Wikipédia

Steve Coogan

Stephen John Coogan (Middleton, Nagy-Manchester, Anglia, 1965. október 14. –) brit színész, humorista, producer, forgatókönyvíró. Karrierje az 1980-as években kezdődött a Spitting Image című szatirikus bábsorozatban. A nyolcvanas években reklámokban is szerepelt. 1999-ben Henry Normallal együtt megalapította a Baby Cow Productions céget.

Steve Coogan
Született 1965. október 14. (57 éves)[1][2][3]
Middleton
Állampolgársága brit
Gyermekei egy gyermek
Foglalkozása
Iskolái
  • Manchester Metropolitan University
  • Manchester School of Theatre
Kitüntetései British Academy Television Awards
A Wikimédia Commons tartalmaz Steve Coogan témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája Szerkesztés

Stephen John Coogan[4] 1965. október 14.-én született Middletonban[5][6] Kathleen és Tony Coogan gyermekeként. Anyja háziasszony volt, míg apja az IBM-nél dolgozott.[7][8] Négy testvére és egy nővére van.[9] Katolikus hitben nevelkedett. Elmondása szerint "alsó-középosztály"beli vagy "felsőbb-munkásosztály"beli családban nőtt fel.[10] Bátyja, Brendan az 1977-es Top Gear című sorozat műsorvezetője lett, míg Martin a The Mock Turtles együttes énekese lett.

Coogan anyja ír származású és Mayo megyéből származik. Apja szintén ír származású.[11][12] Coogan a St. Margaret Mary's Roman Catholic Primary Schoolban és a Cardinal Langley Roman Catholic High Schoolban tanult.[13][14] Elmondása szerint boldog gyerekkora volt.[15]

Karrierjét humoristaként kezdte, majd reklámokban volt bemondó, illetve a Spitting Image sorozatban szinkronizált.[16]

Elmondása szerint szereti titokban tartani a dolgokat, illetve sosem akart híres lenni; a hírnevet ugyanis "mellékterméknek" tartja.[17]

Magánélete Szerkesztés

2002 ben vette feleségül Caroline Hickman-t, 2005-ben váltak el.[18] Három évig China Chow modellel járt.[19] 2011 márciusában Elle Basey modellel kezdett randevúzni.[20] 2014-ig voltak együtt.[21] Van egy lánya, Clare Jane Coogan-Cole.[22][23][24][25]

Habár katolikus hitben nevelkedett, jelenleg ateista.[26] A Manchester United FC szurkolója.[27] Autórajongó; több Ferrari tulajdonosa volt, de rájött, hogy az autók fenntartása többe kerül, mintha egy magánrepülőgépet venne.[28]

Filmjei Szerkesztés

Könyvei Szerkesztés

  • Easily Distracted (2015)[29]

Diszkográfia Szerkesztés

  • 1994 - Live 'N' Lewd
  • 1998 - Live – The Man Who Thinks He's It
  • 2003 - Paul and Pauline Calf's Cheese and Ham Sandwich
  • 2009 - As Alan Partridge And Other Less Successful Characters – Live

Jegyzetek Szerkesztés

  1. ↑ Integrált katalógustár (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Steve Coogan Facts
  5. ↑ „My Secret Life: Steve Coogan, Comedian, 44”, The Independent, 2009. november 28. (Hozzáférés ideje: 2016. november 3.) 
  6. ↑ Coogan, Steve. „Steve Coogan: 'It took me a long time to face up to my addiction'”, The Guardian, 2015. október 3. (Hozzáférés ideje: 2016. november 3.) 
  7. ↑ Logan, Brian. „Steve Coogan: older, wiser, but as for his alter ego...”, The Observer, 2013. július 27. (Hozzáférés ideje: 2016. november 3.) 
  8. ↑ 71st Golden Globes, Red Carpet Arrivals. losangeles.cbslocal.com. (Hozzáférés: 2016. november 3.)
  9. ↑ Pearson, Allison. „Steve Coogan in person”, The Daily Telegraph, 1997. augusztus 2.. [2009. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2013. augusztus 23.) 
  10. ↑ Brooks, Xan. „Steve Coogan: 'Maybe I've just got flabby and middle-aged'”, The Guardian, 2019. január 4. (Hozzáférés ideje: 2019. január 4.) 
  11. ↑ „'Philomena' film is 'not an attack on the Church at all' says Coogan”, Catholic Herald, 2013. november 21. (Hozzáférés ideje: 2021. november 29.) 
  12. ↑ westcorktimes.com
  13. ↑ Logan, Brian. „Steve Coogan: older, wiser, but as for his alter ego...”, The Observer, 2013. július 28. (Hozzáférés ideje: 2014. április 27.) 
  14. ↑ Steve Coogan Archive. BBC Radio 4. (Hozzáférés: 2013. augusztus 23.)
  15. ↑ „Desert Island Discs with Steve Coogan”. Desert Island Discs. BBC. BBC Radio 4. 2009. október 18.
  16. ↑ Barton, Laura . "Rob Brydon and Steve Coogan: 'We're not the big buddies people think we are'". The Guardian, 26 October 2010. Retrieved 14 January 2021
  17. ↑ „Steve Coogan tells press standards inquiry he 'never signed away privacy'”, 2011. november 22.. [2012. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. november 29.) 
  18. ↑ „Coogan's wife is granted divorce”, BBC News, 2005. július 28. (Hozzáférés ideje: 2008. november 2.) 
  19. ↑ Morris, Bob. „With a Style of Her Own Making – Up Close”, The New York Times, 2011. december 20. 
  20. ↑ „Steve Coogan dating Elle Basey?”, 2011. szeptember 1.. [2021. augusztus 21-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. november 29.) „Coogan, 45, guest edited the mag in character as Norwich radio DJ Alan Partridge for the March 2011 issue, and posed with 21-year-old lingerie and glamour model Elle Basey for the issue.” 
  21. ↑ McNally, Anne. „Anne McNally's short-circuit diary: July 2016 and more”, Vanity Fair, 2016. augusztus 1. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 10.) 
  22. ↑ Risko, Robert: Coogan's Bluff. The New Yorker, 2007. november 5. (Hozzáférés: 2018. április 11.) „In 1996, Coogan’s four-year relationship with the lawyer Anna Cole ended — six months before their daughter, Clare, was born — after tales surfaced of his bedding another woman on a mattress covered in ten-pound notes.”
  23. ↑ O'Hagan, Sean. „The good, the bad and the ugly”, The Observer, 2007. augusztus 19. (Hozzáférés ideje: 2021. augusztus 6.) 
  24. ↑ Jones, Emma. „Steve Coogan: 'Alan Partridge would have voted Brexit'”, The New European, 2017. július 27.. [2020. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2021. november 29.) 
  25. ↑ Khan, Shehab. „Tom Watson's team 'seemed to hate Jeremy Corbyn', says Steve Coogan's daughter”, The Independent, 2017. július 31. (Hozzáférés ideje: 2017. augusztus 10.) [halott link]
  26. ↑ Garrahan, Matthew: Lunch with the FT: Steve Coogan. Financial Times, 2013. december 13. (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  27. ↑ Archivált másolat. [2020. február 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. november 29.)
  28. ↑ Wollaston, Sam. „The Life and Opinions of Steve Coogan”, The Guardian, 2005. október 21. (Hozzáférés ideje: 2008. szeptember 9.) 
  29. ↑ Coogan, Steve. Easily Distracted. Random House (2015. október 8.). ISBN 978-1-4481-8351-7 

További információk Szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Steve_Coogan&oldid=26409084”