Vurpód
Vurpód (románul Vurpăr, németül Burgberg) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja. Nagyszebentől 26 kilométerre fekszik.
| Vurpód (Vurpăr) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Vurpód |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 557295 |
| Körzethívószám | 0269 |
| SIRUTA-kód | 146003 |
| Népesség | |
| Népesség | 2778 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Népsűrűség | 38,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 475 m |
| Terület | 71,74 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 24° 20′ 36″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 48″, k. h. 24° 20′ 36″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Szeben megye középső részén, Nagyszebentől 25, Medgyestől 27, Szentágotától 60 kilométerre. Nagyszeben felől a DJ 106-os, Medgyes felől a DJ 141-es megyei úton közelíthető meg.
Története szerkesztés
A falu területén neolitikumi, bronzkori és római kori leleteket tártak fel. Első említése 1296-ból maradt fenn Villa Heoholm néven.[2] További névváltozatai: Borcperg (1333), Burperg (1357), Burchperg (1425). Román stílusú temploma 1230-ban épült. A 16. században megerősítették és átépítették. Az északi kapunál megmaradt egy 13. századi féldombormű: életfa, egy oroszlán meg egy félig oroszlán, félig hal állat, amelyek egy háromlevelű liliom felé nyúlnak.[3]
Lakossága szerkesztés
1850-ben a falu 1717 lakosából 513 román, 857 német és 347 roma volt. 1992-re a 2145 lakos nemzetiségi összetétele a következőképpen alakult: 895 román, 189 német és 1061 roma.[4]
A 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 2557 fő volt, melynek 94,45-a román és 1,49%-a német.[5] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 91,59%-a ortodox, 2,54%-a baptista és 1,29%%-a pünkösdista.[6]
Nevezetességei szerkesztés
A község területéről az alábbi épületek és építmények szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[7]
- a vurpódi erődtemplom (LMI-kódja SB-II-m-A-12589)
- a Nagyszeben–Szentágota keskeny nyomtávú vasút vurpódi szakaszának létesítményei (SB-II-m-B-20923.74–75)
Híres emberek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5 [1]
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája (1850–1992)
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2020. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sibiu. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Mlãditele alese ale Sfântului Ioan Botezãtorul. www.observatorul.com (Hozzáférés: 2017. december 28.)
További információk szerkesztés
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Képek
.svg){kind=small}