A VisiCalc nevű számítógépes program volt a mikroszámítógépekre kifejlesztett első táblázatkezelő. Fejlesztése 1979-ben kezdődött, az utolsó verzió pedig 1985-ben jelent meg.

VisiCalc

FejlesztőVisiCorp
Legfrissebb stabil kiadásVisiCalc Advanced Version
Programozási nyelvassembly
Operációs rendszer
Platform
Kategóriatáblázatkezelő program
Licenc
  • kereskedelmi szoftver
  • kereskedelmi licenc
A VisiCalc weboldala

Története szerkesztés

A Software Arts cég 1979. január 2-án hozta létre Dan Bricklin és Bob Frankston. A programot Bricklin ötlete alapján fejlesztették. A leendő forgalmazó, a Personal Software cég vezetője, Dan Fylstra kölcsönadott egy Apple II-t Dan Bricklinnek, hogy elkészítse táblázatkezelő programját.[1]. Az első hirdetés 1979 májusában jelent meg a Byte magazin hasábjain.

Az alkalmazás 1979. decemberében jelent meg, a VisiCalc szoftvert az Apple II-ön futott, 99 dollárért lehetett megvásárolni. Több mint 700 000 példányt adnak el a kereskedelmi forgalomban a szoftverből.[2][3][4][5][6][7][8][9]

Az Apple Computer annyira sikeresnek tartotta az alkalmazást, hogy a megjelenés évében Trip Hawkins vezetésével tárgyalt Dan Fylstrával, a Personal Software-t, hogy megvásárolja cégét és a VisiCalc-et. A szoftver becsült értékét – egymillió dollár – az Apple Computer saját részvényeivel fizette volna meg. Az Apple elnöke nem hagyta jóváhagyni a megállapodást.[10]

A programot élete során számos számítógép-modellre átírták, többek között Apple és IBM PC alá is.

A VisiCalc kiadója, a VisiCorp (eredetileg Personal Software) meglepő módon beperelte a Software Artsot, a program két készítőjének cégét 1983-ban. Hosszas jogi hadakozás után a végeredmény megegyezés lett, melynek során a VisiCorp darabkáit felvásárolták különféle cégek, a Software Arts tulajdonait pedig 1985-ben felvásárolta a Lotus Development Corporation, akik később Lotus 1-2-3 néven adták ki saját táblázatkezelőjüket. Döntésük szerint a VisiCalc forgalmazását beszüntették.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Accidental Empires 67. oldal
  2. BYTE, 1994 december, 19. évfolyam, 12. szám
  3. Fire Valley 230. oldal
  4. Making Microsoft 102. oldal
  5. Accidental Empires 70. oldal
  6. BYTE, 1989 december, 14. évfolyam, 13. szám, 327. oldal
  7. PC World, 1999 december, 17. évfolyam, 12. szám, 139. oldal
  8. Microsoft empire 146. oldal
  9. PC Magazine, 1987 november 24., 6. évfolyam, 20. szám
  10. Accidental Empires 72. oldal

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés