Státusházak

A Státusházak a kolozsvári Fő tér keleti oldalának műemléképületei. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07383 sorszámon szerepelnek.

Státusházak
Település	Kolozs megye
Cím	Románia, Kolozsvár, Szentegyház utca (Str. Iuliu Maniu) 1. és 2.
Építési adatok
Építés éve	1898–1899
Építési stílus	neobarokk
Hasznosítása
Felhasználási terület	épület
LMI-kód	CJ-II-a-A-07383 CJ-II-a-A-07383.02
Elhelyezkedése
Státusházak Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 27″46.770030555556, 23.590711111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Státusházak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A név eredete, hogy az épületek az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokában voltak. Ugyancsak ezen a néven ismertek a Sétatér szomszédságában, szintén a katolikusok által épített bérházak.

Történetük

Az épületek története összefügg a Szentegyház utca kialakulásával, amely a 17. századig csak a Bolyai utcáig terjedt, s csak 1899-ben hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor javasolta Groisz Gusztáv főgondnok, hogy az utcanyitással egyidejűleg új bérházakat is építsenek. E terv miatt az itt álló négy reneszánsz házat el kellett bontani. A Gyergyai-ház ekkor a Frank Kis család tulajdona volt, akik porcelán- és üvegraktárnak használták. A másik két ház báró Radák Istvánné, gróf Rhédey Klára tulajdona volt. Ebben működött Balogh József puskaműves és mechanikus műhelye. A Bánffy-palota mellett az úgynevezett Tivoli-ház állt, amit a katolikus árvaház használt. Ez az épület eleve a katolikus egyházé volt, a két Radák-házat kárpótlásul kapták a várostól a Szent Mihály-templom körüli épületek lebontásáért, a negyediket pe­dig megvásárolták a Frank Kis-örökösöktől. 1898 áprilisában a Hauszmann és Társa cég elkezdte a bontást, majd az építést.

Az Alpár Ignác tervezte, újdonságszámba menő, neobarokk zárt loggiás paloták földszintjein nagyvárosias, elegáns portálú üzle­tek nyíltak. A két sarki palota tetején három-három – a Szentháromságra utaló – kereszttel díszített harangmotívum jelezte az épületek jellegét, hovatartozását. Északi szárnya főtéri sa­rokrészében nyitotta meg irodáit a Triesti Általános Biztosító Társaság Főügynöksége, a földszinten Haraszthy Jenő fűszerke­reskedése csábította az ínyenceket. Felszámolásáig az egykori bolt­ban működött az Állami Takarékpénztár (CEC). A palotának ezen a traktusán volt a Világ Panoráma hangzatos elnevezésű kiállítás. A déli épületben működött a város egyik leghíresebb kávéháza, a Kikaker, amelynek falait szecessziós festmények díszítették.

Képek

• 
  2005-ben
• 
  Az északi épület (Szentegyház utca 1.)
• 
• 
• 
• 
  A Fő tér keleti oldala
• 
  Képeslap 1911-ből

Források

• Asztalos Lajos: Kolozsvár épített kincsei. Kolozsvár: Stúdium. 2008. ISBN 978 973 643 159 3  
• Gaal György: Kalauz a régi és az új Kolozsvárhoz. Kolozsvár: Korunk. 1992.  
• Gaal György: Kolozsvár: Milleniumi kalauz. Kolozsvár: Polis Könyvkiadó. 2001. ISBN 973 9267 82 3  
• Lista monumentelor istorice: Județul Cluj. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
• Sas Péter: Mesélő képeslapok: Kolozsvár 1867–1919. Budapest: Noran Könyvkiadó. 2003. ISBN 963953909-0  
• Sas Péter: A római katolikus egyház hatása a város építészetére. In Kolozsvár 1000 éve: A 2000. október 13–14-én rendezett konferencia előadásai. Szerk. Dáné Tibor Kálmán et. al. Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület; (hely nélkül): Magyar Közművelődési Egyesület. 2001. ISBN 973 8231 14 0