Stepánfalva
Stepánfalva (horvátul: Stipanovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Pogorácshoz tartozik.
| Stepánfalva (Stipanovci) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Eszék-Baranya |
| Község | Pogorács |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 31433 |
| Körzethívószám | (+385) 31 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 367 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 28′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 28′ 00″, k. h. 18° 10′ 60″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Stepánfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
Eszéktől légvonalban 39, közúton 44 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin, a Diakovárról Nekcsére menő főút mentén fekszik.
Története szerkesztés
A település területe már az őskor óta lakott, ezt igazolják a „Krčevina” régészeti lelőhely leletei. A lelőhely Pogorács és Stepánfalva határán, a két települést összekötő úttól 500 méterre északra, a mezei út jobb oldalán, a Stepánfalva bejáratánál levő híd előtt található. Az itt talált őskori kerámiák a középső neolitikumból származó Sopot-kultúrához tartoznak. Az őskoriak mellett számos középkori cseréptöredék (főként konyhai edények darabjai) is előkerült, bizonyítva a középkori település létét.
Írásos dokumentumok is igazolják, hogy a település a középkorban is létezett. 1428-ban „Stepkfalwa”, 1474-ben „Stepanfalwa” alakban említik Névna várának tartoztékai között.[2] A török 1532 körül szállta meg, de a török elleni felszabadító háborúkban elpusztult. A török uralom alól felszabadított szlavóniai települések 1698-as kamarai összeírásában „Ztipancz” néven Vukojevci keleti szomszédjaként, kihalt településként említik.[3] A 17. század végén, vagy a 18. század elején a Felső-Drávamente, Lika és a horvát Hegyvidék térségeiből horvát családok érkeztek ide. A 18. század elejétől a nekcsei uradalom része volt, mely 1734-ben a Pejácsevich család birtoka lett. Pejacsevich II. József a század második felében létrehozta pogorácsi uradalmat, melynek Stepánfalva is a része lett.
Az első katonai felmérés térképén „Stipanovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Stipanovcze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Stipanovecz” néven 48 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.[5]
A településnek 1857-ben 225, 1910-ben 429 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 77%-a horvát, 13%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 94%-a horvát, 3%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 398 lakosa volt.
Lakossága szerkesztés
| Lakosság változása[6][7] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 225 | 275 | 161 | 277 | 355 | 429 | 461 | 518 | 570 | 589 | 603 | 572 | 475 | 476 | 445 | 398 |
Nevezetességei szerkesztés
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a pogorácsi Szent Miklós plébánia filiája.
Kultúra szerkesztés
„Križari” irodalmi lelki kreativitás egyesülete.
Oktatás szerkesztés
A településen a pogorácsi általános iskola alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport szerkesztés
Az NK „Mladost” Stipanovci labdarúgóklub a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek szerkesztés
A DVD Stipanovci önkéntes tűzoltó egyesületet 1932-ben alapították.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 96. oldal.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...609. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 68. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források szerkesztés
- A község honlapja (horvátul)
- A település honlapja Archiválva 2020. február 12-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Hrvatski arheološki godišnjak 8/2011.
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Valkó vármegye Bp. 1894.
További információk szerkesztés
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
