Zika-vírus

A Zika-vírus (ZIKV) a Flaviviridae családba tartozó arbovírus (arthropod-borne viruses), azaz rovarok (ízeltlábúak: Arthropoda) által terjesztett fertőző vírus. Egyes majomfajokat és az embert fertőzi meg, a főleg trópusi övezetben élő szúnyogok csípésén keresztül, és ún. Zika-lázat okoz. Nevét az ugandai Zika-erdőről kapta. A betegség általában enyhe lefolyású, nem halálos, azonban a fertőzés terhes nők magzatára különösen veszélyes, súlyos fejlődési rendellenességet, ún. kisfejűséget (mikrokefália) okozhat, valamint más neurológiai szövődmények is felléphetnek, különösen a Guillain–Barré-szindróma (GBS). A Zika-lázat – így az azt kiváltó vírust is – nehéz azonosítani, mert tünetei hasonlatosak a sárgaláz, az agyvelőgyulladás, a dengue-láz és Chikungunya-láz tüneteihez, amelyek kórokozóit szintén szúnyogok hordozzák.

Zika-vírus
Elektronmikroszkópos kép a vírusról
Zika-vírus színezett külső fehérjeburka
Vírusbesorolás
Csoport: IV: ((+)ssRNA) Család: Flaviviridae Nemzetség: Flavivirus Faj: Zika virus
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Zika-vírus témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zika-vírus témájú kategóriát.

Dilma Rousseff videókonferenciát tart a vírussal kapcsolatban 2016. január 29-én, Brazíliában

Egy 2016-ban megjelent tanulmány szerint Arnaud Fontanet francia kutató és csoportjának sikerült összefüggést találniuk a Zika-vírus és a Gouillain-Barré tünetegyüttes (GBS) között. Miszerint a Zika-lázzal sújtott országokban a lázbetegség nyomán a GBS felüti a fejét, minden negyedik vírussal megfertőződött személy GBS-ben is megbetegszik. Ez súlyos fenyegetettség az érintett országok számára.

A vírus terjedhet fertőzött vér átadásakor vérátömlesztésnél, szexuális érintkezés során, terhes nők átadhatják a magzatuknak a terhesség folyamán. Jelen tudásunk szerint a fertőzésen átesett emberek immunissá válnak. Jelenleg nincs ellenszere, és a vakcina kifejlesztése akár éveket is igénybe vehet. 2015-ben a Zika-vírust összefüggésbe hozták a Guillain-Barré-szindrómával, amely egy gyorsan rosszabbodó számos perifériás idegnél egyidejűleg jelentkező működési zavar (polineuropátia).

A vírus jelentősége 2014–2015-ben nőtt meg, amikor először hozták kapcsolatba a magzatoknál előforduló kóros kisfejűséggel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vírus robbanásszerűen terjed: a 2016-os év végéig akár a négymilliót is elérheti a fertőzöttek száma. A vírust 2016. január 26-ig 22 ország jelentette. Barack Obama amerikai elnök a vírus ellenszerének kifejlesztését tartotta a legsürgetőbbnek, Brazília elnöke, Dilma Rousseff pedig a szúnyoginvázió visszaszorítását tartja a legfontosabbnak, amiben a hadsereg is közreműködhet. 2016. január 27-én az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) járványügyi részlegének vezetője, Anthony Fauci elrendelte a kutatások megkezdését egy ellenszer kidolgozására és a megfelelő források biztosítását. A WHO 2016. február 1-jén világszintű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Zika-vírus problémájának megoldására. Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója szerint a Zika-vírus nagyobb fenyegetést jelenthet a globális egészségügyre, mint a 2014–2015-ben pusztító ebolajárvány, ezért azt a szervezet az ebolával egy kategóriába sorolta. A vakcina kifejlesztése akár egy évtizedbe is beletelhet, ezért a várandós asszonyok megvédése érdekében a szúnyogok kordában tartását tartják a legfontosabb feladatnak.

Mivel 2015-ben csak Brazíliában 2900 kisfejűséggel született csecsemőt regisztráltak (2016. január végére ez a szám elérte a 3900-at), szükség van arra is, hogy a korai időben felfedezett fertőzött várandós nőknél szükség esetén terhességmegszakítást végezzenek. Dél-Amerika legtöbb országa konzervatív nézeteket vall az abortusszal szemben, ezért ennek a kérdésnek a megoldása sem lesz egyszerű. Az amerikai NIH járványügyi részlege a brazil tudósok számára is biztosít forrásokat.

Története

Zika-vírus fertőzésének folyamata, angol nyelvű videón

A vírust 1947-ben fedezték fel Uganda Zika nevű erdejében rhesusmajmokban, a vírus a felfedezés helyének nevéről lett elnevezve. 1948-ban ugyanebben az erdőben Aedes africanus szúnyogokban mutatták ki, majd 1952-ben már emberekben is megjelent Ugandában és Tanzániában. A vírusnak két genetikai leszármazási vonala ismert, az afrikai és az ázsiai. Az ázsiai jelent meg a közelmúltban a Csendes-óceáni szigetvilágban és Amerikában. Először nem is gondolták a tünetek alapján, hogy új vírusról van szó, mert azok nagyon hasonlatosak a dengue-láz tüneteihez. A vírus hosszú ideig csak Dél-Amerikában volt jelen, de hamarosan elterjedt az egész kontinensen, és más földrészekre is eljutott a turisták és a kereskedelem által.

Az amerikai kontinensen, főleg Brazíliában robbanásszerűen megnövekedett kóros kisfejűség megjelent a csendes-óceáni szigetvilág déli területein is. A betegséggel potenciálisan összefüggő vírust 2013–2014-ben Francia Polinéziában észlelt járvány során azonosították, így az már világméretű járvány. 2015 augusztusában Brazília Egészségügyi Minisztériuma is megerősítette, hogy Rio de Janeiróban és az ország keleti partján is járvány van. Egy Hawaiin született, mikrokefáliával világrajött csecsemő vérében és szöveteiben az orvosoknak sikerült egyértelműen kimutatni a fertőzést. Édesanyja még 2015 májusában kapta el a vírust terhesen Brazíliában. Ez az eset volt az Amerikai Egyesült Államokban az első regisztrált megbetegedés. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy sem az anya, sem a gyermek nem fertőző, tehát a betegséget nem tudják továbbadni. Azóta a helyzet jelentősen megváltozott, az aktuális számokat a CDC honlapján lehet elérni.

Terjesztője

A vírus a Zika-erdőből származik, itt kb. 58-60 féle szúnyog tenyészik. A vírust leginkább az Aedes nembe tartozó fajok tudják átadni, legelőször az Aedes africanus szúnyogokból mutatták ki 1948-ban. Újabban elsősorban az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) és az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegypti) a fő terjesztők, de a már említett A. africanus mellett pontenciális terjesztők lehetnek még az A. polynesiensis, A. unilineatus, A. vittatus, A. hensilli szúnyogok is. Emberről emberre vélhetően szexuális úton is terjedhet, illetve vérkészítmények, vér közvetítésével is előfordulhat a fertőzés.

Ázsiai tigrisszúnyog

Egyiptomi csípőszúnyog

Elterjedés

Elterjedési területe

Vírussal fertőzött területek
2016. június 29.

Microcephalia-kisfejűségben szenvedő brazil kisgyermek

A legjobban veszélyeztetett területek a trópusi övezetek és mediterrán öv, de a vírus bárhol megjelenhet, ahol az Aedes szúnyogok megélnek. Amerikában nagy valószínűséggel Kanada és Chile védve lesz, előbbi a hideg miatt, utóbbi a száraz éghajlati viszonyai miatt.

Az ÁNTSZ tájékoztatója szerint, 2016. január 4-től az alábbi országok és területek számítanak fertőzötteknek.

1. Brazília, Paraguay, Kolumbia, Venezuela, Puerto Rico,
2. Panama, Salvador, Honduras, Guatemala, Mexikó,
3. Franciaország tengeren túli területein: Francia Guyana, Martinique, Suriname, Zöld-foki Köztársaság,
4. Fidzsi-szigetek, Vanuatu, Szamoa (Óceánia), Salamon-szigetek, Új-Kaledónia.

A Zika-vírus Magyarországon

A vírus járványszerű elterjedése Magyarországon nem valószínű. Egyrészt azért, mert az átlagos hőmérséklet a vírust hordozó szúnyogok számára nem túl kedvező; másrészt azért, mert ezek a fajok hazánkban csak csekély mértékben jelentek még meg, és kellő körültekintéssel az észlelt szúnyogokat is meg lehet semmisíteni, szúnyogirtóval vagy biológiai védekezéssel, génmódosított szúnyogok elterjesztésével.

Elterjedésének mértéke

Világméretű járványról van szó, a vírust hordozó szúnyogok elterjedését egyelőre nem tudják megakadályozni. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a vírus robbanásszerűen terjed. A WHO 2016. február 1-jén világszintű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Zika-vírus problémájának megoldására. Szakértők szerint a vírus nagyobb fenyegetést jelenthet a globális egészségügyre, mint a 2014–2015-ös ebolajárvány. Mivel az ebolajárvány megfékezése során rengeteg tapasztalatra tettek szert, ezt kívánják most ebben a vészhelyzetben felhasználni.

Járványügyi intézkedések

A megelőzés a legfontosabb, mivel jelenleg még nincs ellenszer.

1. Lakosság tájékoztatása,
2. Szúnyogirtás, kül- és beltéri vízfogó egységek megszüntetése, tisztántartása,
3. Járvány esetén a lárvák, kifejlett szúnyogok irtása.

A Zika-vírus hatása és mellékhatása

Zika-láz

Zika-vírussal fertőzött férfi bőre

A vírus elsősorban a Zika-lázat okozza, amely egy viszonylag könnyű lefolyású betegség és önmagában ebben a betegségben még nem haltak meg. A fertőzés enyhe tünetekkel jár, fejfájás, láz, vörös szem, kiütések, izom- és ízületi fájdalmak kísérik. A fertőzések nagy része tünetmentes. A betegség lefolyási ideje 2–7 nap közé tehető. Szerológiai vizsgálatra – a vírus kimutatására – vérből a tünetek megjelenését követő 5–7 nap alatt van lehetőség, vizeletből a tünetek megjelenését követő 10 nappal is sikerült kimutatni a Zika-vírus RNS-t.

Mellékhatása

Mikrokefália betegségben szenvedő csecsemőknél
az agy térfogatának eltérése a normálisan fejlődőkhöz képest

Súlyos születési rendellenességeket okozhat: a terhes nők magzata mikrokefáliával, azaz kisfejűséggel születik, a gyerek agya nem fejlődik ki megfelelően, és életveszélyes szövődmények alakulhatnak ki. Az így született gyermekek túlélése csekély, az életben maradottak értelmi szintje nehezen fejleszthető. Nem bizonyított, hogy minden egyes esetben károsodik a magzat, de általában a terhesség első harmadában ért fertőzések – ami a 13. hétig terjedő időszak – jelentik a legnagyobb veszélyt.

Mindazonáltal 2016. február elejéig sem sikerült még hitelt érdemlően bebizonyítani azt, hogy a Zika-vírus megbetegedések egyenes következménye a mikrokefália, ennek ellenére a híradások összekapcsolják a két betegséget.

„	A WHO Titkársága tájékoztatta a Bizottságot azokról a kóros kisfejűség és Guillain-Barré szindróma (GBS) esethalmozódásokról, amelyeket bizonyos területeken ideiglenesen a Zika-vírus terjedésével hoznak összefüggésbe. A Bizottság további adatokat kapott a Zika-vírussal kapcsolatos jelenlegi ismeretekről, annak terjedéséről, klinikai jellemzőiről és epidemiológiájáról.	”
– ÁNTSZ

A Zika-vírus és a mikrokefália közötti ok-okozati összefüggés

A mikrokefáliát többféle tényező is kiválthatja. Szlovén tudósok kutatásaik során tudományos bizonyítékot találtak a vírus és a kisfejűség betegség között.

Az eset leírása

Egy szlovén nő magzatának az agyában, ultrahangos vizsgálat során súlyos fejlődési rendellenességeket fedeztek fel. A nő Brazíliában esett teherbe. Emiatt a vizsgálati eredmény miatt a nőn terhessége 32. hetében abortuszt végeztek. - A nő a Zika-lázat terhessége 13. hetében kapta el. - A ljubljanai egyetem klinikai központjának munkatársai megvizsgálták a magzatot és Zika-vírust találtak az agyi szövetekben, de semmi más vírust nem fedeztek fel, ami a kisfejűséget okozhatta volna. Az esetet a The New England of Journal of Medicine orvostudományi folyóiratban tették közzé 2016. február 10-én.

Gyógyítása, ellenszere

Ellenszer, védőoltás sem megelőzésére, sem kezelésére egyelőre nincs. Több latin-amerikai országban azt tanácsolták a nőknek, hogy átmenetileg ne essenek teherbe. Más térségben élő terhes nők számára nem tanácsos azokba a meleg éghajlati országokba utazni, ahol a járványt regisztrálták.

A szúnyogok elleni védekezés a legfontosabb, ezért ezeken a veszélyeztetett területeken az utazók viseljenek hosszú ujjú inget, nadrágot, sapkát. Az alvóhelyeket pedig szúnyoghálóval zárják le. A szúnyogok leginkább nappal és kora este aktívak.

A Zika-vírus és a riói olimpia

A 2016. évi nyári olimpiai játékokat Brazíliában rendezték. A sporteseményen számos ország sportolói vettek részt, akik szintén ki voltak téve a vírus által okozott betegségeknek. A Magyar Olimpiai Bizottság állásfoglalást adott ki sportolói részére az esetleges veszélyekről és azok kezelési módjáról.

Mérföldkövek a vírus elterjedésében

A táblázatban szereplő adatok csupán tájékoztató jellegűek. Hitelt érdemlő hivatalos adatokat az egyes kormányok egészségügyi minisztériumaitól lehet beszerezni.

Földrész	Ország-terület	Dátum	Vírusátvivő	Élőlény típusa	Fertőzések száma	Lab. igazolt esetek	Forrás
Afrika	Uganda, Zika-erdő	1947	Egyiptomi csípőszúnyog	majom	ismeretlen	-	ÁNTSZ
Afrika	Uganda, Zika-erdő	1948	Aedes africanus	szúnyogokban mutatták ki	ismeretlen	-	ÁNTSZ
Óceánia	Francia Polinézia	2013–2014	szúnyog	ember	8750	383	ÁNTSZ
Óceánia	Salamon-szigetek	2015. február–május	szúnyog	ember	310	-	ÁNTSZ
Óceánia	Hawaii	2015. május	szúnyog	ember	első eset terhes nőben	1	Az USA első regisztrált betege
Dél-Amerika	Brazília	2015. január–december	szúnyog	ember	440 000–1 300 000	-	ÁNTSZ
Dél-Amerika	Kolumbia	2015. szeptember–november	szúnyog	ember	3700	578	ÁNTSZ
Ausztrália	Sydney	2015	majomharapás	ember	1	1	Bali szigetén történt eset
Észak-Amerika	USA, Florida	2016. január 3.	szúnyog	ember	9	9	Florida kormányzója szükségállapotot rendelt el
Európa	Spanyolország	2016. január 4.	szúnyog	ember	első eset terhes nőben, össz. 8	1+7	Hondurasban fertőződött meg
Észak-Európa	Dánia-Helsinki	2016. január 27.	szúnyog	ember	1	1	Dél-Amerikában fertőződött meg
Kelet-Ázsia	Kína	2016. február 10.	szúnyog	ember	1	1	Venezuelában fertőződött meg
Ausztrália	Queensland	2016. február 10.	szúnyog	ember	3	3	A legutolsó fertőzés terhes nőben történt
Nyugat-Európa	Anglia	2013 - 2016	Egyiptomi csipőszúnyog	ember	3	3	3 év alatt 3 fő
Nyugat-Európa	Anglia	2016. február 10.	Egyiptomi csipőszúnyog	ember	4	4	2016. január óta 4 fertőzés, Latin-Amerikában kapták el.
Ázsia	Kína	2016. február 10.	Egyiptomi csipőszúnyog	ember	1	1	Venezuelában fertőződött meg.
Európa-Ázsia	Oroszország	2016. február 15.	Egyiptomi csipőszúnyog	ember	1	1	Első eset, a Dominikai Köztársaságban fertőződött meg.
Közép-Európa	Szlovénia	2016. június 9.	Egyiptomi csipőszúnyog	ember	1	1	Latin-Amerika
Közép-Európa	Románia	2016. július 12.	Egyiptomi csipőszúnyog	ember	1	1	Martinique

Források

• ÁNTSZ-Tájékoztató az amerikai kontinensen zajló Zikavírus-járványról és az azzal potenciálisan összefüggésbe hozható microcephalia és Guillain-Barré-szindróma esetek halmozódásáról, 2016. január 6.
• Sokkal veszélyesebb lehet a Zika-vírus, mint az Ebola Archiválva 2017. szeptember 15-i dátummal a Wayback Machine-ben 2016-01-31
• Zika-vírus által okozott járvány Francia Polinéziában, 2013–2014. Országos Epidemiológiai Központ. Epinfo 21. évfolyam 9–10. szám 2014. március 7.
• CDC-Zika-virus

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Zika-vírus témájú médiaállományokat.

• Súlyos rendellenességet okozhat a magzatoknál egy szúnyog terjesztette vírus. 24.hu, 2016. január 5. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
• WHO-World Health Organisation declares Zika virus public health emergency. who.int, 2016. február 1. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
• Epidemiological update: Evolution of the Zika virus global outbreaks and complications potentially linked to the Zika virus outbreaks. ecdc.europa.eu, 2015. december 3. (Hozzáférés: 2017. július 7.)
• Risk of Zika’s Spread by Olympics Is ‘Very Low,’ WHO Says. wsj.com, 2016. június 15. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)
• Információk Zika-vírus fertőzéssel érintett területre utazók és az érintett területeken tartózkodók számára. antsz.hu, 2017. március 16. (Hozzáférés: 2018. augusztus 13.)
• Konzuli tájékoztatás a Zika-vírusról Archiválva 2018. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben