Wikipédia

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre

A lap korábbi változatát látod, amilyen Bmagyarkuti (vitalap | szerkesztései) 2005. december 26., 13:05-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Erre a vitalapra írjátok a kezdőlapra szánt kiemelt szócikk összefoglalóját. A Wikipédia:Referálás lapon javasolhatsz elkészült, ígéretes szócikket más szerkesztők számára áttekintésre. Kiemelkedő minőségű szócikkeket a Wikipédia:Kiemelt szócikkek lapon találhatsz.

Lehetőség szerint olyan szócikket javasolj, melyet nagyrészt nem te írtál! (A javaslathoz elég akár a szócikk neve is, és utána mindegy, hogy a rövid összefoglalót ki írja, csak nem szerencsés, ha "saját alkotásodat" jelölöd...)

Az összefoglalóban a definícióba ne felejtsetek el hivatkozást tenni a szócikkre!

Vita

Rövid cikkek, hibátlan szöveg, képek

Szerintem olyan cikkeket, amik 1 lapnál rövidebbek nem érdemes javasolni; ezek nagy része „nem teljes” (valahol a „csonk” és a teljes cikk között helyezkedik el). Az alaszka és a borg jó példa egy teljes cikkre (a történelemtől a földrajzon át az általános tudnivalókig minden benne van), míg az országgyűlés (mérete, jogköre, mai jellemzői, külföldi példák, ...) szerintem meglehetősen rövidke.

Szintén figyeljetek oda, hogy a javasolt cikkeket javaslat előtt olvassátok át, hogy ne maradjon benne hiba (sem pontatlanság, sem stilisztikai hibák), és a benne levő képek mindegyikén szerepeljen a szabad licenc!

Kösz! --grin ✎ 2004. november 23., 12:14 (CET)[válasz]


Javaslatok

Ide kerülnek azok a cikkek, melyeket megjelenésre javasoltok. Ha lehet, végleges formában írjátok meg a javaslatot, úgy ahogy az a lapra majd kikerüljön. Ha csak a cím szerepel, nyugodtan bővítheti bárki a leírással.

Minden javaslat előtt lehet szavazni arról, hogy az kikerüljön-e a lapra vagy sem. A szavazás előfeltétele az, hogy a cikket gondosan átolvasd!

Minden javaslatra egy -5 és +5 közötti pontszámot adj (a pontszámod add hozzá az összesítőhöz!), és esetleg – ha szeretnél – indoklást. A legtöbb pontot szerző lap fog először kikerülni a Kezdőlapra, ideális esetben minden hétfőn. A tartósan negatív pontszámú lapokat kb. 2 hét múlva töröljük a javaslatok közül.

(Szavazni minden legalább 1 hónapja aktív és mininum 5 nem apró szerkesztéssel rendelkező Wikipédista tud.)


Európai zászló

önjelölés, azért is (lásd: Porta) -- Alensha  * 2005. szeptember 20., 22:48 (CEST)[válasz]

Összesen: 6 pont

Fájl:Flag of Europe.png

Az európai zászló kék háttéren tizenkét aranycsillagból áll. Bár leginkább az Európai Unióval hozzák összefüggésbe, eredetileg az Európa Tanács használta, és egész Európa jelképének tartották, nem csak az Unióénak vagy a Tanácsénak.

A zászlót Gerard Slevin írországi főheraldikus tervezte, és a Tanács 1955. december 8-án az ő javaslatára fogadta el a zászlót jelképeként, a kezdetektől fogva arra szánva, hogy az európai integrációra törekvő helyi szervezetek is használják. 1986. május 26-án az Európai Gazdasági Közösség is elfogadta a zászlót, majd később, az 1990-s években a Maastrichti Szerződéssel megalakuló Európai Unió is. Ettől kezdve a zászló használatát az Európa Tanács és az Európai Unió közösen szabályozza.


New York's Village Halloween Felvonulás

Összesen: 47 pont
  • 4 jo, de mivel forditas, ezert nagyjabol megegyezik az angol cikkel, nincs "hozzaadott ertek", nem mutatja a magyar WP egyediseget. --Math 2005. október 10., 18:14 (CEST)[válasz]
  • 4 jó, csak nem magyar... --NZs 2005. október 10., 18:16 (CEST) Bach sem volt magyar... :-) Alensha  * De, Patak Sebestyen Janos.:) (Math) Viszont az egyetemes kultúra része, ez meg nem. --NZs 2005. október 10., 19:57 (CEST) -- szerintem az egész világ az egyetemes kultúra részének számít... Alensha  * 2005. október 11., 21:28 (CEST) -- kérdezz meg egy amerikait, hogy mennyit tud weöres sándorról ... : Gubb   ✍ [válasz]
  • 3 jól van megírva, de a közepe - a szeptember 11.-és nyavajgás (ami valószínűleg nincs semleges lexikonstílusban írva) - nemigen tetszik (ez persze nem a fordító, hanem az eredeti cikkíró hibája). A címe sem nagyon nem tetszik, még akkor sem, ha lehetetlen magyarosítani (bocs). : Gubb   ✍ 2005. november 19., 09:13 (CET)[válasz]

ez egy jó cikk, azért fordítottam le amolyan hirtelen felindulásból :-) még van benne piros link, de amire megszavazzuk, hogy kikerül, megírom. Alensha  * 2005. október 10., 01:19 (CEST)[válasz]

Fájl:NYC Halloween Parade - Shuffle.jpg

A New York's Village Halloween Felvonulás egy évente megrendezett ünnepi felvonulás, melyre minden évben mindenszentek napján kerül sor (október 31.) New York Greenwich Village városrészében. A több mint egy mérföld hosszú felvonulás, melyen ötvenezer jelmezes résztvevő – táncosok, művészek, cirkuszi előadók, zenekarokat és színészeket szállító kocsik – évről évről kétmillió nézőt vonz a helyszínre, és körülbelül százmillióan követik a tévében.

A 2001-es felvonulás volt a város első nagyszabású ünnepsége a szeptember 11-ei terrortámadás után. A szervezők ebben az évben egy főnixet tettek meg a rendezvény jelképévé, az újjászülető várost szimbolizálva.


Szauna

Összesen: 50 pont

megj.leesett az első hó, így igazán aktuálissá vált :) --Mihalyia 2005. november 20., 11:21 (CET)[válasz]
 
Egy füstszauna és lékfürdő egy élményfürdő-hotel komplexumban a Finnországi Vuokatti térségben

Szauna, avagy svédül bastu avagy oroszul banya (баня), avagy az indiánoknál inipi.

A szauna története több ezer éves múltra tekint vissza, elsősorban északi népeknél, és különféle fajtái alakultak ki a történelem során, és nemzetek szerint. Feltehetőleg a szaunát az északi népek legalább kétezer éve ismerik, ugyanakkor az első írásos említések kb. ezer évre nyúlnak vissza. Eredetilega szauna egy mosakodásra, fürdésre használatos helyiség volt. Ugyanakkor, mivel olyan hely volt, ahol volt tiszta víz és általában tisztaság, szülésekhez és betegek gyógyulásához is használták. Az idősebb finn emberek még ma is elmondhatják magukról, hogy ők szaunában születtek. A vándorló nomádoknak már voltak primitív szaunáik. A finn „szauna” szó egy igen ősi szó, amelynek nincs ismert etimológiai eredete, feltehetőleg a nomád gödör-fürdő megnevezésére szolgált mindig is. A skandináv országokban járó idegent az 1600-as években bevezették a 90–100 Celsius-fokra felfűtött füstszaunába, és a legnagyobb tisztelet és megbecsülés jeléül megengedték, hogy pucérra vetkőzzön, sőt, azt is megígérték neki, hogy hamarosan nyírfavesszővel jól megcsapkodják ...

Hegedűoktett

Összesen: 23 pont

Elég elvont téma, de szerintem nyugodtan lehetne címlaptéma. Kár, hogy a fránya eidinburghiakkal nem tudtam meg egyezni a képek ügyében, így most csak ilyen szegényes illusztrációra futja... --NZs 2005. október 15., 22:42 (CEST) (ja igen, és teszek rá, hogy önjelölés)[válasz]

Fájl:Violin octet.jpeg

A hegedűoktett vagy „Új hegedűcsalád” egy próbálkozás a vonós hangszerek megújítására. Az ötlet megalkotója Carleen Hutchins, aki az ötletre a vertikális brácsa kifejlesztésekor jött rá, miszerint a vonós hangszerek sokkal szebb és erősebb hangot adnak, hogyha az elő- és hátlap rezgésének magassága megegyezik a második legmagasabb húr, a két lap közötti terület rezgésének magassága pedig a második legmélyebb húr hangmagasságával. Az oktettben végül a három legmélyebb hangszer kivételével érvényesült ez a szabály. A mélyeknél (bariton, basszus, kontrabasszus) ez a rezgésszám pár hanggal lejjebb van, igazodva az előadóművészek kéréséhez. Később a két középső hangszernél (alt és tenor) ezeket a rezgésszámokat megemelték, hogy ne legyen olyan mély és sötét a hangjuk.

A gambák óta ez az első hiánytalan vonós hangszercsalád, mivel a hegedű család tagjainak hangja minőségben igen eltérő, és elég heterogén képet mutat. Ezen kívül ezen hangszerek már megfelelnek a 20.- 21. század akkusztikai követelményeinek.


Hárfa

Összesen: 30 pont

Nah, megpróbálkoznék valami populárisabb cikkel is. Majd még egy kicsit dolgozok rajta amíg kikerül, de buzdítok mindenkit hasonlókra :-)

Kérem mindenkit, hogy ne a képek liszencét, hanem a tartalmat pontozza... --NZs 2005. október 21., 16:29 (CEST)[válasz]

 

A hárfa egy pengetős hangszer. Az emberiség egyik legősibb hangszere, amely feltehetőleg Egyiptomból vagy Mezopotámiából származik, bár a rómaiak a hárfát sohsem fogadták be. Szinte az összes földrészen megtalálhatjuk: Afrika, Európa, Amerika és Ázsia egyformán otthonának tekinthető.

Az ókorban pszaltérion, magadisz és szambüké néven is léteztek variánsai. Ezek a hangszerek később népi hangszerekké váltak. A középkorban viszont a hárfa és társai a főurak kedvelt hangszerei lettek. A 16. századra jelentősége igen megcsappant, bár Walesen kívül német földön és Spanyolországban kedvelték. Ebben az időben a húrok nem a később használatos esztergált gombocskákkal kapcsolódtak a hangszerhez, hanem kis fakampók segítségével. Mivel a húrok általában nekiverődtek a kampóknak, jellegzetes mellékzörej keletkezett. A continuo korszakban korszakban a hárfa egyáltalán nem játszott jelentős szerepet. A Basso Continuo egyik lehetséges vagy előírt hangszere volt. Ekkoriban kezdődtek meg a kísérletek a hangszer kromatizálására. A klasszicizmusban a pengetős hangszerek eltűnését figyelhetjük meg: egyedül a hárfa maradt talpon.

Technológiai szingularitás

Összesen: 30 pont

Jelölöm Cunya művét, ami kivételesre sikeredett. Rengeteg munka van benne, és - legalábbis szerintem - rendkívül érdekes. Sok szempontból taglalja a témát, és számtalanszor hivatkozik. Van benne jónéhány piros, de ezért kell többünknek is dolgozni rajta. :) NCurse 2005. november 5., 22:05 (CET) A kép maradjon fent, ma magyarosítom. NCurse 2005. november 6., 08:08 (CET) [válasz]

 
A grafikon az emberi történelem kulcsfontosságú eseményei között eltelt idő logaritmusát ábrázolja, az exponenciális vízszintes időtengelyen.

A jövőkutatásban technológiai szingularitásnak (vagy Szingularitásnak) azt az eseményt nevezzük, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a Szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni. Az esemény a nevét a fekete lyukak közelében létrejövő gravitációs szingularitás analógiájára kapta. A fekete lyukak közelében a jelenleg ismert fizikai modellünk használhatatlanná válik a végtelen nagy vagy nullához tartó mennyiségek megjelenése miatt. Ehhez hasonlóan a technológiai szingularitást megközelítve sem tudjuk az eseményeket előrejelezni jelenlegi jövőmodelleinkkel.

Az esemény következményeit I. J. Good írta le először az 1960-as években bár a technológiai fejlődéshez kapcsolódóan a szingularitás kifejezést már Neumann János is használta az 1950-es években. A Szingularitást Vernor Vinge tette ismertté az 1980-as években. Az esemény bekövetkezése és annak előrelátható időpontja vitatott. A jövőkutatók többnyire a 21. század harmadik évtizedére jósolják.


IV. László

Összesen: 35 pont

Kun László ábrázolása Thuróczy János krónikájában
Kun László ábrázolása Thuróczy János krónikájában

IV. (Kun) László az utolsó előtti Árpád-házi magyar király volt. Apja, V. István alig két évnyi uralkodás után hunyt el, így 1272-ben tízéves gyermekként került a magyar trónra. Uralkodása alatt a főurak hatalma megnőtt, pártharcaik a király külpolitikáját is erősen befolyásolták. II. Ottokár cseh királlyal való rossz kapcsolata miatt szövetséget kötött Habsburg Rudolffal, és a magyar-német egyesített csapatok 1278. április 20-án megsemmisítő vereséget mértek a cseh hadakra. A király azonban nem tudta hosszú távon kamatoztatni megnövekedett presztízsét. Mivel hatalma komolyan támaszkodott a kunokra, az oligarchák elérték a pápánál egy legátus, Fülöp fermói püspök Magyarországra küldését, aki rávette Lászlót a kunok életmódjának megváltoztatását célzó törvények kihirdetésére. A vonakodó király egyházi átok alá is került, és bár a kunok foglyul ejtették a püspököt, László végül 1280-ban kénytelen volt fellépni a lázadó kun csapatok ellen. Az egyre jobban elszigetelődő király mind kevesebbet törődött az országgal, és szeretett kunjai közé vonult, ám 1290. július 10-én épp közülük kerültek ki Borsa Kopasz által felbérelt gyilkosai.


Trolibusz

Összesen: 42 pont

  ✍ 2005. november 19., 11:58 (CET)[válasz]

 
Optikai nyomvezetéses trolibusz.

A trolibusz egy olyan közúti tömegközlekedési jármű, amely áramszedők segítségével kapcsolódik a felsővezetékéhez, és így kapja a mozgáshoz szükséges energiát.

Az elektromos hajtású közúti járművek története, szinte egyidős a villamosokkal. Az első ilyen járművet 1882-ben helyezték üzembe Berlin közelében, egy 540 méter hosszú próbapályán. A felsővezetékkel való kapcsolatot a korai trolibuszoknál többféleképpen oldották meg. Elterjedt megoldás volt a kontakt-kocsi használata, ahol magán a felsővezetéken futott egy görgős kiskocsi, és ez a kiskocsi volt egy vezetékkel összekötve a járművel. Később jelentek meg az egy-, majd kétrudas áramszedőt használó rendszerek, innen jön a trolibusz elnevezés is, mert magát a rúd-áramszedőt hívták trolley-nak. A kettős rúd-áramszedős rendszer (a Schiemann-rendszer) terjedt végül el az 1920-as évektől kezdve, főleg Angliából kiindulva. Az utolsó, különleges rendszerű, egyrudas áramszedőjű trolibusz 1967-ig közlekedett Norvégiában.


Vasa (hajó)

Összesen: 36 pont

 
A Vasa

A Vasa (svédül Wasa) egy svéd hadihajó volt, melyet 1626-1628 között építettek II. Gusztáv Adolf svéd király megrendelésére. A svéd király a Harmincéves háború alatt, Lengyelország elleni harcok miatt rendelte meg a hajót. A feltörekvő, tengeri nagyhatalomá váló evangélikus svédek biztosítani akarták a kender importját az új hajóik kötélzetéhez az akkoriban a katolikus lengyelek befolyása alatt álló Balti-térségből. A stratégiai és vallási okokon túl személyes indok is vezette Gusztáv Adolfot: a lengyel király saját unokatestvére, III. Zsigmond volt, aki 1599-ig svéd királyként is uralkodott. Gusztáv Adolf remélte, hogy a két országot ismét egyesítheti.


Az ember tragédiája

Amint azt a szócikk vitalapja is mutatja, a cikk jelenleg jelentős átalakításon esik át. Kérlek, ne helyezzétek a Kezdőlapra, amíg az Értelmezések fejezettel el nem készülünk! – User:bmagyarkuti

Összesen: 55 pont

Kikommenteltem a nem szabad képeket, amíg az engedélyek nem érkeznek meg a Művészeti Akadémiától. Remélem, sikerül elérnünk, hogy valamilyen szabad licenc alatt publikálhassuk majd újra a képeket. - User:Bmagyarkuti
Fájl:Zichy adameva.jpg
Zichy Mihály illusztrációja Az ember tragédiájához

Az ember tragédiája a magyar irodalom és drámaírás kiemelkedő műve, Madách Imre legismertebb alkotása. Az 1860-ban megjelent darab sokakat felzaklató kérdései azóta is életben tartják a művet, számos kortárs feldolgozása létezik a darabnak.

A születésétől eltelt majdnem százötven évben a Tragédia egyfajta szimbólumává vált a magyar drámaírásnak, talán a legtöbbször színpadra állított költemény Magyarországon. Az először itt elhangzó "Megy-é előbbre majdan fajzatom", valamint a "Mondottam ember: Küzdj, és bízva bízzál!" mondatok legismertebb irodalmi idézeteink közé tartoznak.

...

A mű legfőbb kérdése már nem a történeti színek során, hanem a záró keretszínben hangzik el a reményét végül mégis elveszítő Ádámtól: „Megy-é előbbre majdan fajzatom?”, Madách azonben sosem válaszol erre a végig zaklató kérdésre. Isten, aki az első színben önelégült a harmadikban pedig művében csalódott, már-már sértődött ezermester, az utolsó színre végül a kereszténység Istenéhez hasonlító bölcs atyává válik. Bizonyosságot nem, csupán reményt ad az embernek, aki életét a Földön talán eleve halálra ítélt vállalkozásként kezdi: „Küzdj, és bízva bízzál!”

Naturizmus

Összesen: 19 pont

 
naturisták strandon

A naturizmus vagy nudizmus jellemzően azt jelenti, hogy emberek meztelenül vannak együtt (általában vegyes nembeli) csoportokban olyan tevékenység végzése közben, amelynél a meztelenséget nem tartjuk szükségesnek. Ez néha nem teljesen nyilvános helyeken fordul elő, különösen az olyan országokban, ahol a nyilvános meztelen megjelenés törvénybe ütközik; a világ más részein viszont széles körben elfogadják. Azokat az embereket, akik a naturizmust vagy nudizmust gyakorolják, naturistáknak vagy nudistáknak nevezik. Némelyek úgy hiszik, hogy más emberekkel meztelenül együtt lenni szükségképpen mindig szexuális töltetű, és hogy a nudizmus erkölcsileg rossz vagy pornográf. A naturisták széles körben elutasítják ezt a nézetet.

Tipikus naturista tevékenységek a napozás és a sport, de számos naturista munka és hasonlók közben is jobban szeret meztelenül lenni, amikor csak a hőmérséklet és a társas helyzet lehetővé teszi (ideértve azt is, ha egyedül van).


A boszorkány

Összesen: -12 pont

Ha jól számolom még 4 napig nem szavazhatsz, sorry NCurse üzenet 2005. december 18., 11:15 (CET) [válasz]
Miután Oktober 19 elég rég volt, nem 26 napja, nem tudom mi ez a kitiltási letiltási mánia nálad! Ha gondolod hagyom a fenébe az egészet, drága NCurse Üdv.: Texaner 2005. december 18., 20:56 (CET)[válasz]
  • 5 pont Szerintem az egész Wikipédiában a legígéretesebb stílust képviseli a Bugrissal és az Óceánnal együtt. Egyébként a "Boszorkányperek" téma könyveskálmánostul benne volt eredetileg, én tettem át a Boszorkányüldözés című új szócikkbe, mivel az történelem kategória, ez pedig mitológia-néprajz, és a külföldi wikipédiákban is külön van. A bővítés pedig nem gond, az angolból még egy csomó mindent lehet hozzáfordítani. Adapa 2005. december 16., 20:28 (CET)[válasz]
Hát, ez a stílus inkább a Wikiszótárba kéne szerintem. Végeredményben etimológia, ami pedig inkább szótárba, mint lexikonba való.--Mathae [[User vita:Mathae|Vitám]] 2005. december 16., 20:48 (CET)[válasz]
Fontos cikkek ezek, de ha ilyenek fogják elárasztani a wikit, akkor végünk. ezek nem lexikoncikkek, ez pedig nem vita tárgya, l. Wikipédia:Mi nem való a Wikipédiába NCurse üzenet 2005. december 18., 11:19 (CET)[válasz]
Javíts ki ha tévednék de ha van nyelvészeti kategória a wikiben (és van) akkor ez ugyanúgy része a wikipédiának mint bármi más. (NCurse: szerintem a wikipédia attól wikipédia, hogy az égvilágon minden vita tárgya.)--Alfdam 2005. december 18., 12:37 (CET)[válasz]


Hogyne igazad van.Én arra reagáltam, amit Adapa írt:"ez a legígéretesebb stílus". Ha ez lenne, akkor a cikk nem -12 pontnál tartana, ezért mondtam, h ez nem vita tárgya. Kellenek etimológiai cikkek, de ne árasszák el a wikit. NCurse üzenet 2005. december 18., 12:40 (CET)[válasz]
Fájl:Boszorkány.png

A boszorkányokban való hit egyidős az emberiséggel. Az éjben nyargalászó, ördöggel cimboráló banyák képe ugyan viszonylag rövid múltra tekint vissza (csekély 1000-1500 év). De a Gonosszal lepaktálás mindig is része volt az emberiség közös, sötét fantáziájának. A boszorkányok rontó, csábító, gúzsba kötő hatalmában való babonás hit évszázadokig meghatározta a középkori társadalom nőhöz való viszonyát. Magyarországon is számtalan érdekes névvel és képességgel ruházták fel a boszorkányokat. Egyik elnevezésük a magyar nyelvi tájakon a bűvös-bájos, bű-bájos volt tevékenykedése pedig a bűvölés-bájolás. Értelemszerűen e szavak jelentése a gonosszal, a romlottal kapcsolódott össze. Az érdekesség ebben az esetben a bű és a báj gyökérszavak jelentése, eredete és kapcsolata a boszorkánnyal. A bájos szó jelentéséből az idők folyamán kikopott a pejoratív értelem és csupán a lebilincselő, mozdulatlanná tevő maradt része maradt meg, a jelentésben mélyen elbújva. A báj szó eredete elgondolkodtató. A báj szó ugyanis az ótörök bay-ból ered ami nem mást jelent mint köteléket, szalagot, bilincset.


Közzétett összefoglalók

Lásd: Kiemelt szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wikipédia:Javaslatok_kiemelt_szócikkekre&oldid=353805”