Wesselényi Miklós (újságíró)
Báró Wesselényi Miklós, (Kolozsvár, 1911. március 17. – Budapest, 1980. május 14.) magyar újságíró, író. Wesselényi Miklós politikus (1796–1850) dédunokája, Fedor Ágnes író, újságíró férje.
| Wesselényi Miklós | |
 | |
| Született | 1911. március 17. Kolozsvár[1] |
| Elhunyt | 1980. május 14. (69 évesen) Budapest[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Fedor Ágnes (1945–1980) |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1936) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (F-192. fülke)[2][3] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Wesselényi Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája szerkesztés
Bárói családba született. 1936-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori oklevelet, 1937-ben a párizsi École des Sciences Politiques-on politikatudományi oklevelet szerzett. 1938–1939 között a Pesti Napló, 1939–1944 között a Magyar Nemzet munkatársa, majd külpolitikai rovatvezetője volt. Magyarország német megszállása után kénytelen volt bujkálni. 1945-től ismét a Magyar Nemzet munkatársa, továbbá Zsolt Béla mellett társszerkesztője volt a Haladás című hetilapnak. 1946–1947 között a párizsi magyar nagykövetség sajtóattaséjaként dolgozott. Tagja volt a párizsi békeszerződést előkészítő bizottságnak. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1947-ben a Magyar Külügyi Intézet, amelynek igazgatója lett. Egyben a Magyar Külügyi Társaság titkárának tisztét is betöltötte. A Rajk-perrel összefüggésben mindkét tisztségéből leváltották. 1951–1953 között az Országos Széchényi Könyvtár, 1953–1957 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének munkatársaként dolgozott. 1957–1959 között az Esti Hírlap főmunkatársa volt. 1959-től nyugalomba vonulásáig a Budapester Rundschau munkatársa, majd helyettes főszerkesztője. Nyugdíjba vonulása után a Magyarország című hetilap állandó külső munkatársa volt.
Wesselényi Miklósnak része volt abban, hogy a Szent Korona visszakerült Magyarországra.
Főbb művei szerkesztés
- A Harmadik Birodalom keletkezése (Budapest, 1936);
- Osztály és osztályharc (Budapest, 1939); Keresztmetszet (gondolatok, tanulmányok, Budapest, 1942);
- Félúton… (elbeszélés, Budapest, 1943);
- Atlantiszi harangszó (tanulmányok, Budapest, 1946);
- A Harmadik Birodalom bukása (Budapest, 1947)
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
Források szerkesztés
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X