Virág Ferenc (püspök)

	Virág Ferenc
Született	Blum Ferenc; 1869. augusztus 22.; Bonyhád
Elhunyt	1958. március 2. (88 évesen); Pécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	tanár; katolikus pap; katolikus püspök;
Tisztsége	pécsi püspök (1926. március 27. – ); a magyar felsőház tagja (1927–1944);
Iskolái	A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma
	pécsi püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1892. június 25.
Püspökké szentelés	1926. május 6. ; Pécs
Szentelők	Zichy Gyula (főszentelő); Kránitz Kálmán (társszentelő); Horváth Győző (társszentelő);
Hivatal	Pécsi püspök
Hivatali idő	1926–1958
Elődje	Zichy Gyula
Utódja	Rogács Ferenc
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Grősz József	1929. február 24.
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Virág Ferenc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk a püspökről szól. Hasonló címmel lásd még: Virág Ferenc (egyértelműsítő lap).

Virág Ferenc, 1895-ig Blum Ferenc^[2] (Bonyhád, 1869. augusztus 22. – Pécs, 1958. március 2.) pécsi megyés püspök.

Pályafutása szerkesztés

Blum György varga és Sikey Katalin fia.^[3] A gimnáziumot és a teológiát Pécsett végezte. 1892. június 25-én szentelték pappá. Kezdetben Németbólyban káplán, 1896-tól a szekszárdi gimnázium hittanára, 1897-től Pécsett székesegyházi karkáplán és a Katolikus Legényegylet elnöke, majd 1901-től a szeminárium spirituálisa és a tanítóképző hittanára.

1912-től Pakson, majd 1922-től Szekszárdon plébános. 1915-ben pápai kamarási, 1923-ban címzetes koroncói apáti címet nyert el.^[4]

Püspöki pályafutása szerkesztés

1926-ban Zichy Gyula püspököt kalocsai érsekké nevezték ki, így – Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök javaslatára – átadta az egyházmegye irányítását „az alsópapság legnépszerűbb és legérdemesebb papjának”, Virág Ferenc szekszárdi plébánosnak.^[5] 1926. március 27-én nevezték ki pécsi megyés püspökké. Május 6-án Pécsett püspökké szentelték, majd május 19-én beiktatták hivatalába. 1927 és 1944 között a felsőház tagja volt. Az ifjúság és a papnevelés kérdéseivel foglalkozott.

Kormányzása alatt közel 30 templom épült az egyházmegyében, például az Újdombóvári, a Pécs-Gyárvárosi, a Pálos templom, a Pius (Jézus Szíve), a Szent István templom, a Bártfai utcai templom és a Pécs-Kertvárosi templom, valamint a temetői kápolna is. A Sarutlan Karmelita Nővérek rendjét ő hívta Pécsre 1928-ban, átadva nekik a Mindenszentek templomát és a mellette lévő területet.^[5]

1943. június 6-án Esztergár Lajos akkori polgármester kezdeményezésére, a város főterén – püspöki szentmise keretében – Jézus Szíve oltalmába ajánlották a várost és lakóit.^[5]

1954-ben a püspökszentlászlói kastélyt az egyházi szeretetszolgálatnak adta.^[6]

Művei szerkesztés

Önálló művek szerkesztés

Hajnal. Pécs, 1894 (Költemények)
Imádkozzál és dolgozzál. Budapest, 1904
A szeplőtelen fogantatás ünnepe. Budapest, 1904 (Népiratkák 212.)
Egyházi és alkalmi beszédek. Pécs 1937
Szent Mór könyv. Pécs 1936 (Az élő hit ereje)
Egyházközségi Levél (1947. VIII.)

Fordítások szerkesztés

Általános neveléstan katolikus tanító és tanítónőképző intézetekek számára. Írta Haszmann Rudolf. Ford. Amberger Mártonnal. Pécs, 1896

Szerkesztések szerkesztés

A Názárethi Szent Család és a Szent József Társulat közlönye A Szent Család Kis Követe. Budapest, 1890. I.–1898. XII., Pécs, 1899. I.–1906. XII.
Az Új Lap Pécsi Melléklete. (Politikai napilap.) 1908. II. 23–VII. 12. (Müller Károllyal)
Pécsi Közlöny. (Politikai lap.) 1899. X. 22–1900. IV. 8. (főmunkatárs)
Pécsi Újlap. (Politikai napilap.) 1908. VII. 14–XI. 7. (főszerkesztő)

Jegyzetek szerkesztés

↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16828.htm, Virág Ferenc, Blum, 2017. október 9.
↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9539/1895. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 499. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1895. év 1. oldal 12. sor
↑ Születési bejegyzése a bonyhádi római katolikus keresztelési akv. 80/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 17.)
↑ Magyar életrajzi lexikon
↑ ^a ^b ^c Fedeles Tamás - Pohánka Éva: A pécsi püspökség rövid története. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 14.)
↑ Ide hozták az ávósok háziőrizetbe Mindszenty József bíboros hercegprímást, és itt tartották 1955. július 14-től november 1-ig, hogy a kínzások alatt legyengült egészségi állapotát feljavítsák. (Fedeles T. - Pohánka É.)

Források szerkesztés

Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.
Fedeles Tamás – Pohánka Éva: A pécsi püspökség rövid története

További információk szerkesztés

Bishop Ferenc Rogács, Catholic-Hierarchy (angol)

Előde:
Zichy Gyula

pécsi püspök
1926–1958

Utóda:
Rogács Ferenc

Katolicizmusportál
Pécs-portál

[23c77b458b959c66e3b88319a57937653538e7a6-1] ttp://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC16241/16828.htm, Virág Ferenc, Blum, 2017. október 9.

[2] Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 9539/1895. Forrás: MNL-OL 30809. mikrofilm 499. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1895. év 1. oldal 12. sor

[3] Születési bejegyzése a bonyhádi római katolikus keresztelési akv. 80/1869. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 17.)

[4] Magyar életrajzi lexikon

[Fedeles_T._-_Pohánka_É.-5] Fedeles Tamás - Pohánka Éva: A pécsi püspökség rövid története. [2009. április 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 14.)

[6] Ide hozták az ávósok háziőrizetbe Mindszenty József bíboros hercegprímást, és itt tartották 1955. július 14-től november 1-ig, hogy a kínzások alatt legyengült egészségi állapotát feljavítsák. (Fedeles T. - Pohánka É.)

[2]

[1]

[3]

[4]

[5]

[6]