Voinovich Géza

(1877–1952) magyar színikritikus, író, irodalomtörténész, színházigazgató

Voinovich Géza (Debrecen, 1877. március 14.Budapest, 1952. szeptember 20.) irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Voinovich Géza
az 1930-as években
az 1930-as években
Született1877. március 14.
Debrecen
Elhunyt1952. szeptember 20. (75 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész,
esztéta
IskoláiSzegedi Tudományegyetem
SírhelyeFiumei Úti Sírkert[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Voinovich Géza témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Debrecenben végezte a gimnázium öt alsó osztályát is, a többit pedig Budán. Gyulai Pál tanítványa volt. A budapesti egyetemen 1900-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett, majd a kolozsvári egyetemen a magyar irodalom magántanára lett. Ettől kezdve irodalmi és tudományos munkásságának élt. 1900-ban – rövid életrajzzal és bevezető tanulmányokkal – 6 kötetben kiadta William Shakespeare összes műveit a Kisfaludy Társaság régi fordításaiban. 1901-ben megindította Eötvös József összes munkáinak kritikai kiadását 20 kötetben. 1904-ben indult meg a Klasszikus Regénytár, amelyet Ambrus Zoltánnal együtt ugyancsak ő szerkesztett. 1910-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1923-tól rendes tagja, 1935 és 1949 között főtitkára volt. 1910-1914 között a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Budapesti Szemle szerkesztője is volt. 1912-től a Kisfaludy Társaság tagja, 1925-től titkára, később másodelnöke, 1936-tól elnöke volt. 1920-tól a Petőfi Társaság tagja lett. 1933–1935 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. 1939-től felsőházi tag.

Konzervatív szellemű irodalomtörténeti tanulmányokon és kritikákon kívül drámái és novelláskötetei jelentek meg. Mint műfordító is tevékenykedett. Sajtó alá rendezte Eötvös József összes műveit 20 kötetben, valamint Arany János művei kritikai kiadásának első hat kötetét (1951-1953), a művekhez fűzött jegyzetei forrásértékűek.

Jelentős Arany-monográfiája (1929–1938).

Budapesten érte a halál élete 76. évében, 1952. szeptember 20-án.

Magánélete szerkesztés

1905-ben feleségül vette Szalay Gizellát, Arany László özvegyét. Házassága révén birtokába jutott Arany hagyatéka, ami Budapest bombázásakor a mai Ménesi u. 23. alatti villában megsemmisült.

Művei szerkesztés

 
Voinovich Gézaː Az angol irodalom története

Drámái szerkesztés

  • Mohács (1922) – Vojnits-jutalommal elismert mű.
  • Rákóczi (1923)
  • Szivárvány (1926)
  • Keresztút (1930)
  • Magyar Passió (1931) – Vojnits-jutalommal elismert mű.
  • A lidérc (1933)
  • Pásztortűz repertóriumból /Voinovich írásai/
  • Szivárvány. 1926., 11. sz., 245-247. p., nov.-karc."György Barát". /részlet/, 1942., 10. sz., 432-434. p., reg.: Mohács /részlet/. 1926., 17. sz., 390-394. p., sz.: Végvári Reményik Sándor emlékezete. 1941., 11. sz., 584-585. p.Tanulság Romain Rolland regényeiből. 1926., 4. sz., 85-87. p.

Díja szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://resolver.pim.hu/auth/PIM74585, Voinovich Géza, 2018. szeptember 13.

Források szerkesztés

  • V. G. (Literatura, 1929. okt.)
  • Galamb Sándor: V. G. (Budapesti Szemle, 1931)
  • Schöpflin Aladár: Voinovich Géza könyve Madáchról, (Nyugat, 1916. 3.)
  • Schöpflin Aladár: Voinovich Arany-életrajza (Nyugat, 1933), idézet a kritikából: „…Voinovich munkája, a legrészletesebb magyar költő-életrajz, egy élet szeretetteljes foglalkozásának eredménye. Írója sokfelé ágazó munkássága folyamán soha nem szűnt meg Arannyal foglalkozni…” Babits Mihály: Új Arany-életrajz (Nyugat, 1932. 20), idézet Babitstól:”… az eddigi két kötet is nyeresége irodalmunknak. Igaz hogy csak adatokat közöl, ami bizonnyal nem csúcspontja az életírásnak; nem hatol mélyre, a lélekig és a művek titkos belsejéig; az események és expressis verbis beszélő dokumentumok felszínén marad. De szerénységében haszon, önkorlátozásában bölcsesség, s szárazságában bizonyos műgond van.”
  • Tolnai Gábor: V. G. (Akadémiai Értesítő, 1952)
  • Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház (Bp., 1960)
  • Domokos MariannGulyás Judit 2018 (szerk.): Az Arany család mesegyűjteménye. Budapest, 12-15.

További információk szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
  • Magyar írómesterek (A Petőfi Társaság jubiláris kiadása, 1927)
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4   [1]
  • Nemzeti Örökség Intézete
  • Dalos László: Voinoich Géza és a dilettáns színműíró In: Újbuda - A XI. kerület polgárainak kétheti közéleti lapja VII. évf. 11. sz. 1997. máj. 28., 11 o.