Srednji Mosti
Srednji Mosti falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.
| Srednji Mosti | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Kapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43203 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 70 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 175 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 16° 51′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 22″, k. h. 16° 51′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Belovártól légvonalban 18, közúton 21 km-re, községközpontjától légvonalban 8, közúton 9 km-re északra, a Bilo-hegység területén, Donji Mostitól északnyugatra, a Komarnica-patak partján fekszik.
Története szerkesztés
A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szredni Mosti” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Moszti (Szrednyi-)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Moszti (Szredni-)” néven 18 házzal, 101 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 173, 1910-ben 320 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1941. április 10-én nagycsütörtökön, a Független Horvát Állam kikiáltása után a Verőcéről bevonuló II. jugoszláv lovasezred katonái 11 fegyvertelen horvát polgári személyt gyilkoltak meg a szomszédos Donji Mosti településen, de Srednji Mosti is súlyos károkat is szenvedett. A háború alatt a három településről Donji, Srednji és Gornji Mostiról összesen 71 lakos esett el, vagy gyilkoltak meg, köztük a plébánost Viktor Müller atyát is. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 98 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 173 | 204 | 219 | 271 | 309 | 320 | 302 | 314 | 327 | 328 | 308 | 236 | 177 | 131 | 122 | 98 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 437. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források szerkesztés
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
