Zollverein
A Német Vámunió, (németül) Zollverein 1834–1871 között állt fenn. Az 1815–1866 között fennállott Német Szövetség északi és nyugati fejedelemségeit közös vámterületbe foglaló szervezet neve volt. 1866–1871 között az Észak-német Szövetség államait foglalta magába.
Története szerkesztés
A Porosz Királyság kezdeményezésére jött létre. Elődje a Porosz Vámunió volt. Bajorország és Württemberg 1828-ig saját külön vámuniót alkotott. Hannover, Türingia, Hessen és Szászország 1828–1831 között ugyancsak saját, közös vámszövetségbe tömörültek.
1828–1834 között a Porosz Vámunióhoz csatlakozott több közép- és dél-német állam (Türingia, Szászország, Bajorország) és Rajna–Pfalz (a „Rajnai Bajorország”). Ez lehetővé tette, hogy 1834 januárjában megalakuljon a Német Vámunió (Zollverein). A külföld felé közös vámtarifa lépett életbe, a szövetség területén belül pedig teljes kereskedelmi és közlekedési szabadság jött létre.
1854-ig további államok csatlakoztak: Hannover, Nassau, Luxemburg, a Badeni Nagyhercegség és a kis Hohenzollern Hercegség.
1866-ban, a porosz-osztrák háborúban elszenvedett osztrák vereség nyomán az Osztrák Császárság befolyása megszűnt, Ausztria német tartományai kiszorultak a Német Szövetségből, létrejött az Ausztria nélküli Észak-német Szövetség. A Zollverein szervezete lényegesen módosult, teljesen porosz dominancia alá került. 1867-ben Poroszország bekényszerítette a vámunióba Schleswiget, Holsteint és Mecklenburgot.
Az 1870–1871-es porosz–francia háború és a Német Birodalom kikiáltása után, az egységes összbirodalmi intézmények kialakulásával a Zollverein (mint önálló államok közös vámszervezete) meg is szűnt. A Birodalom területe kibővült a háborúban kb. 50 évre visszaszerzett Elzásszal és Lotaringiával, e tartományokat 1872-ben vonták be birodalom vámrendszerébe.
Az Osztrák Császárság német tartományai – bár 1866-ig tagjai voltak a Német Szövetségnek – sohasem tartoztak a Zollvereinbe.