William Henry Chamberlin
William Henry Chamberlin (Brooklyn, 1897. február 17. – St. Moritz, 1969. szeptember 12.) amerikai történész és újságíró. Több könyvet írt a hidegháborúról, a kommunizmusról és az Egyesült Államok külpolitikájáról, köztük az 1917–1921-es orosz forradalomról (1935). Ez utóbbit Oroszországban írta 1922 és 1934 között, míg a The Christian Science Monitor moszkvai tudósítója volt.
| William Henry Chamberlin | |
 | |
| Született | 1897. február 17.[1][2][3] Brooklyn[4] |
| Elhunyt | 1969. szeptember 12. (72 évesen)[1][2] St. Moritz[5] |
| Állampolgársága | amerikai |
| Nemzetisége | amerikai |
| Foglalkozása | történész, újságíró |
| Iskolái | Haverford College |
| Kitüntetései | Guggenheim-ösztöndíj (1931)[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz William Henry Chamberlin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Amíg a Szovjetunióban élt, kommunista szimpatizáns volt. Ezután fokozatosan antikommunistává vált. Azt jósolta, hogy az Amerikai Egyesült Államok beavatkozása a második világháborúba segítené a kommunizmus terjeszkedését Európában és Ázsiában, ezért non-intervencionista (be nem avatkozás-párti) volt.
Neveltetése szerkesztés
Chamberlin Brooklynban született, és pennsylvaniai iskolákban, majd a Haverford College-ban tanult. 25 éves korában Greenwich Village-be költözött, ahol mélyen érintette a kulturális bohémség és a bolsevik politika. Heywood Brounnak, a New York Tribune könyvkiadójának dolgozott. A. C. Freeman álnév alatt is közölt, és szocialista pacifista volt, aki támogatta a Szovjetunió-beli kommunizmust.
Szovjet szimpatizáns szerkesztés
Fiatalemberként érkezett a Szovjetunióba, és hamarosan munkát talált a Christian Science Monitornál, ahol 1940-ig dolgozott. Ugyanakkor a Manchester Guardian moszkvai tudósítója volt. Kezdetben marxista volt, és szimpatizált a kommunista forradalommal. Ott-tartózkodása alatt kritikussá vált. Első könyve, az 1930-ban megjelent Soviet Russia (Szovjet Oroszország) részletesen ismertette az új gazdaságpolitikát, és összességében támogatta az 1917-es oroszországi forradalmak által előidézett változásokat.
Ennek ellenére kétségei voltak. Tartózkodása vége felé meggyőződött a kommunista politika hibáiról. Orosz származású feleségével, Sonyával az Egyesült Államokban találkozott, ahova az családjával bevándorolt. 1932-ben és 1933-ban Ukrajnába és az észak-kaukázusi országokba látogatott. Tanúja volt a holodomornak, amelyet az erőszakos kollektivizálás eredményezett.
Antikommunista fordulat szerkesztés
Miután elhagyta a Szovjetuniót, Németországba ment, ahol a nácizmus tapasztalatai meggyőzték őt a kollektivizmus és általában az abszolutizmus veszélyeiről. Meggyőződött az emberi jogok fontosságáról és hogy mennyire lényegesek az az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának módosításai. A Monitor kelet-ázsiai tudósítójaként megismerte a japán militarizmust, erről írta Japan Over Asia c. könyvét. Innen Franciaországba került.
Az USA-ba való visszatérés után Washingtonban, majd Cambridge-ben, Massachusettsben élt. Későbbi munkájának nagy része a kommunizmus, a szocializmus és a kollektivizmus egyéb formáinak kritizálására irányult. Folytatta a tudományos könyvek és a népszerűbb cikkek írását is. A The Confessions of an Individualist (Egy individualista vallomása) c. önéletrajza 1940-ben jelent meg, röviddel a Russian Review-vel való együttműködése előtt. Ez 28 évvel későbbi, agyi érkatasztrófa okozta haláláig tartott.
Meggyőződése volt, hogy az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok kívül kellene maradjon a második világháborún, ezzel megelőzhetnék a kommunizmus elterjedését Európában és Ázsiában, Németország, illetve Japán jelentenék az akadályt.
Művei szerkesztés
Könyvek szerkesztés
- Soviet Russia: A Living Record and a History Little, Brown & Company, 1930[6]
- Russia's Iron Age (1934)[7]
- The Russian Revolution 1917-1921 (1935)[8]
- Collectivism: A False Utopia] (1937)
- The Confessions of an Individualist (1940)
- The World's Iron Age (The Macmillan Company, New York) 1941
- Canada, Today and Tomorrow (1942)
- The Russian Enigma (1943)[9]
- The Ukraine: A Submerged Nation (The Macmillan Company, New York) 1944
- America: Partner in World Rule (Vanguard Press, 1945)
- Blueprint for World Conquest 1946[10]
- The European Cockpit (The Macmillan Company, New York City) 1947
- The Evolution of a Conservative 1959[11]
- America's Second Crusade. Chicago: Regnery, 1962[12]
- Appeasement: Road to War. 1962
- The German Phoenix (1965)[13]
- Beyond Containment. Chicago: Regnery, 1983
- Japan Over Asia
- Soviet Planned Economic Order
- World Order or Chaos
Cikkek szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Solomon R. Guggenheim Múzeum. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF források (francia nyelven)
- ↑ a b https://www.gf.org/fellows/all-fellows/william-henry-chamberlin/
- ↑ Freebase-adatdump. Google
- ↑ http://hdl.handle.net/2027/uc1.b3849348
- ↑ https://archive.org/details/russiasironage028579mbp
- ↑ Archivált másolat. [2008. április 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ https://archive.org/stream/russianenigmaani008926mbp#page/n9/mode/2up
- ↑ http://hdl.handle.net/2027/mdp.39015003578005
- ↑ http://hdl.handle.net/2027/uc1.b3386744
- ↑ Archivált másolat. [2011. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ http://hdl.handle.net/2027/mdp.39015020697622
- ↑ Archivált másolat. [2014. április 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 30.)
- ↑ http://www.fee.org/publications/the-freeman/article.asp?aid=7341[halott link]
Források szerkesztés
- William Henry Chamberlin Archívum a Marxists.org-on
- von Mohrenschildt, D. "William Henry Chamberlin 1897-1969" [gyászjelentés] Russian Review, Vol. 29, 1. szám (1970. január), 1–5.
- Útmutató William Henry Chamberlin műveihez a Providence College-ben Archiválva 2015. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben a William Henry Chamberlin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés