Wagner Károly (erdőmérnök)

(1830-1879) erdőmérnök, főerdőtanácsos, lapszerkesztő,


Wagner Károly (Aknasugatag, Máramaros vármegye, 1830. október 8.Budapest, 1879. december 21.) erdőmérnök, főerdőtanácsos, lapszerkesztő, minisztériumi osztályfőnök.

Wagner Károly
Wagner Károly portréja a Vasárnapi Ujság 1883. évi 34. számából.
Wagner Károly portréja a Vasárnapi Ujság 1883. évi 34. számából.
Született1830. október 8.[1]
Aknasugatag
Elhunyt1879. december 21. (49 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • erdőgazdálkodási mérnök
SírhelyeFarkasréti temető (Hv11-1-7)[2][3]
A Wikimédia Commons tartalmaz Wagner Károly témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Wágner Károly emléktáblája (Wagner Károly mellszobor részlete), Budapest V. kerület, Kossuth Lajos tér 11. Készült 2011.
Wagner Károly mellszobra és emléktáblája (Lantos Györgyi, 1979] - Kossuth Lajos tér 11, déli árkád keleti oldal

Élete szerkesztés

Középiskoláit Szatmáron, a bányászati tanfolyamot 1850. októberben a selmecbányai akadémián végezte és az erdészeti pályára lépett. 1859-ben ugyanitt lett segédtanár, 1864-ben pedig Nagybányára helyezték át. Két év múlva Keszthelyre került, ahol a gazdasági tanintézet erdészeti oktatója volt, 1867-ben Selmecbányán tanított, illetve volt erdőtanácsos. 1871-ben a Pénzügyminisztériumba került az erdészeti osztályra, ahol egy év múlva első osztályú főerdőtanácsossá lépett elő, és amelyet egészen 1879-es haláláig ő vezetett. 1862-ben indította meg Divald Adolffal az Erdészeti Lapokat, 1866-tól pedig az Országos Erdészeti Egylet alelnökeként működött. Divalddal, és Bedő Alberttel közösen készítette elő az 1877. évben elfogadott erdőtörvényt.

Fő művei szerkesztés

  • Segédtáblák erdészek és erdőbirtokosok számára… (Divald Adolffal, Selmecz, 1864);
  • Magyar-német és német-magyar erdészeti műszótár (Divald Adolffal, Pest, 1868);
  • A Lo-Presti pálya, mint erdei szállítási eszköz (Pest, 1871).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • W. K. (Ellenőr, 1879);
  • W. K. (Vasárnapi Újság, 1879. 52. sz.);
  • W. K. (Erdészeti L. 1880. 1. sz.)
  • Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985.
  • Csáky Károly: Híres selmecbányai tanárok. Dunaszerdahely, Lilium Aurum, 2003.
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.