Victor-Émile Michelet

francia drámaíró, költő, okkultista

Victor-Émile Michelet (Nantes, 1861. december 1.Párizs, 1938. január 12.) francia ezoterikus költő és okkultista volt.

Victor-Émile Michelet
Született1861. december 1.[1][2][3][3][4]
Nantes
Elhunyt1938. január 12. (76 évesen)[1][2][3][3][4]
Párizs
Állampolgárságafrancia
Foglalkozása
Iskoláilycée Georges-Clemenceau
Kitüntetéseia francia Becsületrend lovagja[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Victor-Émile Michelet témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Irodalmi munkássága szerkesztés

Habár már húszéves korában részt vett a párizsi irodalmi életben, mégis csak 41 éves korában jelent meg első verseskötete, La Porte d'Or címmel.

Tagja volt a L'Encrier (Tintatartó) néven működött művészek együttműködésének Saint-Louis szigetén(fr) az Anjou rakpart 29. szám alatt, ahol Roger Devigne segítségével sajátkezűleg nyomtatja ki a Le Tombeau d'Hélène (Heléna sírja) című költeményét 1924 januárjában. Akkoriban a párizsi Monsieur-le-Prince utca 26. szám alatt lakott.

A Francia Költők Társasága elnöke lett 1910-ben, majd a Költők Házának a tagja 1932-ben.[6]

Ezoterikus tevékenysége szerkesztés

Fiatal korában a okkultista Stanislas de Guaïta és lelkes tanítványa Edouard Schuré társaságához tartozott. Papus-szal együtt részt vett a Martinista Rend 1890-es megalakításában, majd a párizsi "Velleda" páholyt vezette és a szimbolizmus tanulmányozásának szentelte magát. Részt vett az 1890-től megjelent Le Voile d’Isis folyóirat munkájában.

1926-ban részt vett a Roger Dévigne (elnök) és Paul Le Cour (titkár) kezdeményezésére létrejött Société des Études Atlantéennes (Atlantisz Kutatók Társasága) megalakításában. Ezután Atlantisz témájú konferenciákon vett részt a Sorbonne-on. 1927-ben az elnök és titkára szétválása után Paul le Cour-ral tartott.

1931-ben Augustin Chaboseau, Michelet részvételével elhatározta, hogy feltámasztja a Papus-val együtt alapított Rendet Ordre Martiniste Traditionnel (OMT, illetve angolul TMO) néven. A TMO első nagymestere Michelet lett, mely tisztséget egészen 1938-ban bekövetkezett haláláig betöltötte.

Művei szerkesztés

  • De l’Ésotérisme dans l'Art, Paris, Librairie du Merveilleux, 1890, 29 p.
  • La Porte d'Or, Ollendorff, 1903, 236 p. költemény
  • Florizel et Perdita, Paris, Dubreil, 1904, 92 p. színmű
  • Le Pèlerin d'Amour, Paris, Odéon, 1904. színmű
  • L’Espoir merveilleux, Mercure de France, 1908. költemény
  • L'amour et la magie (1908), Chacornac, 1926, 151 p.
  • Villiers de l'Isle-Adam, Paris, Librairie hermétique, Nos Maîtres gyűjtemény, 1910, az író fényképével és saját kezű aláírásával, 99 p.
  • La possédée, Paris, Figuière, 1914, 68 p. színmű
  • Le tombeau d'Hélène, Paris, L'Encrier, 1924, 12 p. költemény
  • Le secret de la chevalerie, Paris, C. Bosse, 1930, 101 p.; újrakiadás: Maisnie Trédaniel, 1990
  • Introduction à la vie ardente, Paris, Messein, 1931, 80 p. költemény
  • La Descente de Vénus aux enfers, Paris, Messein, 1931; költemény
  • Promenade aux jardins des esprits et des formes, Bibliothèque de l'Artistocratie, Les Écrivains Indépendants, 1934
  • Les Compagnons de la hiérophanie. Souvenirs du mouvement hermétiste à la fin du XIX° siècle, Dorbon, 1937; újrakiadás: Repro 2000, 1977, 157 p.
  • Contes surhumains, Paris, publikáció
  • Contes aventureux, Librairie Guilmoto; akadémiai díjat nyert mű
  • Étude sur quelques Artistes originaux : Maufra, peintre et graveur, librairie Floury
  • L'Après-Midi des Poètes : la Poésie symboliste, Paris, publikáció
  • L'Amour et la Magie, Paris, publikáció

Lásd még szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Victor-Emile Michelet című francia Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b c d NooSFere (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Babelio (francia nyelven)
  5. Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture
  6. Louis Passelaigue, Lorsque Michelet, voyageur romantique traversait le Velay et l'Auergne, le Gonfanon, n° 66, Argha