Warwick Brown
Warwick Brown (Sydney, 1949. december 24. –) egykori ausztrál autóversenyző, Formula–1-es pilóta.
| Warwick Brown | |
| Életrajzi adatai | |
| Született | 1949. december 24. (74 éves) Sydney, Ausztrália |
| Nemzetisége |  ausztrál |
| Pályafutása | |
| Kategória | Formula–1-es világbajnokság |
| Aktív évei | 1976 |
| Csapata | Wolf |
| Nagydíjak száma | 1 (1 rajt) |
| Világbajnoki címek | 0 |
| Győzelmek | 0 |
| Dobogós helyezések | 0 |
| Első rajtkockák | 0 |
| Leggyorsabb körök | 0 |
| VB-pontok | 0 |
| Első nagydíj |  1976-os amerikai nagydíj |
| Legutolsó nagydíj | 1976-os amerikai nagydíj |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Warwick Brown témájú médiaállományokat. | |
Pályafutása szerkesztés
Első tapasztalatait négykerekű járgánnyal egy traktor volánjánál szerezte, mivel szülei földművelők voltak. Élete első versenyét egy Formula–3-as Brabham volánjánál teljesítette. Két éven belül már egy F5000-es McLaren autót vezetett. A legtöbb évet F5000-es autók volánja mögött töltötte el. Nagyrészt hazájában, Ausztráliában versenyzett, a Tasman-szériában, ahol az első szezonját leszámítva minden évben a top10-ben végzett, és negyedik évében, 1975-ben már bajnoki címet ünnepelt.
Ekkor találkozott Brown az új-zélandi F1-es pilótával, Chris Amonnal is, aki az F1 mellett ebben a bajnokságban is indult. Jó barátok lettek, és ő csábította át az ausztrált Amerikába versenyezni. Az SCCA/USAC Formula 5000 Bajnokságban versenyzett többek között James Hunttal és Michael Andrettivel. Élete egyetlen F1-es nagydíjindulását is Amonnak köszönheti. Az új-zélandi pilóta az 1976-os Kanadai Nagydíjon kapott lehetőséget a Sir Frank Williams irányítása alatt futó Walter Wolf Racingtől, ám az USA nagydíj előtt egy baleset következtében több lábujját is eltörte, így ott ő már nem tudott rajthoz állni. Ekkor javasolta maga helyett jó barátját, és így kerülhetett sor Warwick Brown F1-es bemutatkozására. Amon az előző hétvégén kvalifikálni sem tudta magát, annyira szörnyű volt az autó, és a csapat állandó pilótája, Arturo Merzario szinte soha nem látta meg vele a kockás zászlót. Ennek fényében már az is kisebbfajta hőstett volt, hogy ha 5 kör hátrányban is a futamgyőztes James Hunt mögött, de célba hozta az autót Brown a 14. helyen. A csapat visszahívta volna a Japán nagydíjra is, de nemet mond az újabb lehetőségre.
Visszatért Ausztráliába, nyert még két bajnoki címet a Rothmans Nemzetközi Bajnokságban 1977-ben és 1978-ban, míg 1978-ban a 2. helyen végzett Alan Jones mögött a Can-Am sorozatban. Néhány túraautó-futamon is elindult még, de viszonylag hamar, 1979-ben visszavonult. Utána repülőgép-pilótának állt, és máig ebben a szakmában dolgozik. Elmondása szerint boldog, jól érzi magát a bőrében és élvezi az életet.
Eredményei szerkesztés
Teljes Formula–1-es eredménysorozata szerkesztés
(Táblázat értelmezése)
(Félkövér: pole-pozícióból indult; dőlt: leggyorsabb kört futott)
| Év | Csapat | Kaszni | Motor | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | Helyezés | Pont |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1976 | Walter Wolf Racing | Williams FW05 | Cosworth V8 | BRA |
RSA |
USW |
ESP |
BEL |
MON |
SWE |
FRA |
GBR |
GER |
AUT |
NED |
ITA |
CAN |
USA 14 |
JPN |
- | 0 |
