Zalabér-Batyk–Zalaszentgrót-vasútvonal
A Nyugat-Dunántúlon fekvő Zalabér-Batyk–Zalaszentgrót-vasútvonal a MÁV 24-es számú, egyvágányú, nem villamosított mellékvonala.
Zalabér-Batyk-Zalaszentgrót-vasútvonal
| ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg) | ||||||||||||||||||||||||||||||
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Vonalszám: | 24 | |||||||||||||||||||||||||||||
| Vonal: | 24 | |||||||||||||||||||||||||||||
| Hossz: | 6 km | |||||||||||||||||||||||||||||
| Nyomtávolság: | 1435 mm | |||||||||||||||||||||||||||||
| Üzemeltető: | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. | |||||||||||||||||||||||||||||
| Maximális sebesség: | 60 km/h | |||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zalabér-Batyk–Zalaszentgrót-vasútvonal témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
Története szerkesztés
A térségben az első vasútvonal tervét Lewicki Antal mérnök készítette 1847-ben. Eszerint a Sopront Nagykanizsával összekötő vasútvonal Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalabér-Zalaszentgrót-Zalavár-Nagykanizsa útvonalon épült volna ki, és Komárvárosban (ma Zalakomár része) csatlakozott volna az egyidejűleg kiépítendő Buda-Zágráb-Fiume vasútvonalhoz, mellyel Nagykanizsáig közösen haladt volna. A tervet annak idején elfogadták, mégsem valósult meg.[1]
A vicinális vasútvonal elődjét a Dunántúli HÉV társaság építette, az eredetileg Türje állomáshoz csatlakozó 4,7 km hosszú helyiérdekű vasútvonalat 1892. január 28-án nyitották meg.[2] A felépítmény 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből építették.
A vonalat később a Zalavölgyi HÉV társaság építette tovább. A 42,5 km hosszú vasútvonal Sármelléken át Balatonszentgyörgyig tartott, ahol a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalhoz csatlakozott. A Zalaszentgrót–Balatonszentgyörgy-vasútvonalat 1895. december 15-én nyitották meg a forgalom számára. (Érdekesség, hogy 1909-ben tervezték a vasutat Bérbaltavár, Rum irányába Szombathelyig meghosszabbítani.)
A vonal északi végét érintette a csatlakozó Ukk–Zalaegerszeg vonal 1968–1969 között végzett átépítése. Ennek során Türje és Zalabér állomások között a pályát új, rövidebb nyomvonalra terelték. A két állomás megszűnt, helyettük Zalabér-Batyk néven új állomás nyílt az egykori állomásközben. Az eredetileg Türjére csatlakozó zalaszentgrót–sármelléki és a Zalabérre csatlakozó sárvári vonalakat is ide kötötték be.
Közelmúlt szerkesztés
A Zalaszentgrót és Sármellék közötti szakaszt 1974-ben zárták be, a később síneket felszedték. A Sármellék–Balatonszentgyörgy vonalszakaszt iparvágányként használták. A Zalabér-Batyk–Zalaszentgrót között megmaradt hat kilométeren 2007. március 3-áig volt személyforgalom,[3] amikor is a kormány megszorító intézkedései miatt leállították azt további 13 vonallal együtt.
A szakaszon 2015. december 15-én újra járt személyszállító vonat, a Zalaszentgrót-Balatonszentgyörgy vonalszakasz 120 éves megnyitásának évfordulóján.[4]
A 2019/2020-as menetrendváltással a vonal újranyitását tervezték. Bár több menetrendtervezet is készült a vonalra 2019 során, és novemberben próbamenet is bejárta azt, az újranyitást meghiúsította a MÁV pályafenntartás ellenállása, akik a vasútvonal sebességét 60-ról 20 km/h-ra csökkentették le, így a menetrend tarthatatlanná vált volna.[forrás?]
Felépítmény szerkesztés
A vasútvonal felépítménye napjainkban 48,5 kg/fm sínrendszerű, hevederes illesztéssel. Az alátámasztás vegyesen talpfás és vasbetonaljas, szintén vegyes a sínleerősítés is, geós, illetve nyíltlemezes. Az ágyazat 40 cm vastag, zúzottkőből készült. Az engedélyezett tengelyterhelés 210 kN.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Sopron-Kőszeg-Szombathely-Rum-Zalaszentgrót-Nagykanizsa vasútvonal terve
- ↑ Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 240. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
- ↑ Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium honlapja, 2007. évi sajtóhírek[halott link]
- ↑ Újra vonat járt Zalaszentgróton. iho.hu, 2015. december 18. (Hozzáférés: 2016. január 15.)
