Zalka János

(1820-1901) katolikus teológus, püspök

Gombai és marcsa-magyari Zalka János (Veszkény, 1820. december 16.Győr, 1901. január 16.) teológiai doktor, győri püspök.[2]

Zalka János
Született1820. december 16.[1]
Veszkény
Elhunyt1901. január 16. (80 évesen)[1]
Győr
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • teológus
  • egyetemi oktató
  • katolikus pap
  • katolikus szerpap
  • katolikus püspök
Tisztségegyőri püspök (1867. február 14. – )
győri püspök
Vallásarómai katolikus egyház
Pappá szentelés1846. január 15.
Püspökké szentelés1867. május 5.
Győr, Nagyboldogasszony-székesegyház
Szentelők

Hivatalgyőri püspök
Hivatali idő1867–1901
ElődjeSimor János
UtódjaSzéchényi Miklós
Szentelt püspökök
Kutrovátz Ernő1897. május 9.
Társszentelt püspökök
Szabó József1868. július 19.
Lipovniczky István1869. május 23.
Kovács Zsigmond1869. augusztus 13.
Samassa József1871. július 30.
Hornig Károly1888. szeptember 8.
Steiner Fülöp1890. szeptember 9.

Zalka János aláírása
Zalka János aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalka János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása szerkesztés

Zalka József és Pénzes Rozália nemes iparos szülők fia. A gimnázium négy osztályát Győrött, az V. és VI. osztályt pedig Sopronban végezte. 1838-ban Esztergomban a növendékpapok közé fölvétetvén, Pozsonyba a Szent Imréről nevezett papnevelőbe (Emericanum) küldetett. 1839-ben Nagyszombatba ment a filozófia tanulására, majd 1842-ben a bécsi Pázmáneumba, ahol a teológiát végezte 1845-ig. 1846. január 15-én szentelték pappá.[2]

Ugyanazon év február 4-én Kőhídgyarmaton, február 22-én Dorogon lett káplán. Innét november 5-én a bécsi Augustineumba vétetett fel, ahol teológiai doktori rangot nyert. 1848. augusztus 21-én visszatért és a pest-belvárosi plébánián alkalmaztatott mint segédlelkész. 1849. október végével az Esztergomi Szeminárium egyháztörténelem és egyházjog tanárává és tanulmányi felügyelővé (prefektussá) neveztetett ki. 1853. május 28-án a Pesti Királyi Tudományegyetemen az egyháztörténelem tanárává, 1859. december 23-án esztergomi kanonokká és szemináriumi rektorrá nevezték ki.[2] 1864. december 22-én a pápa udvari káplánja lett. B. Sz. Mária széplaki apátjává neveztetett ki.

Püspöki pályafutása szerkesztés

1867. február 14-én győri megyés püspökké nevezték ki; március 27-én nyert pápai megerősítést.[2] Ugyanezen évben a pápa trónálló főpapjává nevezte ki Róma városa pedig a római gróf címével tisztelte meg.

Egyházmegyéjében kánoni vizitációt végzett; bővítette a szemináriumot; templomokat, iskolákatépíttetett, apácazárdákat alapított.[2] Püspöksége alatt 777 287 forintot áldozott jótékony célokra.

1876. július 3-án valóságos belső titkos tanácsos lett. 1892. május 5-én ünnepelte püspöki széke elfoglalásának 25. évfordulóját.

Arcképe: kőnyomat: rajzolta Marastoni József 867. (a Hajnal-Albumban.)

Művei szerkesztés

Cikkeket írt a Religio és Nevelésbe (1845., 1848–1849.), a Társalkodóba (1846), Religióba (1850, 1853–1854.), a Családi Lapokba (1855) és a Magyar Sionba (1863–65); az Egyetemes Magyar Encyclopediának is munkatársa volt.

  • Örömvers, mellyet főmélt. herczeg Kopácsy József esztergomi érseknek; Magyarország prímásának... midőn Pünkösdhava 28. 1839. érseki székébe ünnepélyes szertartással iktattatnék, mély tisztelettel bemutattak a szent Imre herczegről nevezett intézet növendék-papjai. Pozsony
  • Alkalmi vers Altieri Lajos bécsi követ távoztakor...
  • Synopsis praelectionum ex historia ecclesiastica in usum academicum concinnata. Pest, 1854 (kőnyomat)[2]
  • Emlékkönyv az esztergomi főtemplom 1856. aug. 31. végbement felszentelésére. Pestini, 1856 (németül: 1857)
  • Series Chronologica Archi-Episcoporum Strigoniensium (az 1856. megjelent Memor. Basil. Strig. Cons. cz. mű II. részét képezi)
  • Emlékoszlop, melyet mélt. és főt. Galánthai Fekete Mihály úr tiszteletére, midőn ötvenéves papságának hálaáldozatát az esztergomi új basilikában első aranymisét 1857, május 24. istennek bemutatá, emeltek őszinte tisztelői. Pest, 1857
  • Mária-czelli utitárs, a nagy Mária-czelli hétszázados ünnepre 1857. szept. 8-ra. Pest, 1857[2]
  • Mária-czelli emlékkönyv az 1857. szept. 8. magyar országos búcsújáratról. Pest, 1857. Szövegábrákkal és 3 kőny. képpel.
  • Mária-czelli liliomok. Az 1857. szeptember 8. Mária-czelli magyar országos búcsújáratra vonatkozó történeti jegyzetek, főpásztori levelek, előkészületek, utazási rajzok, versezetek s egyházi beszédek gyűjteménye. Pest, 1858
  • Magyarország prímásának (Scitovszky) aranyáldozata 1859. nov. 6. Pest, 1859
  • Arany-misei koszorú főmag. s főtiszt. Scitovszky János... félszázados papsága 1859. november 6. bemutatott hála-áldozatának emlékéül. Pest, 1859
  • Szentek élete. Eger, 1859–76. Öt kötet. (Zsihovics Ferenczczel és Debreczeni Jánossal. 2. kiadás. Pest, 1861–76.)[2]
  • Allocutio quam... Jaurinensis ecclesiae episcopus occasione canonicae sue in sedem episcopalem introductionis die V. Maji 1867. ad clerum dioecesanum habuit. Pestini, 1867 (egyben magyarul és németül)
  • Főpásztori körlevél, melyben Ő Szentségének a bőjt és húsos eledelektől való megtartóztatás figyelmére nézve kibocsátott enyhébb határozatát híveivel közli. Győr, 1871
  • Epist. pastoralis ope cujus praesuscipiendam visitationem generalem per ambitum dioeceseos annunciat, Győr, 1873
  • Epist. pastoralis, per quam puncta visitationem dioeceseos generalem respicientia communicantur. Győr, 1873
  • Ep. pastoralis, ubi conspectum visitationis canonicae super ecclesia cathedralis ab 1872-74. institutae exhibet, Budapestini, 1874
  • Főpásztori körlevél IX. Pius pápa püspökké szenteltetésének félszázados évfordulója altalmából. Győr, 1877
  • Főpásztori körlevél a vallástalanságról, mint jelen korunk erkölcsi és anyagi hanyatlásának szülő okáról. Győr. 1879
  • Főpásztorí körlevél azon kötelességekről, melyekkel az alattvalók fejedelmök iránt tartoznak. Győr, 1879
  • Főpásztori körlevél a tíz parancsolatok negyedik pontjáról. Győr, 1889
  • Főpásztori levelek, melyeket a győri egyházmegye híveihez kibocsátott. Összegyűjtötte Gerebenics Sándor. Győr, 1898

Szerkesztette a Katholikus Néplapot 1849–1850-ben Pesten, a Keresztény Naptár 1850–1854. évfolyamait és a Religiót 1856–1858, szintén Pesten.[2] Az ő és Simor János pártolása mellett jelentek meg a Győri Történelmi és Régészeti Füzetek (Szerk. Ráth Károly és Rómer Flóris).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés


Előde:
Simor János
Győri püspök
1867–1901
Utóda:
Széchényi Miklós