Zólyomnémeti

község Szlovákiában

Zólyomnémeti (szlovákul: Nemce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Zólyomnémeti (Nemce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1473
PolgármesterDušan Mydlo
Irányítószám974 01
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség1142 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség283 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság410 m
Terület4,10 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′ 45″, k. h. 19° 11′ 07″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 45″, k. h. 19° 11′ 07″
Zólyomnémeti weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Besztercebányától 5 km-re északkeletre fekszik.

Története szerkesztés

A mai község területén már a neolitikumban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt talált leletek, valamint a Hrádok nevű határrészén talált hamvasztásos sírok.

A mai települést a 13. század végén besztercebányai német bányászok alapították. Első írásos említése 1473-ban „Nemetfalwa” alakban történt, amikor Hunyadi Mátyás törvénytelen fia, Corvin János anyjának, Edelpeck Borbálának adta. 1482-ben „Dewtzendorf”, 1498-ban „Nemcze” néven találjuk. A 15. század végéig részben a Nemes, Barló, Krempnetz családok és más nemesek, majd a Thurzó-Fugger társaság birtoka volt. Anyja halála után Corvin János birtokába került, aki 1501-ben más birtokaival együtt 533 forintért Besztercebánya városának adta el. 1528-ban „Nemethfalwa”, 1536-ban „Nemecz”, 1543-ban „Dewchendorf” alakban említik a korabeli források.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NEMCZE. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Besztercze Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik, Besztercze Bányához közel, és annak filiája, határja ollyan mint Rakóczé.[2]

1828-ban 21 házában 150 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nemcze, tót falu, Zólyom vármegyében; egy csekély dombon’, ut. p. Beszterczebánya. Földje agyagos homokkal vegyitve, s mindent jól terem. Van 132 evang., 27 kath. lakosa, 10 urbéri telke. Majorsága nincs, F. u. Besztercze város.[3]

A 20. század elején lakói kőművesek, ácsok, napszámosok és a közeli üzemek dolgozói voltak. A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népessége szerkesztés

1910-ben 289, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1120 lakosából 1102 szlovák volt.

2011-ben 1159 lakosából 1124 szlovák.

Nevezetességei szerkesztés

  • Neolit település maradványai, régészeti terület.

Jegyzetek szerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozások szerkesztés