Főmenü megnyitása

Stefánia (1195 után – 1220. június), alternatív neve: Rita, franciául: Stéphanie (Rita) d'Arménie, örményül: Ստեփանիա դը Բրիեն-Ռուբինյան, arabul: ستيفاني دي أرمينيا, örmény királyi hercegnő, jeruzsálemi királyné, örmény trónkövetelő. I. (Brienne-i) János jeruzsálemi király második felesége és I. Izabella örmény királynő nővére.

Stefánia
Jeruzsálemi Királyság királynéja
Stéphanie (Rita) d'Arménie
Uralkodási ideje
1214. április 23/30. 1220. június
Elődje Komnéna Mária
Utódja Kasztíliai Berengária
Örmény Királyság trónkövetelője
Ստեփանիա դը Բրիեն-Ռուբինյան/Stéphanie (Rita) d'Arménie
Uralkodási ideje
1219. május 2. 1220. június
Életrajzi adatok
Uralkodóház Rupen-ház
Született 1195 után
Örményország
Elhunyt 1220. június (25 évesen)
Édesapja I. Leó örmény király (1150–1219)
Édesanyja Izabella antiochiai úrnő (–1207)
Házastársa I. (Brienne-i) János jeruzsálemi király (1170/75–1237)
Gyermekei János (1216–1220)

ÉleteSzerkesztés

I. Leó örmény királynak és első feleségének, Izabella antiochiai úrnőnek a lánya. Apja elvált az anyjától, majd 1207-ben meggyilkoltatta. Anyja halála után apja újranősült, és feleségül vette Lusignan Szibilla jeruzsálemi és ciprusi királyi hercegnőt, aki egy újabb leányt szült, Zabel hercegnőt.

1214. április 23-án vagy április 30-án feleségül ment I. (Brienne-i) János jeruzsálemi királyhoz, aki az első felesége, I. (Montferrati) Mária jeruzsálemi királynő (Lusignan Szibilla örmény királynénak, Stefánia mostohaanyjának a nővére) halála óta a lánya, a kiskorú II. Izabella jeruzsálemi királynő nevében gyakorolta az uralkodói jogokat. Ugyan Stefánia volt az idősebb leány, II. András magyar király szentföldi hadjárata keresztülhúzta örmény királyi ambícióit, hiszen apja, az örmény király, I. Leó megegyezett II. Andrással a kisebbik lányának, Zabel hercegnőnek és II. András kisebbik fiának, András magyar királyi hercegnek az eljegyzéséről, és így I. Leó őket jelölte az örmény trónra. II. András még örményországi látogatása előtt 1218-ban személyesen is találkozott a jeruzsálemi királyi párral. II. András az édesanyja, Châtillon Anna révén közeli rokonságban állt a közel-keleti uralkodócsaládokkal, akik családtagként üdvözölték a magyar királyt. II. András II. Baldvin jeruzsálemi király ükunokája volt.[1]

Stefánia jeruzsálemi királyné féltékenyen figyelte mostohalánya, II. Izabella királynő egyelőre még csak névleges uralmát, és azt szerette volna, ha az 1216-ban született fia, János herceg lépne a helyére, és ezért attól tartottak, hogy a mostohaanyja a kis királynő életére tör. Azonban II. Izabella gyermektelen halála esetén a Jeruzsálemi Királyságban érvényes trónöröklési rend szerint nem Izabella féltestvérét illette volna a korona, hiszen Brienne-i János csak felesége révén lett király, ezért csak az 1. feleségétől született gyerekének volt trónöröklési joga az anyja révén, hanem II. Izabella anyai nagynénjét, Champagne-i Aliz ciprusi királynét. A ciprusi királyné férje, I. Hugó ciprusi király II. Andrással együtt érkezett a Jeruzsálemi Királyságba, ott megbetegedett, és 1218. január 10-én váratlanul elhunyt. II. András is megbetegedett, de felgyógyult. (A következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):1217 közepén Palesztina felé vonult, szept. 8-án Cyprusba érkezett. A Libanon völgyében megmérgezett italt adtak neki; elővigyázóan előbb megizlelte; ettől megbetegedett.”[2] I. Hugót egyéves fia, I. Henrik követte a trónon Cipruson, aki anyja révén a Jeruzsálemi Királyság trónöröklési listáján a második helyen állt.

Stefánia királyné 1220. júniusában a fiával együtt váratlanul elhunyt, mikor férje, Brienne-i János apósa halála után Örményországba készült felesége és fia jogait érvényesítendő az örmény trónra.

GyermekeSzerkesztés

ŐseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd Rüdt-Collenberg (1963).
  2. L. Wertner Mór: II. András király, In: W. M.: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 1892, 412–416, 413. l.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Cawley, Charles: Armenia (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. július 29.)
  • Cawley, Charles: Jerusalem Kings (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2017. július 29.)
  • Marek, Miroslav: The Rupenids (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. július 29.)
  • Marek, Miroslav: de Brienne family (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2017. július 29.)
  • Schreiber, Karl-Heinz: Stephania von Armenien Königin von Jerusalem (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2017. július 29.)


Előző
Komnéna Mária
Jeruzsálemi királyné  
1214 – 1220
Következő
Kasztíliai Berengária