Zsófia hannoveri választófejedelemné

Zsófia pfalzi hercegnő (Hága, 1630. október 14. –– Hannover, 1714. június 8.) cseh királyi hercegnő, Ernő Ágost hannoveri választófejedelemmel 1658 kötött házassága révén hannoveri választófejedelemné. V. Frigyes cseh király és Skóciai Erzsébet királyi hercegnő (I. Jakab angol király és Oldenburgi Anna királyné leánya) tizenkettedik gyermeke és ötödik, egyben legkisebb leánya. A brit trón örökösnője, két hónappal Anna brit királynő előtt halt meg, így nem érhette meg, hogy királynő legyen belőle, viszont 1714-től tőle származnak az angol és skót (brit) királyok egészen napjainkig.

Wittelsbach Zsófia
Gerrit van Honthorst festményén
Brit trónörökösnő
Uralkodási ideje
1702. – 1714.
Elődje	Anna
Utódja	György
Braunschweig–lüneburgi választófejedelemné
Uralkodási ideje
1692 – 1698
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Wittelsbach-ház
Született	1630. október 14. Hága
Elhunyt	1714. június 8. (83 évesen) Hannover
Nyughelye	Welfenmausoleum (1957 óta)
Édesapja	V. Frigyes pfalzi választófejedelem
Édesanyja	Stuart Erzsébet cseh királyné
Házastársa	Ernő Ágost hannoveri választófejedelem (1629-1698)
Gyermekei	I. György brit király Maximilian William of Brunswick-Lüneburg Hannoveri Zsófia Sarolta Ernest Augustus, Duke of York and Albany Friedrich August Hanover, Prince of Hanover Christian Heinrich Hanover child1 Hanover child2 Hanover son1 Hanover Charles Philip, Prince of Hanover
Wittelsbach Zsófia aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Wittelsbach Zsófia témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Zsófia 1650 és 1658 között Heidelbergben élt és nevelte az unokaöccsét, Károlyt és az unokahúgát, Erzsébet Saroltát. 1658 október 17-én volt az esküvője Ernő Ágosttal, aki 1662-ben Osnabrück püspök-fejedelme lett. 1679-ben a család átköltözött Hannoverbe. Ernő Ágostot I. Lipót császár szolgálatai jutalmául 1692. december 9-én választófejedelemmé tette.

1701-től a brit trón kijelölt örököse volt. Ennek az Act of Settlement 1701 szerzett érvényt, amely máig Zsófia leszármazottainak utódlását írja elő. (Azért volt szükség a trónöröklési rend megváltoztatására, mert Anna brit királynő 1714. augusztus 1-jén gyermektelenül halt meg, így félő volt, hogy halálával kihal a Stuart-ház.) Zsófia kilenc gyermeket szült házassága 39 éve alatt. Halála után fia, György Lajos herceg került az angol és skót korona egyesítésével az 1707-ben létrehozott Nagy-Britannia Egyesült Királysága élére, I. György néven, a Hannoveri-dinasztia első tagjaként.

Gyermekei

1. György Lajos (1660. május 28 - 1727. június 11.), I. György néven 1714. augusztus 1-től Nagy-Britannia királya, 1682. november 22-én pedig nőül vette celle-i Zsófia Dorottya hercegnőt, aki két gyermeket szült neki, György Ágostot (a későbbi II. György brit király) és Zsófia Dorottyát (I. Frigyes Vilmos porosz király hitvese)
2. Frigyes Ágost (1661. augusztus 3 - 1690. december 31.), ő a St. Georgen-i ütközetben esett el, 29 éves korában
3. egy halvaszületett fiú (1664 februárja)
4. Miksa Vilmos (1666. december 13 - 1726. július 16.), ő birodalmi marsall volt, a hannoveri csapatokat vezette csatába a Spanyol örökösödési háború folyamán, soha nem nősült meg, s gyermektelenül halt meg
5. egy halvaszületett fiú (1666. december 13.), ő volt Miksa Vilmos ikertestvére
6. Zsófia Sarolta (1668. október 30 - 1705. január 21.), ő I. Frigyes porosz király második hitvese lett 1684-ben, akinek két fiút szült, Frigyes Ágostot és Frigyes Vilmost (a későbbi I. Frigyes Vilmos porosz király)
7. Károly Fülöp (1669. október 3 - 1690. december 31.), ő volt a Birodalmi Hadsereg ezredese, aki a pristinai csatában halt meg, 21 évesen
8. Krisztián Henrik (1671. szeptember 19 - 1703. július 31.), ő a munderkingeni csata közben belefulladt a Dunába
9. Ernő Ágost (1674. szeptember 7 - 1728. augusztus 14.), ő 1716. június 29. óta York és Albany 1. hercege és Ulster 4. grófja volt, soha nem házasodott meg és gyermeke sem született