A zsezse (Acanthis flammea) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Zsezse
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Kúpcsőrűek (Carduelinae)
Nem: Acanthis
Faj: A. flammea
Tudományos név
Acanthis flammea
(Linnaeus, 1758)
Elterjedés
A zsezse elterjedési területe   költőhely (nyáron)   egész éves   költözési útvonal   telelőhely   betelepített terület
A zsezse elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  egész éves
  költözési útvonal
  telelőhely
  betelepített terület
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Zsezse témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Zsezse témájú médiaállományokat és Zsezse témájú kategóriát.

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Carl von Linné svéd zoológus írta le 1758-ban, a Fringilla nembe Fringilla flammea néven. Sorolták a Carduelis nemben Carduelis flammea néven is.[3] Korábban Acanthis flammea cabaret néven a zsezse alfajának tartották a barna zsezsét, azonban ma már külön fajnak tekintik (Acanthis cabaret).

Alfajai szerkesztés

  • barna zsezse (Acanthis flammea cabaret) (Statius Muller, 1776)
  • Acanthis flammea flammea (Linnaeus, 1758)
  • Acanthis flammea rostrata (Coues, 1861)

Előfordulása szerkesztés

Brit-szigetek, Írország, Izland, Grönland területén, valamint Ázsia és Észak-Amerika északi részén honos. Rövidtávú vonuló. Betelepítették Ausztrália és Új-Zéland területére is.

Természetes élőhelyei az elegyes erdők, nyíresek, tundrák és cserjések, valamint ültetvények és vidéki kertek.[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres vendég, októbertől márciusig észlelhető.[4]

Megjelenése szerkesztés

Testhossza 11–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 20–25 centiméter, testtömege 9–16 gramm. Homlokán vörös folt van.

 
A hím és a…
 
tojó

Életmódja szerkesztés

A fő tápláléka a nyírfélék termése, de költési időben rovarokat is fogyaszt.

Szaporodása szerkesztés

Csak a tojó építi a csésze alakú fészket, fűszálakból, apró gallyakból, melyet tollakkal bélel ki. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen csak a tojó kotlik 10–12 napig.

 
Tojásai

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[4]

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 25.)
  4. a b c Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2020. október 24.)
  5. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 18.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés