Wikipédia

Zsitvay Tibor

(1884–1969) ügyvéd, politikus, igazságügy-miniszter

Zsitvateői Zsitvay Tibor (Pozsony, 1884. november 10. – Alpnachdorf, Svájc, 1969. július 9.) ügyvéd, igazságügy-miniszter, nemzetgyűlés elnöke, költő.

Zsitvay Tibor
Magyarország igazságügy-minisztere
Hivatali idő
1929. február 4. – 1932. október 1.
ElődBethlen István
UtódLázár Andor
Született1884. november 10.
Pozsony
Elhunyt1969. július 9. (84 évesen)
Alpnachdorf, Svájc
Párt
SzüleiZsitvay Leó, Bischoff Izabella
HázastársaFeichtinger Margit
GyermekeiKatalin, Leó, Margit
Foglalkozásügyvéd, politikus, költő
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem ( – 1900-as évek)
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsitvay Tibor témájú médiaállományokat.

Élete szerkesztés

A nemesi származású zsitvateői Zsitvay családnak a sarja. Apja zsitvateői Zsitvay Leó (1841–1915), kúriai tanácselnök, jogi író, anyja Bischoff Izabella (1852–1934).[1] Az apai nagyszülei zsitvateői Zsitvay József (1797–1862), Szerém vármegye alispánja, országgyűlési követe, királyi tanácsos és Klobucsár Mária (1817–1875) voltak.[2] Az anyai nagyszülei Bischoff Károly (1821–1902), a Mosonmagyaróvári Takarékpénztár alapító- és vezérigazgatója és nemes Koller Ida (1833–1869) voltak.[3][4][5] Az apai dédapja Zsitvay Ferenc dorogi postamester, valamint neje szlavniczai Sándor Terézia, és gyermekei 1801. január 23-án I. Ferenc magyar királytól magyar nemességet és címeres nemeslevelet, valamint a "zsitvateöi" nemesi előnevet szerezték meg adományban.[6]

Jogi tanulmányait a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Ügyvédi vizsgáját követően 1909–1919 között a Magyar Államvasutak (MÁV) ügyésze volt. 1919. augusztusában a Keresztény Nemzeti Párt egyik alapítója és program-előkészítője. 1919–1920-ban Kecskemét kormánybiztos-főispánja. 1920 elején kilépett a pártjából, ismét ügyvéd lett.

1920–1926 között a MÁV igazgató-helyettes főügyésze. 1922-től 1927-ig A Keresztény Kisgazda Földműves és Polgári Párt programjával Kecskemét nemzetgyűlési képviselője lett, illetve 1924-ben annak alelnöke. 1926-ban a frankhamisítás politikai hátterének kivizsgálására kiküldött parlamenti bizottság elnöke volt. 1926 októberétől 1927 januárjáig az országgyűlés elnöke, majd annak kétkamarás törvényhozássá válása után, 1927 januárjától 1929 februárjáig a képviselőház elnöke. 1927-1931 között Rétság országgyűlési képviselője, 1929. február 4.-1932. október 1-e között igazságügyminiszter volt. Minisztersége alatt végezték ki Fürst Sándort és Sallai Imrét. 1931-1939 között Kecskemét országgyűlési képviselője, és a Nemzeti Egység Pártja fővárosi csoportjának elnöke volt. 1938 őszén kilépett a kormánypártból. 1944-ben nyugatra távozott és Svájcban telepedett le.

Az Egyetemi Kör, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC), s az általa alapított Egyetemi Turista Egyesület elnöke volt.

Házassága és leszármazottjai szerkesztés

1910. április 30-án kötött házasságot baranyanádasdi Feichtinger Margit (Esztergom, 1887. július 9. – 1977. december 21.) kisasszonnyal,[7] akinek a szülei baranyanádasdi Feichtinger Ernő (1855–1940), a győri királyi ítélőtábla tanácselnöke, a legfelsőbb kormányzói elismerés tulajdonosa és nemes Újváry Anna (1862–1945) voltak. Az apai nagyszülei dr. baranyanádasdi Feichtinger Sándor (1817–1907), orvos, botanikus, esztergomi városi főorvos, a városi közkórház igazgató főorvosa, reáliskolai igazgató és pfullendorfi Massa Mária Jozefa (1830–1914) voltak.[8][9] Az anyai nagyszülei nemes Újváry Ferenc (1812–1878), és nemes Bugár-Mészáros Jozefa (1828–1877) voltak.[10][11] Zsitvay Tibor és Feichtinger Margit frigyéből három gyermek született: dr. nemes Bugár-Mészáros Károlyné Zsitvay Katalin, Leó, dr. Szentgyörgyi Lórántné Zsitvay Margit.

Művei szerkesztés

  • Fehér szegfű (versek, Budapest, 1904)
  • Záróbeszéde a képviselőház kartellvitájában (Budapest, 1931)
  • Beszéde a képviselő ház összeférhetetlenségi vitájában (Budapest, 1931)
  • Zsitvay Tibor beszéde a képviselőház összeférhetetlenségi vitájában; szerzői, Bp., 1932
  • Zsitvay Tibor záróbeszéde az uzsorajavaslat képviselőházi vitájában; Athenaeum Ny., Bp., 1932
  • Zsitvay Tibor beszéde a természetvédelemről és a turistaságról "Az erdőkről és a természetvédelemről" szóló törvényjavaslat képviselőházi vitája során, 1934. nov. 23-án; Athenaeum Ny., Bp., 1934
  • Vállon a kereszt. Zsitvay Tibor bújdosó versei. 1947–1956; Lant, Alpnachdorf, 1959
  • Magyarország 1921–1941. Zsitvay Tibor emlékiratai; szerk., bev., jegyz. Sipos Péter, sajtó alá rend. Csiffáry Tamás; Palatinus–Ráday Gyűjtemény, Bp., 1999 (Korok és dokumentumok)

Források szerkesztés

  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
  • Zsitvay Tibor[halott link]. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 19.
  • Jónás Károly–Villám Judit: A magyar Országgyűlés elnökei 1848–2002, 267-270. oldal. Argumentum Kiadó, 2002

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Zsitvay Tiborné Bischoff Izabella
  2. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Zsitvay-Klobucsár Mária
  3. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bischoff Károly
  4. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Bischoff Károlyné Koller Ida
  5. ↑ familysearch.org - Római Katólikus Egyház, Baja. Belvárosi Egyházközség - 1851. június 8. - Bischoff Károly és Koller Ida házassága
  6. ↑ A 57 - Magyar Kancelláriai Levéltár - Libri regii - 60. kötet - 520. oldal
  7. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Zsitvay Tiborné Feichtinger Margit
  8. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Feichtinger Sándor
  9. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Feichtinger Sándorné Massa Mária Jozefa
  10. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Újváry Ferenc
  11. ↑ Országos Széchényi Könyvtár - gyászjelentések - Újváry Ferencné Mészáros Józsa

További információk szerkesztés

  • Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolg. és sajtó alá rend. Hubai László. 4. bőv., jav. kiad. Bp., Akadémiai Kiadó, 1992
  • Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
  • Katolikus Magyarok Vasárnapja ; 1969/32
  • Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000
  • Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993-
  • A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932]
  • Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-
  • Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-
  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsitvay_Tibor&oldid=24861724”