A Zenta-osztályú cirkálókat a pólai Arzenál építette az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének megbízásából.

Zenta-osztály
HajótípusVédett cirkáló
NévadóSMS Zenta
ÜzemeltetőAz Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
ÉpítőUljanik
Általános jellemzők
Vízkiszorítás2313 t
Hossz96,88 m
Szélesség11,73 m
Merülés4,24 m
Hajtómű8 Yarrow széntüzelésű vízcsöves kazán (469 tonnás szénraktárral), két függőleges négyhengeres háromszoros gőzgép, (8584 LE) (8560 ihp), két hajócsavar.
Sebesség21 csomó
Fegyverzet
  • 8 db 12 cm-es L/40 Skoda ágyú
  • 8 db 4,77 cm-es L/44 Skoda könnyűágyú
  • 2 db 4,77×33 cm Hochtkins gyorstüzelő-ágyú
  • 2 db 8 mm-es M93-as gépfegyver
  • 2 db 45 cm-es torpedóvető cső
Páncélzat
  • Övpáncél: 50 mm
  • Fedélzet: 25 mm
  • Lövegtornyok: 35 mm
  • Parancsnoki torony: 35 mm

  • Legénység289 fő
    A Wikimédia Commons tartalmaz Zenta-osztály témájú médiaállományokat.
    SablonWikidataSegítség

    Az osztály tagjai az SMS Zenta, SMS Aspern és az SMS Szigetvár voltak, melyek azonos tervek alapján készültek. Mindhárom csatahajót 1911-12-ben átépítették, ennek ellenére az első világháború kitörésekor már nem számítottak korszerűnek. A tengeri háború első lövését a Zenta adta le, amikor részt vett Antivari bombázásában.

    A Zentát a világháború első tengeri ütközetében, 1914. augusztus 16-án, francia csatahajók süllyesztették el, míg az Aspern és a Szigetvár cirkálókat a háború után Nagy-Britanniának ítélték oda. 1920-ban lebontották őket.

    További információk szerkesztés