Waldseemüller-térkép
A Waldseemüller-térkép, eredeti latin nevén Universalis Cosmographia, a német kozmográfus, Martin Waldseemüller által 1507 áprilisában megjelentetett világtérkép. A térkép nevezetessége, hogy ez az első ismert dokumentum, amely Amerikaként tünteti fel a kontinens nevét, ezáltal a világtérképet „Amerika keresztlevelének” is tekintik. A fametszeten az America elnevezés a világtérképnek Dél-Amerikát ábrázoló részén látható. Mint Martin Waldseemüller a térképhez kapcsolódó könyvében, a Cosmographiae Introductioban említi, az elnevezés az olasz Amerigo Vespucci tiszteletére került a térképre.
A Waldseemüller-féle világtérkép egyetlen fennmaradt példánya 2001 óta az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának a tulajdona.
Waldseemüller a kétdimenziós világtérképe mellé ugyanabban az évben nyomatott gömbformára ragasztható fölgömbszelvényeket is. Mind a falitérképen, mind a háromdimenziós földgömbön az amerikai kontinenst két különálló területként mutatja. A két ábrázolástól viszont eltér a falitérkép felső részébe helyezett miniatűr térkép, melyen Észak- és Dél-Amerikát egy földnyelv összeköti.
A falitérkép szerkesztés
Waldseemüller falitérképe 12 különálló részből áll, mindegyik lap egy 46 cm × 62 cm-es fametszet, melyek összeállítva 4 x 3-as elrendezésben – négy vízszintes és három függőleges sorban – alkotják a nagyformátumú, 248 cm x 138 cm-es világtérképet. A térkép a ptolemaioszi térképábrázoláson alapul, hosszúsági és szélességi körök mentén ábrázolja az egész Földet. A térkép felső-középső részébe illesztett két miniatűr térkép is bemutatja a glóbuszt, a nyugati féltekét ábrázoló miniatűr térkép mellett Amerigo Vespucci portréja is látható.
A térkép teljes neve Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque lustrationes, azaz „Egyetemes kozmográfia Ptolemaiosz hagyománya alapján, Amerigo Vespucci és mások felfedezéseit követve”. A mások közé tartozott többek között Kolumbusz Kristóf is.
Története szerkesztés
A térkép elkészítése idején Martin Waldseemüller a Lotaringiához tartozó Saint-Dié-des-Vosges-ben levő gimnázium rektoraként tagja volt Saint-Diében dolgozó kartográfus csoportnak, amely a spanyol és a portugál felfedezők legfrissebb, részletes beszámolói nyomán dolgozott. Waldseemüller 1507 áprilisában nyomtatta ki a kétdimenziós világtérképét, valamint a földgömbszelvényeket. Mind a falitérképet és a földgömböt a Cosmographiae Introductio című könyvével együtt készítette, a könyv, amely egyúttal kozmográfiai bevezetés is a kiadott világtérképekhez, mellékletként tartalmazza Amerigo Vespucci latinra fordított útibeszámolóit is „Quattuor navigationes” címen.[1]
Az 1000 példányban nyomtatott nagyméretű világtérképnek egyetlen fennmaradt példánya létezik.[2] A példány eredeti tulajdonosa Johannes Schöner (1477–1547) német csillagász volt, akitől annak teljes térképgyűjteménye a Waldburg-Wolfegg hercegi család tulajdonába került, majd a Waldseemüller-térkép teljesen feledésbe merült.
Csak 1901-ben bukkant fel újból, véletlenül talált rá Württembergben Joseph Fischer jezsuita kartográfus a vikingek amerikai hajózásait kutatva Waldburg-Wolfegg herceg wolfeggi kastélyának könyvtárában. 1903-ban az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára a térkép egy fakszimile példányát ugyan megszerezte, és bár több próbálkozás is történt az eredeti nyomat felvásárlására a térkép 2001-ig Németországban maradt. Végül 2001-ben Johannes von Waldburg-Wolfegg herceg - a térkép tulajdonosa - beleegyezett az eladásba, „Amerika keresztlevelének” is tekintett térképet az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtára vásárolta meg 10 millió $-ért.[3][4] 2001-ben Gerhard Schröder német kancellár elhárította az adminisztratív akadályokat, így a térkép elhagyhatta Németországot, 2007-ben pedig Angela Merkel német kancellár amerikai útja során jelképesen is az Amerikai Egyesült Államoknak ajándékozta Amerika keresztlevelének is tekintett térképet.[5]
2007-ben a kiadvány ötszáz éves évfordulója alkalmából rendezett ünnepség óta a térkép állandóan megtekinthető egy speciális mikroklímájú vitrinben a Kongresszusi Könyvtárban, a kiállításra kerülését átfogó tudományos vizsgálat előzte meg.[6][7][8]
A térképritkaság 2005-ben felkerült az UNESCO A világ emlékezete program egyetemes értékkel bíró dokumentumainak listájára.[9]
A földgömbszelvények szerkesztés
A földgömbszelvények az ugyanabban az évben megjelent, 12 lapból álló világtérképnek, az Universalis Cosmographianak egyszerűsített tartalmú, kicsinyített nyomatai,[10] melyeket 34×24 cm-es lapokra nyomtattak és kivágva gömbformára lehetett ragasztani. A földgömbszelvényekről Waldseemüller említést tesz a falitérképhez kiadott a Cosmographiæ Introductioban is.[11] A földgömbön Amerika nyugati partjai mellett levő Csendes-óceánt Occeanus Occidentalisként említi, az Indiai-óceánt Oceanus Orientalisnak, ugyanakkor a két óceán találkozása nem látható a térképen.
A földgömbszelvényeknek 2017-ben öt fennmaradt példánya volt ismert. Az első 1871-ben került elő, ez az eredetileg liechtensteini hercegi tulajdonban levő nyomat 1954-ben került a Minneapolisi Egyetem könyvtárába, ahol jelenleg is található (James Ford Bell Library).[12] A következő nyomatot egy Ptolemaiosz-atlasz belsejében találták, jelenleg Münchenben a Bajor Állami Könyvtár (Bayerischen Staatsbibliothek in München) tulajdona. A harmadik példány 1992-ben került elő, jelenleg szintén Németországban, Offenburgban található. A negyedik nyomatra 2003-ban derült fény, ekkor egy gyűjtő tulajdonos újságban olvasott a Waldseemüller-térképről, rádöbbenve, hogy hasonlóval rendelkezik. Végül a londoni aukciósház, a Christie’s árverésén a Frodsham & Co. tulajdona lett, akik 1 002 267 amerikai dollárért, akkor egyetlen térkép áraként világrekordnak tekinthető összegért, vásárolták meg.[13] 2012 júliusában a Müncheni Egyetem, (Universitätsbibliothek der Ludwig-Maximilian Universität in München) jelentette be, hogy a Waldseemüller-féle földgömbszelvényeknek egy újabb példányát találták meg a könyvtárban, viszont ez kissé eltér az addig ismert példányoktól, feltételezik ennek oka, hogy ezt később, immár egy másik fadúcról nyomtatták. A könyvtár tulajdonában levő térkép elektronikus változata online is elérhető.[14]
2017-ben a Christie’s bejelentése szerint a földgömbszelvényeknek egy újabb példánya került elő, melyet 2017. december 13-án bocsátanak Londonban árverésre, az aukciósház becslése szerint ára akár az 1.2 millió amerikai dollárt is elérhetné. Későbbi, 2017. decemberi bejelentés szerint az aukcióról visszavonták a térképet, mivel felmerült a gyanúja, hogy a nyomat hamis. Az újonnan felbukkant földgömbszelvényekkel kapcsolatos kételyeknek egyik oka egy, a térképen látható fehér csík. Nick Wilding, a Georgia Állami Egyetem tanára szerint, az 1871-ben elsőnek előkerült – a James Ford Bell Library tulajdonában levő – példányon látható csík természetes oka a papírlap sérülése és annak javítása, viszont az újonnan felbukkant nyomaton ennek nem kéne látszódnia. Egy másik kétséges részlet egy ragasztócsepp, amely fölött megy át a festéknyom – a The New York Times cikkében 60-szoros nagyításban látható –, feltételezik, ha a példány eredeti lenne, akkor a ragasztócsepp alatt kellene lennie a festéknyomnak. Részben ezek alapján több szakértő, köztük Julian Wilson, a Christie’s könyvszekciójának vezető szakértője véleménye szerint az újonnan felbukkant nyomat hamisítvány, a James Ford Bell Library példányának egy korabeli papírlapra fotómechanikus eljárással készített másolata.[15][16]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Dr. Ötvös, János: Amerigo Vespucci négy utazása Amerikába. Élet és Tudomány, 1962. január 14. (Hozzáférés: 2017. december 12.)
- ↑ Lester, Toby. „The map that changed the world”, BBC, 2009. október 28. (Hozzáférés: 2009. október 28.) „Waldseemuller himself would later record that 1,000 copies of the map had been printed, a very substantial number for the day. But the rapid pace of geographical discovery meant that copies of the map were soon discarded in favour of newer, more up-to-date pictures of the world, and by 1570 it had all but vanished from memory.”
- ↑ „Library Acquires Only Known Copy of 1507 World Map Compiled by Martin Waldseemüller”, Library of Congress, 2001. július 23.
- ↑ „Library Completes Purchase of Waldseemüller Map”, Library of Congress, 2003. június 18.
- ↑ „Germany Rediscovers the US as a Partner”, Der Spiegel, 2007. április 30. (Hozzáférés: 2017. december 27.)
- ↑ Integrated Digital Imaging Systems: Hyperspectral Imaging. Library of Congress. (Hozzáférés: 2017. december 27.)
- ↑ Topics in Preservation Series (TOPS). Library of Congress. (Hozzáférés: 2017. december 27.)
- ↑ „Construction Under Way for Encasement of the 1507 Waldseemüller Map”, Library of Congress, 2007. június 29.
- ↑ Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorumque Lustrationes. UNESCO Memory of the World Programme. (Hozzáférés: 2017. december 7.)
- ↑ Könyvtári Figyelő - 27. (63.) évf. 1. sz. (2017.)
- ↑ Shirley, Rodney W. (1993). The Mapping of the World, p. 29. London: New Holland (Publishers) Ltd.
- ↑ Maps & Mapmakers - Martin Waldseemuller, 2005. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
- ↑ „First map of America makes $1m”, CNN.com, 2003. június 8.. [2006. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]
- ↑ Waldseemüller, Martin (after 1507), Globensegmente, <http://epub.ub.uni-muenchen.de/13138/>. Hozzáférés ideje: 2012-07-03
- ↑ Römer, Jörg. „Auktion gestoppt: Krimi um 500 Jahre alte Karte”, Der Spiegel, 2017. december 14. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
- ↑ Blanding, Michael. „Why Experts Don’t Believe This Is a Rare First Map of America”, The New York Times, 2017. december 10. (Hozzáférés: 2017. december 10.)
Források szerkesztés
- Leste,Toby A world redrawn: When America showed up on a map, it was the universe that got transformed", Boston Globe, October 11, 2009
- Lester, Toby, "Putting America on the Map", Smithsonian (magazine), Volume 40, Number 9, p. 78, December 2009
- Lester, Toby: The Fourth Part of the World: An Astonishing Epic of Global Discovery, Imperial Ambition, and the Birth of America, Free Press, 2010, 496 p. ISBN 1-4165-3534-9.
- Donald L. McGuirk, Jr. "The Presumed North America on the Waldseemüller World Map (1507): A Theory of Its Discovery by Christopher Columbus", Terrae Incognitae, Volume 46, Issue 2 (September 2014), pp. 86–102.
- The New World: 1490–1550, New Found Lands: Maps in the History of Exploration. Psychology Press, Routledge, 53. o. (1998). ISBN 978-0-4159-2026-1. OCLC 38144335. Hozzáférés ideje: 2014. április 20.
- Omohundro Institute of Early American History and Culture, Williamsburg, Virginia.szerk.: Martin Brückner: Early American Cartographies, illustrated, Chapel Hill, NC: University of North Carolina Press Books (2011). ISBN 978-0-8078-3469-5. OCLC 761014612. Hozzáférés ideje: 2014. április 24.
- Blanding, Michael. „Why Experts Don’t Believe This Is a Rare First Map of America”, The New York Times, 2017. december 10. (Hozzáférés: 2017. december 12.)
További információk szerkesztés
- 1507 Waldseemüller Map from the US Library of Congress
- TOPS Lecture at Library of Congress, Drs. France and Easton
- National Geographic News: US Buys Oldest Map Marked "America"
- Martin Waldseemüller - Bell Library: Maps and Mapmakers
- World Digital Library presentation of Universalis cosmographia secundum Ptholomaei traditionem et Americi Vespucii aliorum que lustrationes or A Map of the Entire World According to the Traditional Method of Ptolemy and Corrected with Other Lands of Amerigo Vespucci. Library of Congress.
- The Germans who named America - and then regretted it
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
