1	8–1
		Negyeddöntők	Olympique Lyon	1–0	0–2	1–2
2017–18		Tizenhatoddöntő	Atlético Madrid	3–0	12–2	15–2
		Nyolcaddöntő	ACF Fiorentina	4–0	3–3	7–3
		Negyeddöntők	Slavia Praha	1–1	5–0	6–1
		Elődöntők	Chelsea	3–1	2–0	5–1
		Döntő	Olympique Lyon	1–4 h.u.
2018–19		Tizenhatoddöntő	Þór/KA Akureyri	1–0	2–0	3–0
		Nyolcaddöntő	Atlético Madrid	6–0	4–0	10–0
		Negyeddöntők	Olympique Lyon	1–2	2–4	3–6
2019–20		Tizenhatoddöntő	Mitrovica	10–0	5–0	15–0
		Nyolcaddöntő	FC Twente	6–0	1–0	7–0
		Negyeddöntők	Glasgow City	9–1^[10]
		Elődöntők	Barcelona	1–0^[10]
		Döntő	Olympique Lyon	1–3^[10]
2020–21		Tizenhatoddöntő	Spartak Subotica	5–0	2–0	7–0
		Nyolcaddöntő	LSK Kvinner	2–0	2–0	4–0
		Negyeddöntők	Chelsea	1–2	0–3	1–4
2021–22		2. forduló	Bordeaux	2–3 (h.u.)	3–2	5–5 (3–0 tiz.)
		Csoportkör	Servette	3–0	5–0	1.
			Chelsea	3–3	4–0
			Juventus	2–2	0–2
		Negyeddöntők	Arsenal	1–1	2–0	3–1
		Elődöntők	Barcelona	1–5	2–0	3–5