Zittau
Zittau (csehül Žitava, lengyelül Żytawa) város Németországban, Szászországban.
| Zittau | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kerület | Drezda | ||
| Járás | Görlitz | ||
| Alapítás éve | 1230 | ||
| Polgármester | Arnd Voigt | ||
| Irányítószám | 02763 | ||
| Körzethívószám |
| ||
| Rendszám | ZI | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 24 794 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 448 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 242 m | ||
| Terület | 66,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 50° 53′ 46″, k. h. 14° 48′ 26″Koordináták: é. sz. 50° 53′ 46″, k. h. 14° 48′ 26″ | |||
 Zittau
Pozíció Szászország térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Görlitz térképén | |||
| Zittau weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zittau témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Elhelyezkedése szerkesztés
Németország délkeleti csücskében, német-lengyel-cseh hármashatár közelében találgató. A Nyugati-Szudétákban, a Luzsicei-hegységtől északra, a Zittaui-medencében, a Lausitzi-Neisse folyó és annak egyik mellékfolyója, a Mandau partján fekszik, melyek a város határában egyesülnek.
Története szerkesztés
A várost 1230 körül, II. Ottokár cseh király alapította, piacot létesített benne, majd 1255-ben fallal vetette körül. A település egy fontos kereskedelmi útvonal mellett épült, ennek köszönhető, hogy gyors gazdasági fejlődésnek indult a település. Fontos gazdasági ágazatok voltak: a gabonakereskedelem, a sörfőzés, a pamut- és vászonszövés.
1346-ban Zittau a Hat város szövetségének (Sechstadtebund) tagjává vált. A 15. században több háború is végigsöpört a vidéken, emiatt gazdaságában hanyatlásnak indult. Új fellendülése a 17. és 18. században következett be, főleg vászonkereskedelmének köszönhetően.
1757-ben a hétéves háború során a város jelentős része megsemmisült, 108 sörfőzője közül például 104 elpusztult.
Az 1848-49-es években megmozdulások színtere volt. Ebben az időben tértek át gépesített szövőszékek alkalmazására.
A második világháború során német munkatábor működött a város határában. A fogvatartottaka a Phänomen Werke Gustav Hiller autógyárban dolgoztatták. A háborút követően Kelet-Németország részét képezte. A kommunizmus ideje alatt és az 1990-es egyesülést követően is megtartotta jelentőségét a textiliparban.
Városrészek szerkesztés
A város 5 részre oszlik
- Centrum (az óváros)
- Zittau-Dél
- Zittau-Észak
- Zittau-Kelet
- Zittau-Nyugat
A városhoz 8 szomszédos falu tartozik.
 |
|
1945-ig a városhoz tartozott még Großporitsch (lengyelül Porajów) falu, ami a határváltozás után ma a lengyelországi Bogatynia (németül Reichenau) község része.
Látnivalók szerkesztés
- Alt-Zittau - a belváros
- Takácsok temploma (Weberkirche) - 1488-ban épült egy fakápolna helyén, a harmincéves háborúban fallal vették körül és erődítménnyé tették
- Johanniskirche - a város egyik jelképe a templom két egymástól különböző tornya, 1291-ben említik először
- Városháza - 1840-45 között építették, bejáratánál látható két kőoroszlán egykoron az 1757-ben leégett régi városházát díszítették
- Péter-Pál-templom, más néven Kolostor-templom - a 13. században kezdték el építeni, de csak a 15. században fejezték be, tornya 70 m magas
- Sóház (Marstall) - 1511-ben épült impozáns, 25x63 m-es alapterületű épület, melyet többször átalakítottak, jelenleg hét emeletes, mintegy 450 ablaka van, napjainkban itt található a város levéltára
- Kereszt-templom - a harmincéves háború során a svédek védőállásnak alakították át
- Szent Mária-templom - 1890-ben épült, tornya 71 m magas
- Miasszonyunk temploma - 1572-ben épült
- Szent Jakab-ispotálytemplom - 1303-ban említik először
- Városi Múzeum - az épület 1854-ben épült
- A régi városfal maradványai, a megmaradt bástyákkal és erődítményekkel: Kerek-torony, Mészáros-bástya
- Bor-liget (Weinau) - a 45 hektáros zöldövezet a település legnagyobb parkja
- A 4000 virágból álló óra - 1907-ben készítették, 16 m²-en, tavaszi és a nyári hónapokban különböző színekben pompázik
- Zöld-kút - 1679-ből származik, díszes, rézből készült fémszerkezetből áll, mely zöld színre oxidálódott, innen ered a neve
- Mars-kút - 1585-ben épült homokkőből
- Hattyú-kút - 1710-ben épült
- Herkules-kút - 1708-ban épült
- Szamaritánus-kút - 1679-ből származik
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
