Wikipédia

Zala (település)

magyarországi község Somogy vármegyében
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Zala (egyértelműsítő lap).

Zala község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Zala
Utcarészlet Zalán
Utcarészlet Zalán
Zala címere
Zala címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterKadlicskó Krisztián (független)[1]
Irányítószám8660
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség230 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Map
é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 18° 00′ 10″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 18° 00′ 10″
Zala (Somogy vármegye)
Zala
Zala
Pozíció Somogy vármegye térképén
Zala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zala témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A község a Balatontól 23 kilométerre, délre fekszik a külső-somogyi dombságban. Északkeleten Sérsekszőlőssel, délkeleten Tabbal, míg nyugaton Kapollyal határos. Zsáktelepülés, közúton csak a 6511-es útból Tab nyugati szélén kiágazó 65 122-es úton közelíthető meg, vasúti közlekedés a faluban nincs.

A település belterülete 185 méter magasan fekszik az Adriai-tenger szintje felett. Legmagasabb pontja a község északkeleti részén található Halomi-dűlő, mely 269 méter magasan fekszik. A településen átfolyik egy kis patak, a Zalai vízfolyás, mely a Kis-Koppány folyó egyik mellékfolyója. A települést több helyen erdőség veszi körül, mely azonban már napjainkban jóval kisebb területű, mint korábban. Korábban jelentős erdőirtások voltak, 1885 táján vágták ki a Cserháti-erdőt, míg az 1900-as években a Tölösi-erdőt.

Éghajlata szerkesztés

Az évi napsütéses órák száma ezerkilencszáz körül mozog, míg az évi csapadékmennyiség 650 mm. Az uralkodó széljárás északi, illetve nyugati irányú.

Története szerkesztés

Első okleveles említése 1278-ból származik, Sola néven. A település neve a szláv sal szóból ered, mely patakot jelent, s ennek személynév változata a Sala. Az első oklevél szerint a birtok a veszprémi káptalan tulajdona volt, majd 1400-ban Zsigmond király Osztopáni Bálintnak adományozta. 1478-ban került a birtok Zichy György tulajdonába. 1512-ben II. Ulászló Zala egy részét Perneszi Imrének adományozta.

A község 1560 körül lett a török hódoltság része, s a hagyomány szerint a törökök egy erősséget emeltek Zalán, a Halomi-dűlőn. A török kiűzése után lassan vándoroltak vissza a lakosok, szervezett betelepítés nem történt.

II. József uralkodása alatt készült hadmérnöki felmérésben a települést Solar néven említik. Az 1780-as években végzett népszámlálás szerint a falu lakossága 478 volt. 1730-ban alakul általános iskola a községben. A Helytartótanács 1741-ben fogadta el a község vásártartási kérelmét, s 1742-ben kapta meg a jogot.

1855-ben kolerajárvány sújtotta a települést, mely 42 áldozatot követelt. 1857-ben a lakosság 664, míg 1870-ben már 726 fő volt. Az 1900-as évek elején a Zichyek a Felvidékről olcsó munkaerőt hozattak, így költözött 20 tót család Bótapusztára. A falu lakossága 1910-ben 946 fő volt, s ebből 106 volt szlovák anyanyelvű. A betelepültek főleg Vágsellyéről érkeztek, innen származik a Kis-Vágsellye elnevezés, mellyel Bótát a helyiek illették.

Az első világháborúban 149 zalai honvéd vett rész. A háborúban odaveszettek száma 20 fő volt. A Tanácsköztársaság ideje alatt a falu ügyeit Dinczkob János irányította, aki megszervezte a vörösőrséget. A Tanácsköztársaság bukása után Dinczkobot 1919. augusztus 25-én a zalai régi temetőben felakasztották. Így ő lett a fehérterror egyetlen zalai áldozata. Emlékére emlékművet állítottak a zalai temetőben, mely később, a mostani önkormányzat udvarára került át.

1921. május 23-án Zalából kivált Sérsekhegy és Szőllőspuszta, s Szőllőssérsek néven önálló községgé alakultak. 1930-ban Zalán is leventeegyesület alakult. A 30-as évek válsága után az új kormánytól, a Gömbös-kormánytól várták a problémák megoldását, s ennek jeleként 1934. szeptember 10-én Vitéz Jákfai Gömbös Gyulát díszpolgárává választotta a község képviselő testülete.

A második világháborúban 1944-ben az 57. szovjet hadsereg 1944. december 3-án érte el Zalát, s ellenállás nélkül a kezükre került. 1952-ben alakult meg a község két termelőszövetkezete, a Kossuth TSZ és a Petőfi TSZ. Az 1956-os forradalom híre Zalára is eljutott, s nagygyűlést tartottak a faluban, de semmilyen megmozdulásra nem került sor. Megszüntették a termelőszövetkezeteket, s létrehozták a Zalai Független Nemzeti Bizottságot. A szabadságharc leverése után 1958-ban újjászervezték a TSZ-t, Előre MgTSZ néven.

A második ötéves tervben készült el a községben a hullaház és ravatalozó, az orvosi rendelő, és ezerkétszáz négyzetméternyi járda is. 1969-ben építették a Dinczkob-emlékoszlopot. 1972-ben kapott szilárd burkolatot a bekötő út. 1974-ben a helyi TSz beolvadt a tabi Béke MGTSZ-be. 1977-ben megszűnt a Zalai Általános Iskola.

A rendszerváltáskor a faluban mindössze 297 lakos élt. 1999-ben vezették be a községbe a vezetékes földgázt. A világháborúkban elhunytak emlékére csak 2000-ben állítottak emléket a templom udvarán. A 2000-es években több infrastrukturális felújítást végeztek, megújult a kultúrház épülete, és 2008-ban a könyvtár is.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Szarka László (független)[3]
  • 1994–1998: Szarka László (független)[4]
  • 1998–2002: Lelik Zoltánné (független)[5]
  • 2002–2006: Szarka László (független)[6]
  • 2006–2010: Kadlicskó György (független)[7]
  • 2010–2014: Kadlicskó György (független)[8]
  • 2014–2019: Kadlicskó György (független)[9]
  • 2019-től: Kadlicskó Krisztián (független)[1]

A falu részei szerkesztés

  • Belsőtelek (két része: Alszeg (Aszeg), Felszeg (Főszeg))
  • Halászkúti rét (vagy Halászrét)
  • Kishegy
  • Halomi-dűlő
  • Rétföldek
  • Bányosi-dűlő
  • Dunáti-dúlő
  • Dunáti-alsódűlő
  • Dunáti-rét
  • Kertalja
  • Szállási-dűlő
  • Tabi-dűlő
  • Szentpáli erdő
  • Vadalmási erdő
  • Feneketlen
  • Burgundi
  • Iskola-páskom
  • Tölös

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
245
238
245
239
223
230
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,1%-a magyarnak, 0,4% bolgárnak, 0,4% horvátnak, 0,8% németnek mondta magát (5,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,8%, református 6,7%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 0,8% (18,5% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók szerkesztés

 
Zichy Mihály Emlékmúzeum
  • Zichy Mihály Emlékmúzeum (a volt barokk Zichy-kastélyban vagy más néven Zichy-kúria)
  • Urak-kert, természetvédelmi terület
  • Bűnbánó Magdolna templom (római katolikus templom)

A faluhoz kapcsolható ismert személyek szerkesztés

  • Itt született 1823-ban Zichy Antal főrendiházi tag, a Kisfaludy Társaság tagja, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, az Országos Képzőművészeti Társaság választmányi tagja.
  • Itt született 1827-ben Zichy Mihály festő, grafikus.
  • Itt végezték ki 1919-ben Dinczkob Jánost, a fehérterror zalai áldozatát (1918-tól lakott a községben).
  • 1934-ben lett a falu díszpolgára Gömbös Gyula katonatiszt, miniszterelnök.
  • 1938-ban lett díszpolgár Csicsery-Rónay István vezérkari ezredes, aki a honvédségi pályája után itteni birtokain gazdálkodott és jelentős érdemeket szerzett a Zichy-Mihály-emlékmúzeum rendezése terén.

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Zala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Z települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  6. ↑ Zala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. ↑ Zala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. ↑ Zala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 13.)
  9. ↑ Zala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. ↑ Zala Helységnévtár

Források szerkesztés

  • Récsei Balázs: Zala

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zala_(település)&oldid=26496419”