Zólyom–Csata-vasútvonal

Zólyom–Korpona–Ipolyság–Csata-vasútvonal
	A vasútvonal Ipolyságtól nyugatra
Vonalszám:	153
Vonal:	153
Hossz:	106 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	nincs ~
Maximális emelkedés:	14 ‰
Maximális sebesség:	80 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zólyom–Csata-vasútvonal témájú médiaállományokat.

A Zólyom–Korpona–Ipolyság–Csata-vasútvonal Szlovákiában található. Egyvágányú, villamosítatlan pálya, a szlovák hálózaton a 153-as számot kapta.

Története szerkesztés

A Csata–Balassagyarmat vonalat a MÁV egykori leányvállalata, a Garam–Ipolyvölgyi MÁV-HÉV társaság építette 1891-ben. Ez Homoknál (Ipolyság része) éri el az Ipoly folyót. 1898-tól kezdték építeni a HÉV új szárnyvonalát Ipolyság és Korpona között, ami 1899-ben nyílt meg. A trianoni békeszerződésnél Csehszlovákiának szüksége volt a vasútvonalra, így az új országhatár nem az Ipoly folyó lett, hanem azt a vasutat tartalmazó bal parton jelölték ki. A Balassagyarmat felé vezető rész így a határ túloldalára került. Ipolypásztó állomásnak kapcsolata volt a nagybörzsönyi kisvasúttal, ez a határrendezés után nem sokkal megszűnt.

A mai Szlovákia területén hiányoztak a keresztirányú, kelet-nyugati vasúti kapcsolatok, a Budapest felé irányuló sugaras szerkezet miatt. Ami volt, abból is több Magyarország területén maradt. Ezért aztán a korponai vonalszakaszt 1923–1925 között a csehszlovákok meghosszabbították Zólyomig. Ezen a szakaszon, amely 33,6 km hosszú, alagutak is vannak.^[1]

1938 és 1945 között az Ipolyság-Csata közti szakasz teljes egészében visszakerült Magyarországra, a Zólyom felé vezető szakaszból azonban csak a töredéke, így Egeg-Szalatnya határállomás lett.

1963-ban katonai indokok alapján Magyarországon elbontották a vonal Drégelypalánk-országhatár közötti 6,3 km-es szakaszát.

2003 és 2019 között csak Ipolyság és Csata között folyt a személyszállítás. 2019. január 2-től újra megindult a személyszállítás Zólyom és Ipolyság között.^[2]