Vicovu de Sus

város Romániában, Suceava megyében

Vicovu de Sus (németül: Oberwikow) város Suceava megyében, Bukovinában, Romániában.

Vicovu de Sus
Vicovu de Sus címere
Vicovu de Sus címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBukovina
Fejlesztési régióÉszakkelet-romániai fejlesztési régió
MegyeSuceava
Rangváros
KözségközpontVicovu de Sus
Beosztott falvakBivolari
PolgármesterGheorghe Schipor
Irányítószám727610
SIRUTA-kód151095
Népesség
Népesség10 456 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság1
Község népessége15 143 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség245 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület42,55 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 25° 40′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 33″, k. h. 25° 40′ 48″
Vicovu de Sus weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vicovu de Sus témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A megye északi részén , a Suceava folyó mentén helyezkedik el , annak bal partján, szemben a városhoz tartozó Bivolărie faluval. A várostól északra található egy ukrán–román határátkelőhely. A településtől délre az Obcsinák hegysége húzódik, a 837 méter magas Kis Magura csúccsal.

Történelem szerkesztés

Első írásos említése 1436-ból való.

A falut 1466-ban III. István moldvai fejedelem a Putnai kolostor tulajdonába adja, ez volt az első falu amelyik a kolostor birtoka lett.

1622-ben a kolostor ellen induló tatár csapatokat a faluban verik szét.

A fanarióta uralkodók több alkalommal megtizedelték a település lakosságát, de az Erdélyből betelepülők folytonosságot biztosítottak a település történelmében. Az új lakosok főleg Naszód környékéről érkeztek.

Az első iskola a városban 1852-ben nyitotta meg kapuit, az iskola neve „Trivial Schule” volt. Ezt követően 1899-ben és 1908-ban újabb iskolákat alapítanak. Az utóbbi neve „Jubileum Schule” és Ferenc József 60. születésnapjának tiszteletére alapították. Első középiskolája 1964-ben nyitotta meg kapuit és Ion Nistor nevét viseli.

A településen 1920 körül kórházat hoztak létre, rangját 1980-ban vették el, és orvosi rendelővé alakították.

1947-ig, az addig létező, Rădăuți megye része volt.

1939-ben a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján maga a település Románia része maradt, de a hozzá tartozó erdők és termőföldek orosz tulajdonba kerültek.

Városi rangját 2003-ban kapta meg.

Népesség szerkesztés

A település etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 13 736 (97,24%)
  • Romák (cigányok): 377 (2,66%)
  • Ukránok: 7 (0,04%)
  • Németek: 4 (0,02%)
  • Magyarok: 1 (0,0%)

A lakosság 79,05%-a ortodox vallású (11 166 lakos), 19,47%-a pünkösdista (2751 lakos) és 1,26%-a baptista (179 lakos).

Látnivalók szerkesztés

Gazdaság szerkesztés

Fontos iparágak a cipőkészítés és a fafeldolgozás.

Hírességek szerkesztés

  • Ion Nistor - (1876 - 1962) - történész, professzor, akadémikus, a két világháború között egészségügyi miniszter, a Nemzeti Liberális Párt alapítója

Hivatkozások szerkesztés

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vicovu de Sus témájú médiaállományokat.