Státusházak

kolozsvári műemléképületek

A Státusházak a kolozsvári Fő tér keleti oldalának műemléképületei. A romániai műemlékek jegyzékében a CJ-II-a-A-07383 sorszámon szerepelnek.

Státusházak
Cluj Sky.jpg
Település Kolozs megye
Cím  Románia, Kolozsvár, Szentegyház utca (Str. Iuliu Maniu) 1. és 2.
Építési adatok
Építés éve 1898–1899
Építési stílus neobarokk
Hasznosítása
Felhasználási terület épület
LMI-kód
  • CJ-II-a-A-07383
  • CJ-II-a-A-07383.02
Elhelyezkedése
Státusházak (Kolozsvár)
Státusházak
Státusházak
Pozíció Kolozsvár térképén
é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 12″, k. h. 23° 35′ 27″
A Wikimédia Commons tartalmaz Státusházak témájú médiaállományokat.

A név eredete, hogy az épületek az Erdélyi Római Katolikus Státus birtokában voltak. Ugyancsak ezen a néven ismertek a Sétatér szomszédságában, szintén a katolikusok által épített bérházak.

TörténetükSzerkesztés

Az épületek története összefügg a Szentegyház utca kialakulásával, amely a 17. századig csak a Bolyai utcáig terjedt, s csak 1899-ben hosszabbították meg a Fő térig. Ekkor javasolta Groisz Gusztáv főgondnok, hogy az utcanyitással egyidejűleg új bérházakat is építsenek. E terv miatt az itt álló négy reneszánsz házat el kellett bontani. A Gyergyai-ház ekkor a Frank Kis család tulajdona volt, akik porcelán- és üvegraktárnak használták. A másik két ház báró Radák Istvánné, gróf Rhédey Klára tulajdona volt. Ebben működött Balogh József puskaműves és mechanikus műhelye. A Bánffy-palota mellett az úgynevezett Tivoli-ház állt, amit a katolikus árvaház használt. Ez az épület eleve a katolikus egyházé volt, a két Radák-házat kárpótlásul kapták a várostól a Szent Mihály-templom körüli épületek lebontásáért, a negyediket pe­dig megvásárolták a Frank Kis-örökösöktől. 1898 áprilisában a Hauszmann és Társa cég elkezdte a bontást, majd az építést.

Az Alpár Ignác tervezte, újdonságszámba menő, neobarokk zárt loggiás paloták földszintjein nagyvárosias, elegáns portálú üzle­tek nyíltak. A két sarki palota tetején három-három – a Szentháromságra utaló – kereszttel díszített harangmotívum jelezte az épületek jellegét, hovatartozását. Északi szárnya főtéri sa­rokrészében nyitotta meg irodáit a Triesti Általános Biztosító Társaság Főügynöksége, a földszinten Haraszthy Jenő fűszerke­reskedése csábította az ínyenceket. Felszámolásáig az egykori bolt­ban működött az Állami Takarékpénztár (CEC). A palotának ezen a traktusán volt a Világ Panoráma hangzatos elnevezésű kiállítás. A déli épületben működött a város egyik leghíresebb kávéháza, a Kikaker, amelynek falait szecessziós festmények díszítették.

KépekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés