William Lawrence Bragg

ausztrál születésű angol fizikus, röntgenkrisztallográfus

William Lawrence Bragg Sir (Adelaide, Ausztrália, 1890. március 31.Ipswich, Suffolk, Anglia, 1971. július 1.) ausztrál születésű Nobel-díjas angol fizikus, röntgenkrisztallográfus.

William Lawrence Bragg
1915-ben
1915-ben
Született1890. március 31.[1][2][3][4][5]
Adelaide[6][7]
Elhunyt1971. július 1. (81 évesen)[1][2][3][4][5]
Ipswich
Állampolgársága
HázastársaAlice Grace Jenny Hopkinson[9]
Gyermekei
  • Stephen Bragg
  • Patience Mary Bragg
SzüleiGwendoline Todd
William Henry Bragg
Foglalkozása
Tisztsége
  • Langworthy Professor (1919–1937)
  • elnök (1927–1929, Manchester Literary and Philosophical Society)
Iskolái
  • University of Adelaide
  • Trinity College
  • Cambridge-i Egyetem
  • Australian National University
  • Leedsi Egyetem
  • Queen's College, North Adelaide (1900–1901)
  • St Peter's College (1901–1904)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz William Lawrence Bragg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Az Adelaide-i Egyetemen tanult matematikát és fizikát, ahol apja, Sir William Henry Bragg professzor volt. 1909-ben Angliába költöztek, ahol a cambridge-i Trinity College-ben folytatta tanulmányait. A cambridge-i Cavendish Laboratóriumban (Cavendish Laboratory) kezdte kutatómunkáját. A National Physical Laboratory igazgatója, majd 15 évig a cambridge-i Cavendish Laboratórium professzora, 1919-től 1937-ig a Manchesteri Egyetemen (Victoria University of Manchester) a fizika Langworthy-professzora, majd 1954-től haláláig a Royal Institution igazgatója volt.

Kutatási területei szerkesztés

Miután Max von Laue felfedezte a röntgensugarak kristályokon való elhajlását, apjával együtt a kristályok szerkezetét derítették fel röntgensugarak segítségével, megalapították a röntgenkrisztallográfiát. Vizsgálataikhoz röntgenspektrométert szerkesztettek, mellyel a röntgensugarak hullámhosszát mérték meg. Kidolgozta a matematikai modelleket, megfogalmazta a röntgensugarak hullámhosszára és a kristálysíkok távolságára vonatkozó Bragg-törvényt.

Elismerései szerkesztés

  • 1915-ben apjával közösen fizikai Nobel-díjat kapott, a röntgenkrisztallográfiai kutatásaik eredményéért. A Nobel-díjak történetében ez az egyetlen eset, amikor apa és fia együtt részesült a díjban. A Nobel-díjasok közül 2014-ig ő kapta meg a díjat legfiatalabb korában,
  • 1941-ben lovaggá ütötték
  • számos tudományos társaság díjazottja és tiszteletbeli tagja volt

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  7. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Брэгг Уильям Лоренс, 2015. szeptember 28.
  8. LIBRIS, 2012. október 1. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
  9. Kindred Britain
  10. https://www.royalsociety.org.nz/who-we-are/our-people/our-fellows/all-honorary-fellows/
  11. The Nobel Prize in Physics 1915 (angol nyelven). Nobel Alapítvány. (Hozzáférés: 2015. augusztus 3.)
  12. Table showing prize amounts (angol nyelven). Nobel Alapítvány, 2019. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  13. Mineralogical Society of America
  14. Award winners : Copley Medal (angol nyelven). Royal Society. (Hozzáférés: 2018. december 30.)

Források szerkesztés