Waldbach-Mönichwald
Waldbach-Mönichwald osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 1532 lakosa volt.
| Waldbach-Mönichwald | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Stájerország |
| Járás | Hartberg-fürstenfeldi járás (2015. január 1. – ) |
| Alapítás éve | 2015 |
| Irányítószám | 8251, 8252, 8253 |
| Körzethívószám | 03336 |
| Forgalmi rendszám | HF |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1523 fő (2018. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 574 m |
| Terület | 53,97 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 26′ 50″, k. h. 15° 52′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 26′ 50″, k. h. 15° 52′ 57″ | |
| Waldbach-Mönichwald weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Waldbach-Mönichwald témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Elhelyezkedése szerkesztés
Waldbach-Mönichwald a Joglland dombságán fekszik, a Wechsel-hegység lábánál, mintegy 18 km-re északra a járási központ Hartbergtől. Legfontosabb folyóvize a Lapincs (a Rába mellékfolyója), legmagasabb pontja az 1743 méteres Hochwechsel. Az önkormányzat 6 települést egyesít: Arzberg (415 lakos), Breitenbrunn (81), Karnerviertel (567), Rieglerviertel (83), Schmiedviertel (303) és Schrimpf (97). Waldbach vagy Mönichwald nevű település nincs, a polgármesteri hivatal Karnerviertelben található.
A környező önkormányzatok: keletre Sankt Lorenzen am Wechsel, délre Vorau, délnyugatra Wenigzell, nyugatra Sankt Jakob im Walde, északnyugatra Rettenegg, északra Aspangberg-Sankt Peter (Alsó-Ausztria).
Története szerkesztés
Az önkormányzat 2014 végén, a stájerországi közigazgatási reform során alakult meg, az addig önálló Waldbach és Mönichwald községek egyesülésével. Waldbach az egyesítést az Alkotmánybíróságon támadta meg, de keresetét elutasították.
A különböző kőeszközök alapján a régészek úgy válik, hogy a Lapincs völgye már az i.e. 4-3. évezredben lakott volt. A lakosság azonban csak szórványos lehetett, mind a római időkben, mind a szlávok 6. századbeli betelepülése után. A 8. században a Frank Birodalom terjesztette ki fennhatóságát a térségre, majd a honfoglaló magyarok szállták meg Kelet-Stájerországot. 1043-ban III. Henrik császár visszavette a régiót és a község területe II. Arnold von Wels-Lambach őrgróf birtokába került. A nemzetség már 1050-ben kihalt, a birtok pedig a bajor Formbach-családé lett, akik 1094-ben az általuk alapított formbachi apátságnak adományozták. Az apátság a közeli Gloggnitzból irányította itteni birtokait, amelyek kezdetben csak kiterjedt erdőségek voltak, ám hamarosan megkezdődött betelepítésük. Mönichwald templomát 1163-ban szentelték fel. A 14. században mintegy 80 család élt itt, többségükben földműves jobbágyok, akik főleg rozsot és zabot, a kolostor számára pedig mákot termesztettek, valamint disznót tartottak.
1529-ben és 1532-ben a Bécs felé haladó (illetve Kőszeg ostromából visszatérő) török hadsereg vonult át a térségen. A portyázókkal a mönichwaldiak megpróbáltak szembeszállni, de a falvakat kifosztották és felgyújtották, a papot pedig agyonlőtték. 1603-ban ismét a törökök törtek be Stájerországba, 1605-ben pedig a Bocskai-felkelés során a Némethy Gergely vezette hajdúk hatoltak be a régióba és megostromolták Hartberget. Mönichwald lakói az erdőkben kerestek menedéket. Bécs 1683-as ostromakor a török hadsereg fosztogatott; a helyi lakók a közeli Festenburg várában találtak menedéket. A Rákóczi-felkelés során Mönichwald nem volt közvetlen veszélyben, de férfi lakóit besorozták határvédelmi szolgálatra.
1730-ban néhány mönichwaldit dohánycsempészés miatt letartóztattak, de a falusiak körbevették a plébániát és kiszabadították őket. A rendet a katonaság segítségével állították helyre. 1803-ban a formbachi kolostort felszámolták, stájerországi birtokai állami tulajdonba kerültek. A községi önkormányzatok az 1848-as bécsi polgári forradalom után alakultak meg.
Az első világháborúban 31 mönichwaldi esett el. A második világháborúban a község területén, a Hochwechselen zuhant le az a repülőgép, amely Eduard Dietlet és két másik tábornokot szállította; valamennyien meghaltak. 1944 novemberében a község tíz magyar menekült családot fogadott be. 1945 áprilisában a Vörös Hadsereg és a Wehrmacht súlyos harcokat vívott Mönichwald birtoklásáért, és a térség többször gazdát cserélt; a lakosság a hegyekbe menekült. A háborúban összesen 37 mönichwaldi katona és 34 civil veszett oda.
Lakosság szerkesztés
A Waldbach-Mönichwald-i önkormányzat területén 2017 januárjában 1532 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el csúcspontját 1966 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 97,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,3% a régi (2004 előtti), 0,5% az új EU-tagállamokból érkezett. 2001-ben a mönichwaldi lakosok 96,3%-a római katolikusnak (Waldbach: 96,7%), 0,7% (0,5%) evangélikusnak, 0,9% (1,3%) pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók szerkesztés
- Arzberg Szt. György-plébániatemplomának első említése 1464-ből származik
- Karnerviertl Szt. Péter és Pál-plébániatemplomát 1163-ban alapították, 1713-ban barokk stílusban átépítették
- Rieglerviertl kápolnája
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források szerkesztés
- A település honlapja
- 62279 – Waldbach-Mönichwald. Statistik Austria
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Waldbach-Mönichwald című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
