XVI. dinasztia

A XVI. dinasztia az ókori Egyiptom egyik dinasztiája; körülbelül hetven éven át^[1] volt hatalmon Felső-Egyiptomban, Théba környékén.^[2] A XV. és XVII. dinasztiával együtt a második átmeneti korhoz szokták sorolni. Ebben az időszakban, körülbelül i. e. 1650 és 1580 között Egyiptom két részre szakadt: a Théba központú Felső-Egyiptomra és a hükszosz megszállók uralta Alsó-Egyiptomra.

A dinasztia uralkodóinak és uralkodásuk helyének azonosítása rendkívül nehéz, mivel zavaros korszakban uralkodtak, és kevés róluk a feljegyzés; nevük nem szerepel az olyan, híres királylistákon, mint a karnaki, az abüdoszi vagy a szakkarai. A korszak fő forrása a torinói királylista, melynek egy súlyosan sérült és hiányos részén a dinasztia tizenöt uralkodójának a neve azonosítható be; emellett sokuk neve kisebb tárgyakon, például szkarabeuszokon maradt fenn.^[3] Vitatott, hogy önálló thébai dinasztiáról vagy az északon uralkodó hükszoszok vazallusairól van szó; utóbbi elmélet hívei „kis hükszosz dinasztiának” is nevezik a XVI. dinasztiát.^[4] A téma már a legkorábbi források alapján is kérdéses; Manethón Aegyptiacája, amely csak mások közlésében maradt fenn, a megbízhatóbbnak számító Africanus beszámolója szerint (amit Szünkellosz is alátámaszt) a dinasztia uralkodói „pásztorkirályok” (hükszoszok) voltak, Kaiszareiai Euszebiosz azonban thébainak tartja őket.^[5] Kim Ryholt (1997) és Bourriau (2003) a torinói királylista rekonstruckiója alapján thébai uralkodóknak tartja a dinasztia királyait, bár Bourriau ezt Ryholt egyik legvitathatóbb következtetésének hívja.^[5] Emiatt más tudósok nem értenek egyet Ryholttal, és csak kevés bizonyítékot látnak arra, hogy a XVI. dinasztia thébai volt.^[6]

Története szerkesztés

A dinasztia rövid uralkodását a XV. dinasztiát alkotó hükszosz uralkodókkal folytatott háború jellemezte. A hükszosz hódítók folyamatosan nyomultak dél felé és terjeszkedtek a XVI. dinasztia területén, végül magát Thébát is fenyegették. Ryholt feltételezése szerint a dinasztia uralkodásának vége felé I. Dedumosze fegyverszünetet kért a hükszoszoktól. Egyik elődje, I. Nebirierau, úgy tűnik, nála sikeresebb volt, és uralkodása alatt béke honolt.^[1] Az Egyiptomot a XIII. és a XIV. dinasztia uralma alatt sújtó éhínség a XVI. dinasztia alatt is jellemző volt, ez leginkább a III. Noferhotep uralkodása utáni időkből egyértelmű.^[1]

Uralkodói szerkesztés

A dinasztia uralkodóinak kronológiáját a különböző tudósok különféleképpen állították össze. A fő eltérés abban van, hogy a hükszoszok vazallusainak tartják őket, ahogy Jürgen von Beckerath és Wolfgang Helck, vagy pedig független thébai királyságnak, ahogy Kim Ryholt.

A hükszoszok vazallusai szerkesztés

A XVI. dinasztia hagyományos kronológiája a hükszoszok vazallusainak tartja a dinasztia uralkodóit, akik némelyikének sémi neve volt (például Szemken vagy Anather). A lista tudósonként eltér, az itt közölt változatot Jürgen von Beckerath állította össze Handbuch der ägyptischen Königsnamen című művében.^[7] Wolfgang Helck, aki szintén hükszosz vazallusoknak tartja őket, kissé eltérő sorrendet állított össze.^[8] Azok, akik a XVI. dinasztiát független thébai királyságnak tartják, az itt felsorolt királyok egy részét a XIV. dinasztiához sorolják. A kronológia nagyon bizonytalan.

**A XV./XVI. dinasztia a hükszoszok vazallusaként**^[7]
Név	Megjegyzések
Anather	Talán a XV. dinasztia egyik hercege vagy kánaáni törzsfő a XII. dinasztiával egyidőben
Aperanat	Talán a XV. dinasztia elejéhez sorolandó
Szemken	Talán a XV. dinasztia elejéhez sorolandó
Szekirhar	Talán a XV. dinasztia elejéhez sorolandó
Apepi	Talán azonos Apepi hükszosz uralkodóval
Maaibré Sesi	Talán a XIV. dinasztia elejéhez sorolandó
Meruszerré Jakubher	Talán a XIV. dinasztia végéhez sorolandó
Nubuszerré Ja'ammu
Szehaenré Jakbim
Aamu
Szenoferanhré III. Pepi
Hepu
Anati
Bebnum
Nebmaatré	Talán a XVII. dinasztiához sorolandó
Aahotepré	Talán azonos Aamuval
Anetriré
Meribré
Nubanhré	Vitatott, hogy uralkodó volt
II. Nikaré	Vitatott, hogy uralkodó volt
[…]karé
[…]karé
[…]karé
Szelek
Uadzsed	Talán a XIV. dinasztiához sorolandó
Kar	Talán azonos Karehhel; talán a XIV. dinasztiához sorolandó
Seneh	Valószínűleg Seneh a neve, nem Senesz; talán a XIV. dinasztiához sorolandó
Inek
'A[…]
'Ap[epi]
Hibe
Aped	A név olvasata bizonytalan
Hapi
Semszu
Meni[…]
Werka

A független thébai királyság szerkesztés

A második átmeneti korról 1997-ben írt tanulmányában Kim Ryholt dán egyiptológus amellett érvelt, hogy a XVI. dinasztia a hükszoszoktól független királyság felett uralkodott Thébában. Ryholt a torinói királylista rekonstrukciója során tizenöt uralkodót sorolt a dinasztiához; közülük többet megemlítenek kortárs források is.^[2] Míg nagy részük Thébában uralkodhatott, bekerülhettek közéjük helyi uralkodók is más, jelentős felső-egyiptomi településekről, például Abüdoszból, El-Kabból és Edfuból.^[2] I. Nebirierau uralkodására a dinasztia által uralt terület északon legalább Hu városáig, délen pedig Edfuig terjedt.^[1]^[9] A torinói listán nem szerepel Upuautemszaf, akinek egy abüdoszi sztéléje maradt fenn, és valószínűleg az abüdoszi dinasztia egy helyi uralkodója volt.^[2] A lenti táblázatban a Ryholt által összeállított királylista szerepel.^[10] Mások, például Helck, Vandersleyen és Bennett a lent felsorolt uralkodók némelyikét a XVII. dinasztiához sorolják.^[11]

**A XVI. dinasztia mint független thébai királyság**^[12]
Név	Uralkodói név	Dátum	Megjegyzések
Ismeretlen		i. e. 1649–1648	A név elveszett, a torinói királylista hiányos
Dzsehuti	Szehemré Szementaui	i. e. 1648–1645
VIII. Szobekhotep	Szehemré Szeuszertaui	i. e. 1645–1629
III. Noferhotep	Szehemré Szanhtaui	i. e. 1629–1628
Montuhotepi	Szanhenré	i. e. 1628–1627
I. Nebirierau	Szeuadzsenré	i. e. 1627–1601
II. Nebirierau		i. e. 1601
Szemenré		i. e. 1601–1600
Bebianh	Szeuszerenré	i. e. 1600–1588
Seduaszet	Szehemré	i. e. 1588
Ismeretlen		i. e. 1588–1582	Öt név elveszett a torinói papirusz sérülése miatt

Ryholt több, további uralkodót is ehhez a dinasztiához sorol, de helyük a kronológiában bizonytalan. Lehetséges, hogy a torinói királylista öt utolsó, elveszett nevének felelnek meg.^[13]

**A XVI. dinasztia mint független thébai királyság** (sorrend bizonytalan)
Név	Uralkodói név	Megjegyzések
I. Dedumosze	Dzsedhotepré	Talán megpróbált békét kötni a hükszoszokkal
II. Dedumosze	Dzsednoferré
Montuemszaf	Dzsedanhré
VI. Montuhotep	Meranhré
IV. Szenuszert	Szenoferibré	Kolosszusa épült Karnakban^[14]

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Sixteenth Dynasty of Egypt című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Ez a szócikk részben vagy egészben a XVI dinastia egizia című olasz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d Ryholt 1997: 305
↑ ^a ^b ^c ^d Bourriau 2003: 191
↑ Franco Cimmino: Dizionario delle dinastie faraoniche, Milano, Bompiani, 2003, ISBN 88-452-5531-X. p. 217
↑ Lalouette, Claire, Thèbes ou la Naissance d'un Empire , Flammarion, 1995, ISBN 9-782080-813282 p. 101
↑ ^a ^b Bourriau 2003: 179
↑ Quirke, in Maree: The Second Intermediate Period (Thirteenth - Seventeenth Dynasties, Current Research, Future Prospects, Leuven 2011, Paris — Walpole, MA. ISBN 978-9042922280, p. 56, n. 6
↑ ^a ^b Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6
↑ Wolfgang Helck, Eberhard Otto, Wolfhart Westendorf, Stele - Zypresse: Volume 6 of Lexikon der Ägyptologie, Otto Harrassowitz Verlag, 1986, Page 1383
↑ Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, pp. 256-257
↑ Kings of the Second Intermediate Period 16th dynasty (after Ryholt 1997)
↑ Chris Bennet, A Genealogical Chronology of the Seventeenth Dynasty, Journal of the American Research Center in Egypt, Vol. 39 (2002), pp. 123-155
↑ Kim Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Copenhagen: Museum Tusculanum Press, ISBN 8772894210, 1997.
↑ Kim Ryholt's 16th dynasty on Digital Egypt for Universities
↑ Georges Legrain: Statues et statuettes de rois et de particuliers, in: Catalogue général des antiquités égyptiennes du Musée du Caire, Le Caire, 1906. I, 171 pp., 79 pls, online Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1906, see p. 18 and p. 109

Bibliográfia szerkesztés

Bourriau, Janine (2003), "The Second Intermediate Period", in Shaw, Ian, The Oxford History of Ancient Egypt, Oxford: Oxford University Press, ISBN 0-19-280458-8, <https://books.google.com/books?id=092jP1lBhtoC&source=gbs_navlinks_s>
Cory, Isaac Preston (1876), Cory's Ancient fragments of the Phoenician, Carthaginian, Babylonian, Egyptian and other authors, Reeves & Turner, <https://books.google.com/books?hl=en&id=IwsDAAAAMAAJ&dq=corey's+ancient+fragments&printsec=frontcover&source=web&ots=287FCZJyH7&oi=book_result&resnum=3&ct=result#PPA118,M1>
Kuhrt, Amélie (1995), The Ancient Near East: c. 3000–330 BC, London: Routledge, ISBN 9780415013536, <https://books.google.com/books?id=K-wOAAAAQAAJ&source=gbs_navlinks_s>
Ryholt, K. S. B.. The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC. Copenhagen: Museum Tusculanum Press (1997). ISBN 8772894210

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Ryholt-1] Ryholt 1997: 305

[Bourriau2-2] Bourriau 2003: 191

[3] Franco Cimmino: Dizionario delle dinastie faraoniche, Milano, Bompiani, 2003, ISBN 88-452-5531-X. p. 217

[4] Lalouette, Claire, Thèbes ou la Naissance d'un Empire , Flammarion, 1995, ISBN 9-782080-813282 p. 101

[Bourriau-5] Bourriau 2003: 179

[6] Quirke, in Maree: The Second Intermediate Period (Thirteenth - Seventeenth Dynasties, Current Research, Future Prospects, Leuven 2011, Paris — Walpole, MA. ISBN 978-9042922280, p. 56, n. 6

[beck-7] Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6

[8] Wolfgang Helck, Eberhard Otto, Wolfhart Westendorf, Stele - Zypresse: Volume 6 of Lexikon der Ägyptologie, Otto Harrassowitz Verlag, 1986, Page 1383

[9] Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, pp. 256-257

[10] Kings of the Second Intermediate Period 16th dynasty (after Ryholt 1997)

[11] Chris Bennet, A Genealogical Chronology of the Seventeenth Dynasty, Journal of the American Research Center in Egypt, Vol. 39 (2002), pp. 123-155

[ryholt-12] Kim Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period, c. 1800–1550 BC, Copenhagen: Museum Tusculanum Press, ISBN 8772894210, 1997.

[13] Kim Ryholt's 16th dynasty on Digital Egypt for Universities

[14] Georges Legrain: Statues et statuettes de rois et de particuliers, in: Catalogue général des antiquités égyptiennes du Musée du Caire, Le Caire, 1906. I, 171 pp., 79 pls, online Archiválva 2015. szeptember 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, 1906, see p. 18 and p. 109

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]